Súlyos következményeket helyezett kilátásba Donald Trump kedden arra az esetre, ha beiktatása napjáig, január 20-ig nem szabadulnak ki a Hamász palesztin terrorszervezet által 2023. október 7-én Izrael területéről elhurcolt, még fogságban tartott túszok.
A megválasztott amerikai elnök floridai rezidenciáján tartott 70 perces sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy „pokol tör majd ki a Közel-Keleten” abban az esetben, ha követelése nem teljesül. „Nem lesz jó a Hamásznak, és őszintén szólva senkinek nem lesz jó. A teljes pokol szabadul majd el. Többször nem kell elmondanom, de ez az, ami lesz” – fogalmazott. Megismételte, hogy a Hamász október 7-i támadásának soha nem lett volna szabad megtörténnie.
A sajtótájékoztatón Steve Witkoff, a leendő elnök kijelölt közel-keleti különleges megbízottja arról számolt be, hogy nagy előrelépés van a túszok szabadon engedéséről folytatott tárgyalásokon és derűlátásának adott hangot, úgy fogalmazva: „igazán reményteljes vagyok abban, hogy a beiktatásig jó dolgokat tudunk majd bejelenteni az elnök nevében”. Steve Witkoff azt is elmondta, hogy visszautazik Dohába, ahol szerdán folytatódnak a tárgyalások a túszok elengedéséről szóló megállapodás részleteiről.
Donald Trump az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban annak a véleményének adott hangot, hogy most a helyzet „jóval bonyolultabb”, és tovább romolhat. „Az a háború eszkalálódhat, és sokkal rosszabbá válhat, mint most” – fogalmazott a leendő elnök. Megértését hangoztatta az orosz álláspont tekintetében, ami Ukrajna NATO-tagságának ellenzését illeti, s közölte, hogy beiktatása előtt nem fog találkozni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Kifejtette, hogy hosszú évek óta hangoztatott álláspont volt orosz részről – már a Putyin előtti időszakból –, hogy a NATO nem vállalhat szerepet Ukrajnában. Joe Biden elnököt hibáztatta azért, mert az Egyesült Államok változtatott álláspontján Ukrajna NATO-tagságát illetően. Egyben kritizálta Joe Biden tárgyalási módszerét Ukrajnával kapcsolatban és bírálta a távozó elnök afganisztáni és szíriai válsággal kapcsolatos lépéseit is, valamint kijelentette, hogy a „világ lángokban áll Oroszországgal, Ukrajnával és Izraellel”. Azt is mondta, hogy reményei szerint hat hónap, netán ennél jóval kevesebb idő alatt vet véget a jelenlegi formájában 2022 februárjában kitört háborúnak, már nem ígérte, hogy 24 óra alatt békét teremt.
Trump a sajtótájékoztatón újra a védelmi kiadások további növelését követelte a NATO-szövetségesektől. „Mindannyian megengedhetik maguknak, de ennek öt százaléknak kellene lennie, nem pedig két százaléknak” – mondta (a GDP 5 százalékára gondolt).
Arról is beszélt, hogy katonai vagy gazdasági lépéseket is tehet azért, hogy visszavegye a Panama-csatorna feletti ellenőrzés jogát, és megszerezze a dán fennhatóság alatt álló Grönlandot. Azt mondta, hogy a gazdasági biztonságra törekvő Amerikának mindkét területre szüksége van. Emellett arról is beszélt, hogy a Mexikói-öböl nevét Amerikai-öbölre változtatná. (Arról, hogy mit akar Trump Grönlanddal, az Amerika választ podcastunkban beszélgetett Lakner Zoltán és Kaló Máté.)
