
Orbán Viktor Washingtonban diadalittasan arról beszélt, teljes szankciómentességet kaptunk az orosz olajra a Barátság kőolajvezeték és a Török Áramlat gázvezeték esetében, ám ennek nyomát sem találni az amerikai nagykövetség hivatalos közleményében, míg a nemzetközi sajtó mindössze egyéves haladékról tud.
A péntek este szerkesztőségünknek is eljuttatott kommüniké szerint az Amerikai Egyesült Államok és Magyarország kapcsolata új szintre lép, és „ez a partnerség a szuverén döntéshozatal kölcsönös tiszteletén, valamint kereskedelmi partnerként és NATO szövetségesként mindkét nemzet számára előnyös stratégiai célok előmozdítása melletti elkötelezettségen alapul.” Felsorolják az eredményeket is, amelyek szerintük a gazdasági prosperitást és az energiafüggetlenséget mozdítják elő:
- a két ország vezetői aláírtak egy szándéknyilatkozatot a nukleáris energiáról. (A szándéknyilatkozat, mint neve is mutatja, széndékot jelez de nem kötelező érvényű nyilatkozat, mint egy szerződés)
- megállapodás született arról, hogy az amerikai Westinghouse vállalattal amerikai nukleáris üzemanyag szállít a paksi atomerőmű számára. A megállapodás értéke megközelítőleg 114 millió dollár.
- Magyarország vállalta, hogy amerikai cseppfolyósított földgázt (LNG) vásárol, tovább diverzifikálva ezzel energiaforrásait. A szerződések értéke várhatóan megközelítőleg 600 millió dollár.
A közleményben benne volt az is, amit már régóta tudunk: májustól közvetlen járat lesz Philadelphia és Budapest között, és visszaállnak az ESTA-kedvezmények (az ősztől már érvénybe lépett). Ezeken túl tárgyalásokat kezdenek a kétoldalú védelmi kapcsolatok szorosabbra fűzéséről, ami megerősíti Magyarország elkötelezettségét a nemzetbiztonsági infrastruktúra védelme iránt a rosszindulatú szereplőkkel szemben. Veszünk 700 millió dollár értékben katonai eszközöket. Lesznek ösztöndíjak amerikai és magyar tudósoknak és diákoknak, és mi adunk 1 millió dollárt egy, az Amerikai Katolikus Egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem közötti közös kutatási konzorcium létrehozására, amelynek célja a mesterséges intelligencia etikus használatának vizsgálata.
A nagykövetség közleményében tehát egyetlen szó sem esik az orosz olajról és Magyarország szankciók alóli mentességéről. De ezekkel a témákkal kapcsolatban egyértelmű és határozott kijelentést Orbánon kívül senki, így Trump sem tett. Az amerikai elnök mindössze nyitottságát és kompromisszumkészségét hangsúlyozta kérdést illetően.
Mindennek fényében pedig különösen figyelemreméltó, hogy több tekintélyes nyugati sajtóorgánum határozottan állítja: mindössze egy évre kapott Magyarország mentességet. A The Guardian hivatalos fehérházi forrásokra hivatkozva azt írja: „az Egyesült Államok egy évre adott felmentést Magyarországnak az orosz olaj és gáz használatára vonatkozó amerikai szankciók alól”.
A CNN is úgy tudja, hogy csak egy évig tart a felmentés, és azt írják, „a Magyarországra vonatkozó kivétel kérdéseket vet fel a Trump-kormány komolyságával kapcsolatban az orosz olajexportra vonatkozó szankciók végrehajtása terén. Az elemzők arra figyelmeztettek, hogy ha Trump láthatóan engedményeket tesz szövetségeseinek, ez másokat is arra ösztönözhet, hogy megpróbálják kijátszani az amerikai szankciókat, ami gyengíti az Egyesült Államok képességét arra, hogy gazdasági károkat okozzon Oroszországnak és felgyorsítsa az ukrajnai háború végét.”
De a fentiekkel egybehangzó információi vannak a BBC-nek és a Reutersnek is.
Trump döntése belső feszültségeket is okozhat a republikánus párton belül: péntek reggel arról számoltunk be, hogy öt republikánus szenátor is aláírta azt a kétpárti határozatot, amelyben sürgették az európai tagállamokat, közöttük kiemelten Magyarországot, hogy „azonnal szüntessék be az Oroszországtól történő energia-beszerzéseket”.
Más forrásokból a Magyar Hang úgy értesült, az egyéves haladékot Orbán arra hivatkozva kapta, hogy Magyarországnak legalább ennyi ideig tart leválni az orosz energiaforrásokról.
A kérdés tisztázása érdekében kérdéseket küldtünk a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak, ha válaszolnak, frissítjük a cikkünket.
Frissítés:
Megkeresésünkre a tárca Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Washingtonban tett, az MTI által már közölt nyilatkozatát küldte el, amelyben semmi nem szerepel arra vonatkozóan, hogy a szankciómentesség meddig érvényes. A távirati iroda hírösszefoglalója szerint az Egyesült Államok kormánya mentességet ad az orosz energetikai szektort célzó szankciók alól Magyarország vonatkozásában mindennemű szállításra a Barátság kőolajvezetéken és a Török Áramlat földgázvezetéken keresztül – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton Washingtonban. A tárcavezető a magyar-amerikai csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatón közölte, hogy a felek közötti friss megállapodás nyomán az Egyesült Államok illetékes hivatala mentességet ad Magyarországnak az orosz energetikai szektort célzó szankciók alól. „A szankciós mentesítés a Török Áramlat földgázvezetéken és a Barátság kőolajvezetéken történő mindennemű szállításra vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy amit eddig Magyarország földgázt be tudott szerezni a Török Áramlat vezetéken, és amit eddig be tudtunk szerezni kőolajat a Barátság vezetéken, arra lehetőség lesz a jövőben is korlátozás nélkül" - mutatott rá. Szijjártó Péter arról is beszámolt, hogy a mentesítési kérvényeket a Külgazdasági és Külügyminisztérium nyújtja be hivatalosan az amerikai pénzügyminisztérium alá tartozó Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatalhoz (OFAC), és az egyik kérelmet már be is adták, kettőt - köztük a Paks II atomerőműre vonatkozót - pedig szombaton adnak be. "Itt a szankciós mentességünk december 19-én jár le, és a megállapodás arról szól, hogy ennek a mentességnek a határidejét eltörlik. Tehát ez egy állandó mentesség a szankciók alól a Paks II. beruházásnak. És ez pedig azt jelenti, hogy a Paks II. beruházással szemben sem európai, sem amerikai szankció nincsen" - hangsúlyozta.









