Megszavazta az Európai Parlament azt a határozatot, amelyet a zöld és a liberális frakció nyújtott be nyomásgyakorlási céllal. A lényege, hogy így gyakoroljanak nyomást a szerb kormányra, hogy mihamarabb változtasson az eddigi gyakorlatán, ami az emberi jogokat illeti. A dokumentum szerint ugyanis az elmúlt időszakban számos olyan eset történt a balkáni országban, amelyek aggodalomra adnak okot.
A határozat mindenekelőtt az aránytalan rendőri fellépéseket bírálja, amelyekre azután került sor, hogy tüntetések kezdődtek az országban. Így például az egyik tüntetésen, amelyen a demonstrálók a Rio Tinto bánya megnyitása, illetve a földek kisajátítása ellen tiltakoztak, a rendőrök egyszerűen elhagyták a helyszínt, ezzel pedig lehetővé tették a felfegyverzett huligánoknak, hogy földgépekkel támadjanak a demonstrálókra. A dokumentum emellett sajnálatát fejezi ki a médiaszabadság romlása, a parlamenti ellenzék tagjait, a független értelmiségieket, az NGO-kat, az újságírókat és ismert személyeket sértő szóhasználat, megfélemlítés, sőt gyűlöletbeszéd előfordulásának növekedése miatt, amely többek között a kormányzó pártok tagjaira is jellemző.
A szöveg üdvözli, hogy a szerb kormány visszavonja a kisajátítási törvényt és módosítja a referendumról szóló jogszabályt, ugyanakkor komoly aggályokat fogalmaz meg amiatt, hogy ezeknek a törvényeknek a vitájára csak nagyon korlátozott időt szabtak.
A mostani döntésnek azonban az egyik legfontosabb eleme a Szerbiában dolgozó vendégmunkásokat érinti. Mint ismert, az elmúlt hetekben kiderült, hogy embertelen körülmények között építik a vietnámi vendégmunkások egy kínai cég új gumiabroncsgyárát a vajdasági Nagybecskereken. Az ötszáz vietnámi vendégmunkásra mindössze két vécé jutott, a dolgozók meleg víz nélküli, fűtetlen barakkokban, matrac nélküli emeletes ágyakon voltak kénytelenek aludni, orvosi ellátást nem kapnak, és amikor koronavírus-fertőzés tüneteit mutatták, a főnökeik annyit mondtak csak nekik, hogy maradjanak a barakkban.
De hogy mindez ne legyen elég, a munkásoknak az útlevelüket és a személyi igazolványukat elvették a kínai főnökeik, de sokan a fizetések elmaradására is panaszkodtak. Miután a szerb média bemutatta a jogsértéseket, a kínai cég magyarázkodásba kezdett, majd átköltöztették jobb barakkokba és szállodába a vendégmunkásokat, visszaadták útleveleiket, és bértárgyalásokba kezdtek velük. AZ EP-határozat most elítélte a kínai cég eddigi gyakorlatát.
Szerbia számára egyébként azért rendkívül kellemetlen a mostani sürgős határozat, mert legutóbb ilyet 2014-ben fogadott el az EP, amellyel Vojislav Seselj uszításait kellett elítélni.
