Legalább három-négyezer katonát vonna ki az Egyesült Államok kelet-európai országokból, csökkentve ezzel katonai jelenlétét a NATO keleti szárnyán. Egy romániai dandár kivonását már hivatalosan is megerősítették, innen mintegy 700 katonát vonna ki az Egyesült Államok. A mostani csapatkivonás a 101-es légiszállitású hadosztály 2. lövészdandárját érinti. Kemény János biztonságpolitikai szakértő a Magyar Hangnak elmondta: olyan erőkről van szó, amelyek helikopterekkel mozognak és könnyű fegyverek vannak a hadrendjükben, ami azt is jelenti, hogy korlátozott szerepet tudnának vállalni bármilyen esetleges nagyarányú fegyveres konfrontációban. Kaiser Ferenc szerint az Egyesült Államok sem engedheti meg magának, hogy lemondjon az európai katonai jelenlétről.
Több ezer katonát vonna ki az Egyesült Államok kelet-európai országokból, csökkentve ezzel katonai jelenlétét Európa keleti szárnyán. Egy romániai dandár kivonását már hivatalosan is megerősítették. Az Egyesült Államok jelenleg körülbelül 20 ezer katonát állomásoztat a NATO keleti szárnyán, a legtöbbet, 10 ezer főt Lengyelországban, Romániában pedig eddig körülbelül 1700 főt. Ezek a számok Oroszország 2022-es ukrajnai inváziója után jelentősen emelkedtek. Romániában a csapatkivonás után ezer amerikai katona maradna, ami a román kormány szerint valamivel még mindig több a 2022 előtti létszámnál.
Egy idén augusztusban megjelent Politico-cikk szerint a Pentagon fontolgatja, hogy a felére, 10 ezer főre csökkentse a létszámot a kelet-európai országokban, ami miatt akkor több európai és amerikai tisztségviselő aggodalmát fejezte ki a lapnak: szerintük bátorításként hathatna Vlagyimir Putyin orosz elnökre.
Európában még egy 10 ezer főt elérő csapatkivonás után is jelentős számú amerikai katona maradna, jelenleg ugyanis 78 ezer fő állomásozik itt. Donald Trump amerikai elnök még februárban beszélt arról: nem tervezi az összes amerikai katona kivonását Európából. Az esetleges létszámcsökkentésről nem nyilatkozott.
Elhamarkodott lépés?
Az Egyesült Államokban ugyanakkor jelenleg is zajlik az a felülvizsgálat, amelynek során áttekintik, hogy mely országokban hány katonát állomásoztattak, és hogy ez megfelel-e az Egyesült Államok érdekeinek. Mivel Washington bevallottan fő riválisára, Kínára összpontosítja a figyelmét, és egy ideje a saját védelmi képességeik erősítésére ösztökéli az európai országokat, az esetleges csapatkivonások nem teljesen váratlanok, a romániai csapatkivonás mégsem illik teljesen a képbe.
Kemény János a Magyar Hangnak azt mondta: a most bejelentett csapatkivonás politikai hátteréről nem áll rendelkezésre elég információ, de a lépés mindenképpen inkább véletlenszerűnek tűnik.
– Az Egyesült Államok globális katonai jelenlétének áttekintése jelenleg is zajlik, és várhatóan csak jövő év elejére lesz nyilvános eredménye. Ebből arra lehet következtetni, hogy a mostani csapatkivonás ezen felül történik – mondta a Magyar Hangnak az elemző, aki felhívta figyelmet: az amerikai képviselőház és a szenátus védelmi bizottságának republikánus vezetői is arra hivatkozva kritizálták a lépést, hogy az elhamarkodott.
Bár a pontos számok nem ismertek, az Egyesült Államok haderejében egy dandár létszáma 3-4 ezer fő körül szokott mozogni, így a Kelet-Európából most kivont katonák létszáma körülbelül ennyi lehet Kemény János szerint. A csapatkivonás a 101-es légiszállitású hadosztály 2. lövészdandárját érinti. A szakértő elmondta: olyan erőkről van szó, amelyek helikopterekkel mozognak és könnyű fegyverek vannak a hadrendjükben, ami azt is jelenti, hogy korlátozott szerepet tudnának vállalni bármilyen esetleges nagyarányú fegyveres konfrontációban.
Magyarország nem frontország
Arról egyelőre nincs nyilvános adat, hogy pontosan hogyan érinthetnek az esetleges későbbi csapatkivonások közvetlenül más országokat, köztük Magyarországot – bár a nemzetközi sajtóban több helyen is hivatkoznak arra, hogy a kelet-európai országok között Magyarországot is érinthetik az ilyen mozgások. A kivonni tervezett amerikai dandár elemei több NATO-országban – Románia mellett Bulgáriában, Magyarországon és Szlovákiában teljesítettek – szolgálatot.
A közvetlen érintettség azonban számszerűen nem lehet igazán jelentős, mert Magyarország Kaiser Ferenc biztonságpolitikai szakértő szavaival „nem frontország”, kevés amerikai katona állomásozhat itt. Kaiser Ferenc szerint legfeljebb egy-kétszáz főről lehet szó, akik rotációban teljesítenek szolgálatot Magyarországon.
Kemény János erről azt mondta: a NATO 2014 óta hozott létre előretolt szárazföldi többnemzeti harccsoportokat a keleti szárnyon, amelyekben amerikai katonák is részt vettek. Magyarországon is létesült ilyen, magyar vezetés alatt, és hadgyakorlatokat is tartottak, 2024-ben Horvátország, Olaszország, Törökország és az Egyesült Államok részvételével Veszprémben. 2025-ben szintén egy veszprémi hadgyakorlat során járműbalesetben vesztette életét egy amerikai katona. Aktuális adat azonban Kemény János szerint nem lelhető fel arról, hogy a kivonással érintett dandár valamelyik alegysége részese-e jelenleg is valamilyen együttműködésnek Magyarországon, és ha igen, mekkora létszámmal.
Biztosan maradnak katonák Európában
Azt mindkét elemző szerint korai lenne kijelenteni, hogy az Egyesült Államok esetleg lemondana az európai katonai jelenlétről. Kemény János szerint szerint jövő év elején, a csapatállomásoztatások globális felülvizsgálatának lezárása után lehet majd többet tudni arról, hogy pontosan mik lehetnek az Egyesült Államok szándékai az Európában állomásozó erőkkel. De hozzátette: a felülvizsgálat azért zajlik, mert az Egyesült Államok Kína irányába fordítaná a figyelmét a jövőben, ám az Európában állomásozó erők csak korlátozottan csoportosíthatóak át Kelet- és Délkelet-Ázsiába, mivel Európában nehézharckocsik és tüzérség van elsősorban jelen, míg Kelet-és Délkelet Ázsia alapvetően a haditengerészet területe. – Esetleg az Európában állomásoztatott légi és légvédelmi eszközök lehetnének ott bevethetőek – mondta a szakértő.
Kaiser Ferenc szerint az USA úgy kalkulálhat, hogy még bizonyos mértékű csapatkivonás után is jelentős lenne az Európában állomásozó amerikai haderő. Szerinte a csapatkivonás annak is a jele lehet, hogy az Egyesült Államok úgy értékeli: Oroszország rövid távon nem jelent fenyegetést Európára, mert az ukrajnai háború továbbra is zajlik. És bár hibrid, szürke zónás hadviselésre számítani kell Oroszország részéről, egy nagy méretű, Európa elleni támadásra Moszkvának nem lenne kapacitása. Közben több európai ország is erőteljes fegyverkezésbe kezdett, és Kaiser Ferenc szerint elmondható: Európa védelmi képességei jobb állapotban vannak most, mint a háború kitörése előtt.
–- Európa részéről ugyanakkor nem teljesen légből kapott aggodalom, hogy kisebb lett az amerikai elkötelezettség Európa megvédésére – mondta a Magyar Hangnak az elemző, aki arra is emlékeztetett: régóta ismert az Egyesült Államoknak az az álláspontja, hogy Európa költhetne többet a saját védelmére. Ezért szerinte hosszabb távon egy politikailag és gazdaságilag esetleg ellenséges, katonailag pedig semleges Egyesült Államokra kell felkészülnie Európának, miközben fel kell építenie egy hihető elrettentő képességet.
Kaiser Ferenc ugyanakkor hozzátette: Európa függése az Egyesült Államoktól nem teljesen egyoldalú, mert ahhoz, hogy globális hatalom maradjon, az Egyesült Államoknak globális szövetségi rendszerre van szüksége, aminek a sarokköve a NATO, amelynek fenntartása Európa földrajzi fekvése és erőforrásai miatt is érdeke az Egyesült Államoknak. – Az Egyesült Államoknak szüksége van előretolt állomásoztatásra Európában, ezért valamennyi katona biztosan maradni fog itt – vélekedett a szakértő.
