Nemcsak az Európai Unió más országainak lakóinak, de még a magyar választópolgárok számára sem a migráció volt a legfontosabb kérdés a tavaszi EP-választáson - derül ki az Eurobarométer friss felméréséből.
Nem sokkal az európai választások után az Európai Parlament megbízásából az Eurobarométer elvégezte az első átfogó közvélemény-kutatását, amelynek teljes eredményét csak szeptemberben hozzák nyilvánosságra. Azonban néhány részletet már bemutattak és elérhetővé tettek.
Az nem újdonság, hogy a részvételi arány rég nem látott csúcsot döntött, a választásra jogosultak 50,6 százaléka szavazott, utoljára 1994-ben voltak ennél többen, sőt, 1979 óta most először fordult elő, hogy többen vettek részt az aktuális voksoláson, mint a megelőzőn. Nagy változás volt egyes korosztályokon belül: a fiatalok – bár még mindig elmaradtak az átlagtól – mobilizálták magukat. A 18 és 24 év közöttiek 42 százaléka nyilvánította ki a véleményét, ez a 2014-es adatokhoz képest 50 százalékos emelkedés. A 25 és 39 év közöttiek részvételi hajlandósága pedig 12 százalékkal nőtt. 36 éve nem volt ilyen magas az európai eszme támogatottsága, a válaszadók 63 százaléka szerint hazájának jót tesz az EU-tagság. A polgárok 56 százaléka azt is gondolja, hogy számít a véleménye – ez a szám a választások előtt még 7 százalékkal kevesebb volt.
Csak itthon érdekes a migráció: Magyarország nem segíti a Frontex albániai misszióját | Magyar Hang
50 határőrt, 16 járművet és egy mozgó hőkamerát küld Albániába a közös uniós határőrizeti szerv, a Frontex, hogy segítsék a határon átnyúló bűnözés elleni küzdelmet a görög partokhoz közeli részeken - derül ki a Frontex hírleveléből, amelyet az Átlátszó.hu szúrt ki.
A legtöbben azért mentek el szavazni, mert állampolgári kötelességüknek érezték, a válaszadók 52 százaléka választotta ezt a felsorolt okok közül, ez pedig 11 százalékpontos növekedést jelent 2014-hez viszonyítva. Hasonlóan magas a növekedés 2014-gyel összevetve azok arányában, akik azért szavaztak, mert támogatják az EU-t (25 százalék, +11 százalékpont), vagy mert úgy érezték, hogy szavazatukkal változást érhetnek el (18 százalék, +6 százalékpont).
„Az Európai Parlament és az európai parlamenti választások a polgárok demokratikus létének szerves részévé váltak. Ez a választás mégis több volt, mint az állampolgári kötelesség megnyilvánulása. A választópolgárok azért szavaztak, mert támogatják az EU-t, mert hisznek abban, hogy szavazatukkal meg tudnak változtatni dolgokat. Az Európai Parlamentnek pedig most meg kell felelnie ezeknek az elvárásoknak”- mondta a felméréssel kapcsolatban az Európai Parlament frissen megválasztott elnöke, David Sassoli.
Feltették azt a kérdést is a kutatásban résztvevő közel 28 ezer embernek, hogy választása során milyen témákat tartottak döntőnek. A legtöbben a gazdaság és növekedés kérdését említették (44 százalék), a klímaváltozásra valamint az emberi jogokra és a demokráciára egyaránt 37 százalék hivatkozott. A választókat leginkább foglalkoztató kérdések közé emelkedett (36 százalék) az is, „ahogy az EU-nak a jövőben működnie kellene”. A válaszadók 16 országban a gazdaságot és növekedést nevezték meg a legfontosabb témaként, nyolc országban pedig a klímaváltozás került az első helyre. Magyarország az első csoporthoz tartozik, a magyarok 41 százaléka szerint a gazdaság a legfontosabb uniós kérdés.
A magyarországi kampányban láthattuk, hogy a Fidesz szerint azonban ez a választás csak és kizárólag a migrációról szólt. Nos, az európaiak 34 százaléka gondolja így, ahogy az imént említettük, a magyarok szerint sem ez a legfontosabb téma.
