Megkezdődtek szerdán Németországban a koalíciós tárgyalások a Német Kereszténydemokrata Unió (CDU)-Keresztényszociális Unió (CSU) és a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) között, miközben Németország még jelenleg is hivatalban lévő parlamentje, a Bundestag keddi döntésével feloldotta az adósságféket, ezzel lehetővé téve, hogy a következő kormány nagy mértékű védelmi és más infrastrukturális, többek között klímavédelmi beruházásokat hajtson végre akár 500 milliárd eurós állami hitelfelvétel árán. A döntést pénteken még a Bundesratnak is jóvá kell hagynia, és az Alkotmánybíróságon is elakadhat, ám a német és az európai sajtó már most történelmi jelentőségű lépésről beszél.
„Történelmi nagyságrendűnek” nevezik a sajtóban azt az állami hitelfevételt, amely előtt a német szövetségi parlament, a Bundestag döntése nyitotta meg az utat. Az új kormány még nem alakult meg a februári választások után, ahogy az új parlament sem. A nagy horderejű alkotmánymódosítást, amely az adósságfék módosításával jár, és egymilliárd eurós adósság felhalmozását teszi lehetővé, a még hivatalban lévő parlament a CDU-CSU, az SPD és a Zöldek szavazataival fogadta el. A most megalakuló, új parlamentben ehhez a döntéshez már jóval kevesebb valószínűséggel lett volna meg a kétharmados többség.
A döntésre a Bundesratnak, a szövetségi tartományok képviseletét ellátó Szövetségi Tanácsnak is rá kell bólintania, a testület pénteken ülésezik. Ott is kétharmados többségre van szükség, amely vélhetően Bajorország beleegyezésén fog múlni, de úgy tűnik, a bajor tartomány zöld utat ad majd a kezdeményezésnek. A történelmi mértékű eladósodást lehetővé tévő alkotmánymódosításhoz az Alkotmánybíróságnak is lehet szava – a döntést következetesen ellenző Szabaddemokrata Párt (FDP) sürgősségi beadványokkal próbálta megállítani a tervezetet, ám sikertelenül. A párt tartományi szinten is próbál keresztbe feküdni: Észak-Rajna-Vesztfália, Hessen, Baden-Württemberg és Bréma tartományokban parlamenti frakcióik bejelentették, hogy jogi lépéseket tesznek a tartományi alkotmánybíróságok előtt. Az FDP érvelése szerint ezt a döntést nem lehetett volna a tartományi parlamentek bevonása nélkül meghozni, mert ez sérti a szövetségi rendet és a tartományok alkotmányos autonómiáját.
Németország vélhetően következő kancellárja, Friedrich Merz (CDU) már a parlamenti vita során jelezte: ez nem jelenti, hogy az államháztartás mentesülne a spórolás kényszere alól, és bürokráciacsökkentést helyezett kilátásba.
A régi Bundestag utolsó napjaiban kétharmados többséggel elfogadott intézkedések nem csak az FDP kritikáját váltották ki. Ellenzi a hitelfelvételt a parlamenti küszöb alatt maradó Bündnis Sara Wagenknecht és a bejutó Baloldal (DIe Linke) is. Mindkét pártnak azzal van problémája, hogy a források egy jelentős részét fegyverkezésre fordítanák. És a hitelfelvételek ellen van a következő Bundestag második legnagyobb frakcióját adó szélsőjobboldali AfD is.
A sajtóban azonban sok kommentár utal arra, hogy a rendkívüli időkben a rendkívüli intézkedéseknek is lehet helye. Az osztrák Kurier például úgy kommentálta a Bundestag keddi döntését, hogy „néha a nehéz idők nem szokványos cselekvést kívánnak". Emlékeztettek, hogy ez a törvényszerűség számos német kancellár politikájára igaz volt, Helmut Kohl kancellárként például felvállalta a német újraegyesítés sokmilliárdos költségeit. A litván 15min véleménycikkében a márka feladásához és az euró bevezetéséhez hasonlítják a lépést. Ahogy az, úgy szerintük ez is a geopolitikai helyzetre adott válasz volt, amelynek nem csak Németország, hanem Európa szempontjából is komoly jelentősége van.
Sok európai kommentár hangsúlyozza, hogy nem csak Németországról, Európa védelmi képességeiről is szó van, és a kontinens jelenleg rendkívüli biztonsági kihívások előtt áll. „Kedden Berlin történelmet írt” – vélte a francia Les Echos, „Trump ellenében Németország stratégiai szempontból újrapozicionálja magát” az európai védelemért való kiállással, de a lap azt is hozzátette: Németország továbbra is saját ipara fejlesztésére fókuszál, az európai védelmi kiadások szempontjából szerintük nem szabad „ajándékokat” várni az országtól, minden esetre jó példának tartják Németország lépését.
A Die Zeit német hetilap a második világháborút követő idők „talán legnagyobb gazdaságpolitikai kísérletének” nevezte a döntést. Hogy ez sikeres legyen, a pénz önmagában nem elég befektetésekre és reformokra van szükség – figyelmeztet a lap. Szükséges a bürokrácia leépítése, a tervezés gyorsítása, az állam modernizálása, de a lakosságnak is be kell fektetnie az ország modernizálásába a Die Zeit szerint. – Nem véletlen, hogy ezekben a napokban ismét ünnepnapok megszüntetéséről és hosszabb munkaidőről szólnak a viták. A pénz nem épít hidakat, azokat az embereknek kell megépíteni – írták.
