Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) már két jelentésben, október végén pedig az ENSZ raportban közölt gyomorforgató részleteket és bizonyítékokat az orosz katonák által négy ukrán régióban elkövetett bűncselekményekről. Mi garantálja egy ilyen vizsgálat függetlenségét? Hogyan definiálja a nemzetközi jog a háborús bűnöket? Bíróság elé állíthatók-e az elkövetők és akik a parancsot adták? Ezekről beszélgetett a Nyugati Pályán podcastban Bombera Kriszta műsorvezető két szakértő vendégével, Ádány Tamás és Hoffmann Tamás nemzetközi jogászokkal.
Hoffmann Tamás már a beszélgetés elején tisztázta fogalmakat: a háborús bűncselekmények a nemzetközi hadijog súlyos megsértését jelentik, emberiesség elleni bűncselekmény pedig akkor merülhet fel, amikor a polgári lakosságot támadják módszeresen. A népirtás speciális kategória: ott egy népcsoport fizikai megsemmisítése a cél. Ádány Tamás ismeri az ENSZ-jelentés három nemzetközi hírű szakértőjének életútját: ők súlyos konfliktusokban bizonyítottak a Föld különböző pontjain. A norvég elnök a ruandai népirtást is vizsgálta, a bosnyák bíró hazája ombudsmanja, a kolumbiai pedig a civilek jogérvényesítésében szerzett jelentős tapasztalatokat.
A jelentésben feltárt esetek mögött sok tárgyi bizonyíték van, fejtette ki Hoffmann Tamás, közel kétszáz tanút hallgattak ki, de a jelentés így is csak a jéghegy csúcsa: a vizsgálatba csak februári-márciusi események kerültek be egy meghatározott földrajzi területen. Az elkövetett bűnökért nem csak a parancsnok és a politikai vezetés a felelős, de az a közkatona is, aki meghúzta a ravaszt – még ha parancsra is tette. De amíg Putyin hatalmon van, rendkívül kicsi az esélye, hogy felelősségre vonják – fejtette ki Hoffmann, ám nem szabad elfelejteni, hogy Milosevics sem úszta meg, bukása után három évvel már Hágában volt.
A nemzetközi jog nem felejt, a bűncselekmények nem évülnek el, és az Ukrajnában felvett bűnlajstrom pedig hosszú: nemi erőszak, a polgári lakosság módszeres megalázása, tömeges kivégzés, különbségtétel mellőzése katonai és civil célpontok között, stb. Az ukrán gyerekek elhurcolása népirtásra való törekvés – ahol nincs gyerek, annak a népnek nincs jövője. És népirtást úgy is el lehet követni, hogy közben nem gyilkolnak meg senkit, csak ellehetetlenítik a jövőt.
Az ENSZ-jelentés vizsgálta az ukránok által elkövetett háborús bűncselekményeket is (miközben nagyságrendekkel többet találtak orosz oldalról), és két atrocitás esetben találtak erre példát, hozzátéve, hogy az ukrán főügyészség azonnal eljárást indított az érintett katonák ellen. Ezzel szemben a bucsai mészárlásban részt vett orosz katonákat kitüntették.
A podcast itt nézhető meg, ehhez hasonló tartalmakat pedig itt talál: Nyugati pályán Facebook oldal
Cikkünk és a Nyugati pályán podcast az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének támogatásával készült. A cikkben és a podcastban elhangzó vélemények nem feltétlenül tükrözik az Egyesült Államok kormányának álláspontját.
