Bemutatták a minap annak a szaúdi gigaprojektnek a látványterveit, amelyet okkal nevezhetnénk az emberiség eddigi legnagyobb vállalkozásának: a Neom elnevezésű jövőbeli város 120 kilométeren át húzódna végig a sivatagon, kialakításának köszönhetően pedig még a Holdról is láthatóbb lenne, mint a kínai nagy fal. A rengeteg pénzből építendő utópisztikus település azonban sokak szerint inkább egy őrült tervnek nevezhető, ami Mohamed bin Szalmán szaúdi koronahercegnek állítana gigantikus emléket, nagyobbat, mint a fáraóknak a piramisok.
De miért annyira fontos ez a projekt Rijádnak?
Szaúd-Arábia régi álma a kőolajexportra épülő gazdaságának oly módon történő modernizálása, hogy az képes legyen majd felvenni a versenyt a világ vezető hatalmaival akkor is, amikor az ország kőolajkészletei kifogynak. Ebből a célból dolgozták ki a Vision 2030 nevű projektet, amelynek egyik leglátványosabb eleme Neom városa lenne. A település neve a görög „új” és arab „jövő” szóból áll össze. A tervezetet a szaúdi koronaherceg még 2017-ben jelentette be a Future Investment Initiative című konferencián Rijádban, ahol elmondta: Neom a szaúdi kormánytól függetlenül működne, továbbá saját adózási szabályai és törvényei lennének.
A konkrét tervek egyébként még a legedzettebb sci-fi rajongókat is meglepték. Neom városa 25 ezer négyzetkilométeren terülne el a Vörös-tenger és a Szuezi-csatorna közelében. A város szakítana az eddig megszokott települési szerkezettel: egy 170 kilométer hosszú és 200 méter széles vonalként húzódna a tenger partja mentén. A 9 millió embernek otthont adó település a tervek szerint három szinten működne; legfelül lenne a lakóövezet, alatta a szerviz-alagutak, legalul pedig a high-tech tömegközlekedés húzódna végig, ami extra gyorsan juttatná el az embereket a Line (vonal) legtávolabbi pontjára is.
A jelenlegi tervek arról szólnak, hogy a városban a legtöbb munkát robotok végzik majd, amelyeket szél- és napenergiával fognak működtetni. A tervezést és az építkezést 500 milliárd dollárral kezdte meg a Public Investment Fund állami vagyonalap és nemzetközi befektetők, azonban most már úgy látják, hogy 1000 milliárd dollárba is bele fog kerülni ez a vállalkozás.
A projekt kritikusai már az első perctől felvetették, hogy a fenntarthatónak és önellátónak hirdetett csodaváros pusztán fantazmagória, és köze sincs azokhoz a hangzatos ígéretekhez, amelyekről a megálmodói beszélnek. Szaúd-Arábia ugyan korábban azt vállalta, hogy 2030-ra az energiatermelése felét megújuló forrásokból valósítja meg, ez az arány ma az 1 százalékot sem éri el. Emellett az arab ország továbbra is élelmiszerexportra szorul, vagyis nagyon távol áll még az önellátástól. Arról nem is beszélve, hogy Neom víz ellátását sótlanító üzemek biztosítanák, amelyek ugyan megújuló energiaforrásokból működnének, ennek gazdaságossága azonban több mint kétséges. Sokan ezért arról beszélnek, hogy Neom egyáltalán nem lesz a jövő városa, inkább csak sebet ejtenek a természeten. Ráadásul a legutóbbi hírek szerint a luxusváros útjába kerülő huvaitat (máshol howeitat, huwaytat) törzset elkezdték kitelepíteni erről a területről, ami emberi jogi kérdéseket is felvet.
A szaúdi vezetést azonban mindez nem különösebben hatotta meg, ehelyett felgyorsítanák a projekt megvalósítását. A monarchiát ebben most nagyban segítik a megemelkedett olajárak, de az is, hogy az ukrán konfliktus miatt Amerikának nagyobb szüksége van a szaúdi szövetségesére, mint valaha. Így várhatóan végleg lekerül a napirendről a Hasogdzsi-gyilkosság részleteinek feszegetése, amely mögött sokan a szaúdi koronaherceget sejtik megrendelőként.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2022/32. számában jelent meg augusztus 5-én.
