Az amerikai Energiaügyi Minisztérium jelentése „gúnyt űz a tudományból. Olyan elképzelésekre támaszkodik, amelyeket már réges-rég elvetettek. (…) A jelentés világossá teszi, hogy a minisztérium nem akar együttműködni a tudományos közösséggel” – fogalmazott Andrew Dessler, a Texasi Egyetem atmoszférakutató intézetének professzora. Dessler részt vett annak a több száz oldalas tanulmánynak a kidolgozásában, amelyben 86 tudós cáfolja az energiaiügyi tárca klímaoptimista jelentését.
Az ügy előzménye, hogy az amerikai energiaügyi miniszter még márciusban adott megbízást öt közismerten klímaszkeptikus (a minisztérium szerint: „független”) tudósnak, hogy készítsenek jelentést a klímaváltozás ügyében. A jelentés – amely a „globális klímaváltozás” kifejezést gondosan kerüli – elvégre annak használatát a Trump-adminisztráció betiltotta – július végére el is készült, és a várható módon meg is állapította a következőket:
• a jelenlegi klímamodellek túl nagy forróságot vetítenek előre;
• az adatok szerint nem igaz az, hogy megnövekedett volna a szárazságok, aszályok, tornádók, hurrikánok és villámárvizek gyakorisága;
• a légköri széndioxid-koncentráció növekedéséből fakadó, már bekövetkezett és még várható felmelegedés jóval kevésbé veszélyes a gazdaságra, mint azt a korábbi jelentések tucatjai állították;
• a felmelegedés vélt negatív hatásainak csökkentésére irányuló erőfeszítések több kárt okoznak, mint amennyi a várható előnyük.
A jelentés tehát szembemegy a tudományos közmegegyezéssel, az emberi tevékenység, illetve a tapasztalt felmelegedés tudományos körökben elfogadott ok-okozati kapcsolatát megkérdőjelezi vagy legalábbis annak hatásait kisebbíti. A Trump-kormányzat hivatalos álláspontja a felmelegedésről, hogy az csak a társadalmi haladás kísérőjelensége (magának az elnöknek a véleménye szerint pedig csak egy hoax), egyébként pedig nem csak veszélytelen, hanem kimondottan pozitív társadalmi hatással bír, hogy télen kevesebbet kell fűteni – mindezt annak ellenére, hogy éves szinten nagyjából 150 milliárd dollárnyi kárt okoznak a klímaváltozásból fakadó szélsőséges időjárási jelenségek. Mivel a kormányzat gazdaságpolitikai törekvése, hogy növelje az amerikai energiatermelési képességeket – elsősorban a fosszilis energiahordozókra támaszkodva –, nem meglepő, hogy a kormánytagok, illetve az adminisztrációval szimpatizálók minden környezetvédelmi akadékoskodást túlzott aggodalomnak állítanak be.
Az Energiaügyi Minisztérium jelentése a félelmek szerint megágyazhat annak, hogy a Környezetvédelmi Ügynökség felülbírálja 2009-es jelentését, amelyben a légköri üvegházhatást okozó gázokat a közegészségre és jóllétre veszélyesnek nevezte. (Ez a jelentés Trump első adminisztrációjának idején is végig érvényben volt.) Maga az ügynökség vezetője, Lee Zeldin (aki ebben a minőségében a kabinet tagja, tulajdonképpen környezetvédelmi miniszteri pozíciót tölt be) már ki is jelentette, hogy a hivatala történetében valaha volt legnagyobb deregulációra készül.
Minthogy a július végén publikált 141 oldalas jelentést társadalmi vitára bocsátották, tudósok tucatjai álltak össze, és közös munkával – a Bluesky közösségi platform használatával, mindössze egy hónap alatt – készítettek rá egy 453 oldalas választ. Állítják, hogy az eredeti jelentés nem felelt meg a tudományos publikációk egyik legfontosabb kritériumának, „átható problémák vannak a jelentésben a tudományos szakirodalom félremagyarázásával, a hivatkozások szelektivitásával, az adatok szeszélyes kiválogatásával, valamint a hibás vagy hiányzó statisztikákkal”. Megállapításuk szerint a jelentés legfőbb megállapításai vagy félrevezetőek, vagy alapvetően hibásak, így tudományos szempontból értékelhetetlennek nevezték a jelentést. Andrew Dessleren kívül társszerkesztő volt Robert Kopp is, aki a Rutgers Egyetem földtudományi intézetének címzetes egyetemi tanára, és azért vett részt a szerkesztőmunkában, mert úgy érezte, a tudományos közösség tartozik a hiteles tájékoztatással a közösség felé. „Normális esetben egy ilyen jelentésnek szigorú és elfogulatlan szakértői ellenőrzésen kellett volna keresztülmennie. Amikor világossá vált, hogy a minisztérium nem tervez ilyet, a tudományos közösség saját maga szervezte azt meg. A felhíváshoz nyolcvanöten csatlakoztunk, és közös megállapításunk, hogy a minisztérium jelentése tudományosan nem hiteles”.
Az Amerikai Meteorológiai Társaság nyilatkozatban szintén elmarasztalta az Energiaügyi Minisztériumot. A minisztérium szóvivője, Ben Dietderich viszont megvédte a jelentést. „A korábbi kormányzatokkal ellentétben – állította –, a Trump-kormányzat elkötelezett amellett, hogy jóval átgondoltabb és tudományosan megalapozott párbeszédet folytasson a klímaváltozásról és az energiakérdésről.”
