Meglehetősen intenzív háttértárgyalások zajlanak az európai politika legfelsőbb szintjein ezekben a napokban. A választások után kirajzolódtak az erőviszonyok, de a koalíciós tárgyalások és egyéb egyeztetések csak most kezdődtek. Két nappal az EP-választások után az állam- és kormányfők is Brüsszelbe utaztak egy informális munkavacsorára, hogy megbeszéljék a tennivalókat.
A közvéleményt talán legjobban érdeklő téma, hogy ki lesz az Európai Bizottság következő elnöke Jean-Claude Juncker után. A választási kampányban az úgynevezett csúcsjelölti rendszerre hivatkoztak a jelöltek, vagyis a legjobb eredményt elérő párt listavezetőjének kell az új bizottsági elnöknek lenni. Ez a Néppárt politikusa, Manfred Weber. Ugyanakkor a döntés joga az állam- és kormányfők kezében van, akik ezt nem szívesen engedik ki, de nincs is egységes álláspontjuk. A két intézmény egyfajta hatalmi harcot folytat – igaz ugyan, hogy a tagállamok döntenek a jelöltről, de az Európai Parlamentnek meg kell szavazni, tehát ez vétójogot jelent.
Véget ért a két nagy európai pártszövetség hegemóniája, az alkuk kora elé nézünk - percről percre | Magyar HangAz Európai Parlament pártjai kedden délelőtt legfelsőbb szinten egyeztettek, de ők sem jutottak közös nevezőre. A Néppárt, a Szociáldemokraták és a Zöldek azt mondják, hogy a csúcsjelölti rendszert figyelembe kell venni, ugyanakkor a Liberálisok szerint ennek semmi értelme addig, amíg nincsenek transznacionális pártlisták. Sőt, a helyzetet még tovább bonyolítja, hogy a második legnagyobb párt, a szocdemek azt mondják, az ő jelöltjük továbbra is Frans Timmermans.
Ami a tagállamokat illeti: Emmanuel Macron francia elnök nem támogatja Webert, azt mondta a csúcsra érkezve, hogy „az Európai Bizottság következő elnöke csak egy hiteles, tapasztalattal rendelkező politikus lehet, aki hazájában vagy európai uniós szinten elért eredményekkel tudja bizonyítania rátermettségét”. Angela Merkel német kancellár azonban egyértelműen kijelentette, hogy támogatja Mandfred Weber bizottsági elnökké választását.
Ebben a helyzetben arra nem lehet számítani, hogy a mostani találkozón személyi döntés születik. Ez valószínűleg június 20-21-én, a következő, rendes EU-csúcson történik meg. Ugyanakkor fontos, hogy nem csak egy személyről kell dönteni, hiszen a bizottság elnök mellett meg kell választani az állam- és kormányfők tanácsának elnökét, az Európai Központi Bank elnökét és a külügyi főképviselőt is. Ráadásul mindezek során figyelemmel kell lenni a nemek közötti egyenlőségre, a tagállamok közötti megfelelő egyensúlyra és persze a választási eredményekre is.
Navracsics Tibor alkalmasnak tartja Manfred Webert | Magyar HangNem véletlen, hogy a csúcsra érkező politikusok többsége nagyon óvatosan fogalmazva arról beszélt, hogy először az elveket, a tartalmi kérdéseket kell megvitatni, aztán lehet majd a feladathoz embereket találni. Kivéve Orbán Viktort: a magyar miniszterelnök semmit sem mondott a sajtónak. Ugyanakkor folyt már egyeztetést a visegrádi négyekkel, akik tárgyaltak Donald Tuskkal és Emmanuel Macronnal is.
„Semmilyen szövetség nem elképzelhető az Európai Néppárttal addig, míg ki nem teszik Orbánt” – mondta a francia elnök pártja listájának második helyezett EP-képviselője, Pascal Canfin a France Inter rádiónak az Euronews beszámolója szerint.
