Fölényesen nyerheti a soron következő parlamenti választásokat az Andrej Babis vezette Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom, amelyet a legfrissebb közvélemény-kutatási adatok szerint a választók mintegy 30 százaléka támogat. Mögötte a második helyen a három kormánykoalíciós pártot tömörítő Spolu (Együtt) szövetség áll 20 százalék körüli bázissal, ami nem sok jót ígér Petr Fiala kormányának.
Ám a választási matematika miatt könnyen előfordulhat, hogy Babis helyzete igen nehéz lesz választási győzelem esetén. Az ugyanis már most látszik, hogy az ANO-nak esélye sincs egyedül kormányt alakítania, ezért a volt kormányfő pártjának koalíciós partnerekre lenne szüksége. Az ANO már korábban kizárta az együttműködést a mostani kormánykoalíció tagjaival, beleértve a kormányt elhagyó Kalózpártot is. Így lehetséges partnerként a választások után a Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) mozgalom, a kommunisták által vezetett Stacilo! (Elég volt!) szövetség, valamint az Autósok párt jöhet számításba. Petr Pavel államfő azonban már korábban jelezte, hogy nem hagyná jóvá egy olyan kormány megalakulását, amelyben olyan pártok vannak, melyek ellenzik Csehország tagságát az Európai Unióban és a NATO-ban. Márpedig Babis két lehetséges koalíciós partnere éppen ilyen. Emlékeztetőül: 2017-ben az SPD elnöke, a japán származású Tomio Okamura azt nyilatkozta, pártja azt szeretné, ha Csehország elhagyná a NATO-t. A politikus álláspontja akkor az volt, hogy az ország önállóan is meg tudná védeni magát, akárcsak Ausztria vagy Svájc. Az SPD vezetője aztán 2021-ben emelte a tétet, és kijelentette, hogy csak akkor vennének részt a kormányalakítási tárgyalásokon, ha átírják a törvényeket úgy, hogy az EU-ból vagy a NATO-ból való kilépés kérdését népszavazás tárgyává lehessen tenni. Ami pedig a Stacilo!-t illeti, a szélsőbalos csoportosulás évek óta hangoztatja, hogy Csehországnak ki kellene lépnie az unióból és a NATO-ból. Így pedig meglehetősen nehéz helyzetben találhatja magát Babis a választások után.
Ám ha a nagy mutatvány mégis sikerülne, az ANO-nak akkor sem lenne könnyű dolga kormányon. Csehország maga is megszenvedte az Európában jelentkező gazdasági nehézségeket, amit a hétköznapi emberek nap mint nap tapasztalnak a bőrükön. Ugyan Csehországnak gyorsan sikerült leválnia az orosz energiahordozókról, ennek magas ára volt, amit a lakosságnak kell megfizetnie. Ezzel párhuzamosan a lakhatási költségek is dinamikusan növekedtek. Prágában így mostanra 11,7 évre jutó átlagbérből lehet megvásárolni egy 50 négyzetméteres lakást, ráadásul a fővárosban az átlagfizetés 44 százaléka megy el lakbérre havonta. És akkor még nem is volt szó az élelmiszerárak növekedéséről, ami megint csak érzékenyen érinti a kevésbé tehetős cseheket.
Ugyan az ANO az elmúlt időszakban előszeretettel hangoztatta ezeket a problémákat, kormányra kerülve magának kell majd megküzdenie ezekkel. Márpedig az ANO szavazói nagyrészt azokból állnak, akik számára a legsürgetőbb, hogy Babis megoldást találjon a gazdasági nehézségekre. Túl azon, hogy az ANO az idősek körében a legnépszerűbb, ennek a korcsoportnak a 70 százaléka az ellenzékre szavazna, miközben a kormánypártok támogatottsága a körükben minimális (a kormánykoalíciós pártokat a 65 év felettieknek csupán 18 százaléka tervezi támogatni). Így aztán kormányra kerülve óriási nyomás nehezedne Babisra, hogy a populista szólamok után a tettek mezejére lépjen, és könnyítsen a lakosság életén.
Az október 3-án és 4-én tartandó választások tétje azonban ennél is nagyobb. Babis visszatérésével ugyanis megerősödhetnek az euroszkeptikus hangok a régiónkban, különösen az EU szabályozása, a segítségnyújtás, illetve a klíma- és környezetvédelmi kötelezettségek terén. Orbán Viktor így – Robert Fico mellett – fontos szövetségest szerezhetne, amivel demonstrálhatná, nincs egyedül Európában.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2025/40. számában jelent meg október 3-án.
