Hatvan kilométeres konvoj tart Kijev felé, egy ukrán portál szerint a belarusz csapatok is átlépték az ukrán határt – kedd délben úgy néz ki, fokozódik a nyomás az ukrán védelmi erőkön. Rácz Andrást, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének elemzőjét, a Német Külügyi Társaság külsős munkatársát kérdeztük.
– Egy kijevi portál kedd délben azt írta: átlépték az ukrán határt a belarusz csapatok. Ha igaz a hír, ez azt jelenti, hogy egy másik ország is belépett a háborúba?
– Belarusz kezdettől fogva hadviselő fél ebben a konfliktusban. Arról ellentmondó információk vannak, hogy a harcoló erők részt vesznek-e az Ukrajna elleni invázióban, de a területüket átengedték az orosz csapatoknak, a katonai infrastruktúrájukat rendelkezésre adták, Belarusz területről indítanak rakétákat, az orosz repülőgépek egy része tőlük száll fel, de az ukrán fővárost támadó hadosztályok is onnan indultak. Ha átlépték a határt, ha nem, a belarusz fegyveres erők mindenre kiterjedő logisztikai és egészségügyi támogatást megadnak az invázióhoz.
– Lengyelország is átengedi a fegyverszállítmányokat, amelyek nagy része légi úton hozzájuk érkezik, és onnan megy át Ukrajnába – így ők is hadviselő félnek számítanak?
– Nagy különbség, hogy mindez a demokratikusan megválasztott, legitim ukrán kormány kérésére történik, a jogos önvédelem érdekében. Emellett senkit sem támad senki Lengyelország területéről.
– Hatvan kilométer hosszú konvoj tart az ukrán főváros felé. Ez mit jelent katonai értelemben?
– Azt, hogy brutális ostrom készül Kijev ellen. A gyors lerohanás, a villámháború nem sikerült, és időbe telik, amíg Oroszország módosítja a terveit. Most körbekerítik a várost, és szabályos, nagymértékű ostrom várható, ahogy a könyvekben meg van írva: előbb tüzérségi támadás, aztán megindulnak a szárazföldi csapatok.
A Maxar Technologies által közreadott műholdfelvétel az orosz hadsereg konvojáról a kijevi Antonov repülőtér közelében 2022. február 28-án (Fotó: MTI/EPA/Maxar Technologies)
– Mikorra várható ez?
– Egy ekkora konvoj nagyon lassan halad, és idő, amíg mindenki megérkezik, szétbontakozik és felveszi az előírt pozícióját. Mindezek ellenére szerintem egy-két nap – legkésőbb a hétvégére megkezdődik Kijev nagy arányú ostroma.
– Vannak műholdas képek arról, hogy merre, hol halad a konvoj. Miért nem támadják meg az ukránok?
– A konvoj megvédésére Oroszország nagyon komoly légvédelmi eszközöket vont össze. Ukrajnának nincsenek precíziós csapás mérésérére alkalmas robotrepülőgépeik – a török drónok nem ilyenek, és bár azokkal lehetne támadni, nem hiszem, hogy megkockáztatják azok elvesztését. A tüzérségi támadás lehetősége fennáll, azt nem tudom, miért nem használják.
– Tud győzni ebben a háborúban Ukrajna?
– Katonai győzelmet nem arathat, legfeljebb azt érheti el, hogy ne teljesüljenek Oroszország céljai.
– Nem is tudjuk pontosan, mik ezek.
– De igen: Ukrajna katonai erejének megsemmisítése, a kijevi vezetés eltávolítása – ez az a bizonyos, orosz narratíva szerinti „nácitlanítás”, ami azért is értelmezhetetlen, mert a zsidó származású, demokratikusan megválasztott Zelenszkijt nehéz nácinak nevezni –, a harmadik cél Ukrajnát tartósan semleges státuszú országgá tenni, vagyis megakadályozni az ország EU-s és NATO-csatlakozását. Ezen célok eléréséhez elengedhetetlen Kijev bevétele.
– Meddig tarthat ki a város?
– Nagyon nagy település földrajzi értelemben és a lakosságszám tekintetében is, nem hiszem, hogy rohammal be lehet venni. Az ukránok nagyon elszántak, az utolsó emberig védeni fogják a várost. Azt is tudjuk, hogy az oroszok harci morálja nem a legnagyobb – hadifoglyok beszámolóiból és más forrásokból kiderült, hogy nem erre számítottak. Elhagyják a felszerelést, ha kifogy az üzemanyag, meglepődnek azon, hogy a lakosság nem velük van és így tovább. Az oroszok a háború első napjaiban nagyon súlyos veszteségeket szenvedtek el. Ha igazak azok a hírek, hogy mostanra legalább 3-4000 halottjuk van, akkor ehhez még hozzá kell számolni három-négyszer annyi sebesültet (tapasztalati alapon így érdemes számolni), és ez már azt jelenti, az összes támadó erő mintegy öt százaléka kiesett, és ez nagy arány ilyen rövid idő alatt.
Véleményem szerint a nyugatról kapott páncéltörő és légvédelmi rakéták jelentős befolyást fognak gyakorolni a további harcokra – sok ilyen fegyver érkezik külföldről, és a városi harcokban ezek nagyon komoly veszteségeket tudnak okozni a támadóknak.
– Mi van akkor, ha az EU által biztosított fegyverek orosz kézre kerülnek?
– Ez a lehetőség be van árazva, és az ukránok nem a legújabb csúcsfegyvereket kapják. Egyébként már került is orosz kézre külföldről kapott technika.
– Van esély arra, hogy eltévedt lövedékek érjék el valamelyik Ukrajnával szomszédos EU-tagállamot? Van eszköze a NATO-nak, hogy kivédje ezeket a támadásokat?
– EU-tagország közelében jelenleg nem folynak harci cselekmények, és nem hiszem, hogy ez a helyzet hamar megváltozna. Ballisztikus rakéta véletlenül nem fog áttévedni, ezek annál precízebb fegyverek. A NATO rakétavédelmi rendszere ezek ellen védene, de ha lesznek szárazföldi harcok az EU-s határok közelében, az esetleg tüzérségi lövedékek ellen nincs vaskupolánk.
A háború eseményeiről szóló percről percre tudósításunkat ITT olvashatja.
