- Biden: A NATO soha nem volt egységesebb, ami épp az ellenkezője annak, mint amit Putyin várt
- Egy hónappal ezelőtt, február 24-én kezdődött az orosz invázió
- Joe Biden Európába érkezett, négy napig marad
- Keleti szárnya erősítéséről döntött a NATO
- Csernihiv kezd kifogyni a vízből
Kérjük, frissítsék cikkünket az új bejegyzésekért!
22:56 Több irányban heves harcok dúltak Kijev környékén csütörtökön a hivatalos ukrán beszámolók szerint. Az ukrán erők visszafoglalták a fővárostól keletre eső területeket. A CNN által geolokált közösségimédia-videók ukrán csapatokat és néhány elfogott orosz páncélost mutattak be a fővárostól mintegy 55 kilométerre keletre található településen, Lukjanovkában.
Az orosz erők március második hetében vonultak be a körzetbe, ahogy előrenyomultak a keleti Szumiból. A közösségi média videója súlyos csaták nyomait mutatta be, egy ukrán katona Lukjanovkában azt mondta, hogy a hadművelet befejeződött, „abszolút sikerrel, kiütöttük az ellenséget”. A katona hozzátette, hogy három orosz harckocsi és kilenc gyalogsági harcjármű megsemmisült, és az ukrán csapatok a közeli Peremoha faluban és a térség más településein igyekeznek bekeríteni az orosz egységeket.
Mint a CNN figyelmeztetett, nincs mód a katona állításainak igazolására, ám amerikai tisztviselők a hét elején szintén arról számoltak be, hogy az ukrán erők visszaszorítják az orosz egységeket Kijev keleti részébe.
Eközben Kijevtől északra az orosz erők heves rakétatámadásokat hajtottak végre a vitatott Irpin városa ellen. A geolokált drónfelvételek nagy pusztítást mutatnak be, tüzek tombolnak az elhagyott járművek között. Irpin polgármestere, Olekszandr Markushin csütörtökön a CNN-nek elmondta, hogy a város heves rakétatűz alá került. – Most Irpinben nagy harc folyik az ukrán és az orosz hadsereg között. Nagyon veszélyes itt lenni – fogalmazott. Irpin 80 százaléka az ukrán hadsereg ellenőrzése alatt áll, de az oroszok GRAD rakétarendszereket használtak a város ellen.
Ugyanezt erősítette meg Vadim Denisenko, a belügyminiszter tanácsadója is, aki szerint Irpinben, valamint a szomszédos Bucsa és Hosztomel városokban folytatódtak a harcok. (CNN)
22:20 A lengyel javaslat nyugati békefenntartó erők Ukrajnába telepítésére kiválthatja a harmadik világháborút – nyilatkozta Alekszandr Lukasenka fehérorosz elnök az Associated Press jelentése szerint – A helyzet nagyon súlyos és nagyon feszült – tette hozzá. A lengyel kormánypárt vezetője a múlt héten azt mondta , hogy nemzetközi békefenntartó missziót kell küldeni Ukrajnába, és meg kell adni neki a védekezéshez szükséges eszközöket. Erre reagálva több nyugati ország közölte, hogy nem telepíti csapatait Ukrajnába. Vlagyimir Putyin az ukrajnai orosz invázió kezdetén arra figyelmeztetett, hogy Moszkva katonai akciójába bármilyen külföldi beavatkozás azonnali orosz választ vált ki, amely „olyan következményekhez vezet, amilyeneket történelme során soha nem látott”. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán a lengyel javaslattal kapcsolatos kérdésre azt mondta: „nagyon meggondolatlan és rendkívül veszélyes döntés lenne”. Mint fogalmazott, az orosz és a NATO-erők közötti esetleges érintkezés „egyértelmű következményekkel járhat, amelyeket nehéz lenne helyrehozni”. (The Guardian)
21:55 Úgy döntöttünk, hogy fokozzuk erőfeszítéseinket, hogy megakadályozzuk az eszkalációt, és hogy megszervezzük magunkat arra az esetre, ha ez bekövetkezne – mondta Emmanuel Macron a CNN tudósítása szerint. A francia elnök kijelentette, hogy Franciaország továbbra is az ukrán nép oldalán áll katonai, gazdasági és humanitárius támogatással, és üdvözölte a „példátlan szankciókat”. – Oroszország történelmi felelősséget vállalt a háború elindításával – tette hozzá, leszögezve: keresik a tárgyalásos megoldás útjait.
21:16 Ukrajna azzal vádolta Moszkvát, hogy civilek százezreit vitte erőszakkal szétlőtt ukrán városokból Oroszországba, ahol „túszként” tartják őket azzal a céllal, hogy nyomást gyakoroljanak Kijevre – írja az Associated Pressre hivatkozva a The Guardian. Ljudmila Deniszova ombudsman szerint eddig 402 ezer embert, köztük 84 ezer gyermeket vittek el akaratuk ellenére. A Kreml csaknem azonos számokat adott az áttelepítettekre, azt állítva róluk hogy Oroszországba akarnak menni.
Mihail Mizincev orosz ezredes csütörtökön azt mondta, hogy a katonai akció kezdete óta Oroszországba evakuált mintegy 400 ezer ember a kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk régióból származik, ahol a Moszkva-barát szeparatisták közel nyolc éve harcolnak az ellenőrzésért.
Az orosz hatóságok azt mondták, hogy szállást és pénzt biztosítanak a kitelepítetteknek. A donyecki régió kormányzója, Pavlo Kirilenko azonban azt mondta, hogy „az embereket erőszakkal hurcolják be az agresszor területére”.
Ukrán tisztviselők azt állították, hogy az oroszok elveszik az emberek útleveleit, és Ukrajna szeparatisták által ellenőrzött keleti részén lévő „szűrési táborokba” viszik őket, mielőtt Oroszország különböző távoli, gazdaságilag elmaradott területeire telepítenék őket. Az ukrán hírszerzés szerint egyeseket a csendes-óceáni Szahalin szigetéig küldhetnek, és munkát kínálnak nekik azzal a feltétellel, hogy két évig nem mennek el. (The Guardian)
20:28 Az Egészségügyi Világszervezet továbbra sem tudja eljuttatni az égetően szükséges egészségügyi ellátást Mariupolba és Mikolajivba. Tarik Jaszarevics, a WHO munkatársa a BBC-nek nyilatkozva kifejtete: az ENSZ egészségügyi ügynöksége állomást hoz létre a készletek mozgatására, de a területet nem sikerül elérniük.
A WHO adatai szerint március 21-ig 64 egészségügyi létesítményt ért támadás. Jaszarevics ezt azzal egészítette ki, hogy ez a kórházak, egészségügyi központok és mentőautók sérültek.
Szerinte az ilyen támadások „mindenkire pusztító hatással vannak". – Az egészségügyi dolgozók nem érzik biztonságban a munkájukat, a betegek félnek kezelést kérni. Az oltási programok, a krónikus betegségek, például a cukorbetegség és a rák gondozása, valamint a szülési ellátás mind érintettek – mondta.
20:19 A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) reméli, hogy 15-20 munkatársat küldhet Ukrajna nukleáris létesítményeibe, ha Kijevvel és Moszkvával is megállapodnak a biztonságuk garantálásáról – mondta Stephen Lynch amerikai kongresszusi képviselő a Reutersnek, miután találkozott Bécsben Rafael Grossival, az ügynökség vezetőjével. Az orosz invázió kezdete óta Grossi próbálja rábírni mindkét országot, hogy állapodjanak meg egy olyan keretrendszerről, amely szavatolja Ukrajna nukleáris létesítményeinek biztonságát.
20:10 Ursula von der Leyen szerint Oroszország többé nem fogja tudni felhasználni az energiát a kontinens zsarolására. Az Európai Bizottság elnöke azt mondta, Oroszország nem követelhet rubelben való fizetést az olajáért és gázáért, ahogy Moszkva bejelentette, mivel ez a szankciók megkerülését jelentené. „Ez egyoldalú szerződésszegés lenne" – mondta. Olaf Scholz német kancellár korábban szintén megtagadta az energia rubelben történő fizetését, mondván a pénznemet már a szerződésekben rögzítették. (BBC)
20:02 A Kijev támogatásának folytatásáról szóló döntés alapján a NATO azt akarja, hogy folytatódjon a konfliktus – reagált a brüsszeli csúcsértekezleten történtekre az orosz külügyminisztérium. A Ria hírügynökségen keresztül közzétett közlemény szerint a Nyugat „borzalmas termést aratott" Ukrajna felfegyverzésére vonatkozó döntéséből, ami arra ösztönözte az ukrán kormányt, hogy fegyvereket alkalmazzon az oroszok által támogatott kelet-ukrajnai szeparatista enklávékkal szemben. Oroszország korábban azt mondta, hogy a szeparatista enklávékban élő emberekre népirtás vár. (BBC)
19:50 Egy hónapja tart az ukrajnai háború, ez katonai szempontból kudarc Oroszország számára, mivel Moszkva úgy gondolta, hogy gyorsan le tudja rohanni Ukrajnát – jelentette ki Josep Borrell az Európai Unió kül-és biztonságpolitikáért felelős főképviselője csütörtökön, az EU-csúcsra érkezve. „Oroszország még csak 100 kilométerre sem tudott eltávolodni katonai bázisától, az orosz erők nem tudják bevenni a városokat, ehelyett bombázzák őket, civileket mészárolnak le, és romba döntenek mindent" – fogalmazott az MTI beszámolója szerint a főképviselő. Hangsúlyozta, hogy az EU-nak most Ukrajna felfegyverzésére kell összpontosítania, ez ugyanis eldöntheti a háború kimenetelét. Az uniós tagállamok vezetői az EU-csúcson megvitatják, hogyan folytassák az európai fegyver- és katonai felszerelés szállítmányozását Ukrajnába. „Amit tennünk kell, az az ukrán hadsereg további támogatása. A következő két hét dönti el, hogy melyik oldal kerül ki győztesen a háborúból" – vélekedett.
Mark Rutte, holland miniszterelnök újságíróknak arról beszélt, hogy nem számít arra, hogy az EU-tagállamok vezetői további szankciókban állapodnak meg Oroszország ellen, bár, mint mondta, Hollandia ezt támogatná. Rutte, aki az EU-csúcsra az ugyancsak csütörtöki NATO-csúcsról érkezett, azt hangsúlyozta: a szövetség tagállamai megállapodtak a szankcionálás folytatásában, és a további katonai ellátmány szállításában, de Volodmir Zelenszkij ukrán elnök nem lesz ettől elégedett, mert ő repüléstilalmi övezet bevezetését sürgeti.
Litvánia elnöke, Gitanas Nauseda azt hangsúlyozta, hogy az EU-csúcson meg kell erősíteni az Oroszország elleni szankciórendszert, és fel kell számolni a függést az orosz energiahordozóktól. „A mai nap jó alkalom arra, hogy megbüntessük Oroszországot ezért a szörnyű agresszióért" – szögezte le.
Krisjanis Karins lett miniszterelnök ugyanezen a véleményen volt, szerinte is fontos lenne az EU-csúcson megállapodni az orosz energiahordozókról történő leválásról. Kaja Kallas, észt kormányfő azt nyilatkozta: „az Európai Uniónak a lehető legszigorúbb szankciókat kell bevezetnie Oroszországgal szemben, dacolva az azonnali negatív hatásokkal".
Micheál Martin ír miniszterelnök szerint országa nyitott a további szankciók bevezetésére, de véleménye szerint előbb a már bevezetett büntetőintézkedéseket kellene teljes mértékben végrehajtani. Xavier Bettel, luxemburgi kormányfő viszont azon a véleményen volt, hogy az EU már eddig is sokat tett Ukrajnáért, például fegyvereket küldött. A politikus ellenezte a további szankciók bevezetését, egészen addig, amíg „Oroszország nem lép át egy másik határvonalat". „Úgy gondolom, hogy még mindig fokozatosságra van szükségünk " – jelentette ki Bettel.
Janez Jansa szlovén miniszterelnök azzal kapcsolatban, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök rubelben adná el a gázt a „barátságtalan országoknak", kijelentette: ebben a pénznemben egyetlen európai ország sem fog neki fizetni. Jansa azt is elmondta, hogy a teljes orosz földgáz- és kőolajolajembargó még mindig szankciós lehetőség Oroszország ellen, annak ellenére, hogy Németország határozottan tiltakozik ellene.
Alexander De Croo belga miniszterelnök újságíróknak azt nyilatkozta, hogy ha Oroszország azt kéri az európai országoktól, hogy rubelben fizessenek a gázszállításokért, akkor az árat is újra kell tárgyalni. De Croo szerint a szankcióknak nagyobb hatást kell gyakorolniuk az orosz félre, mint az európaira: „Nem állhatunk önmagunkkal háborúban" - jelentette. A földgáz- és kőolajembargó bevezetése véleménye szerint nem szükséges.
Karl Nehammer osztrák kancellár rövid sajtónyilatkozatában felszólította a tagállami vezetőket, hogy ne feledkezzenek meg a Nyugat-Balkánról, mivel intézkedésekre van szükség annak megakadályozására, hogy a régió Oroszország vagy más nagyhatalmak, például a Kínai Népköztársaság befolyási övezetévé váljon."
19:30 A BBC összefoglalója szerint Joe Biden amerikai elnök a NATO-csúcs utáni sajtótájékozatón az alábbiakról beszélt:
Az Egyesült Államok új szankciókat jelent be több mint 400 személy és szervezet, köztük több mint 300 orosz dumatag, valamint oligarchák és védelmi cégek ellen.
A NATO soha nem volt egységesebb, ami éppen az ellenkezője annak, amit Putyin elnök várt
Ha Oroszország vegyi fegyvert használna, az USA válaszolna, és „a válasz jellege a felhasználás módjától fogg függeni”
Biden közölte: egyértelművé tette Hszi Csin-ping kínai elnöknek, hogy jelentős veszélybe sodorja az Egyesült Államokkal és az EU-val fennálló gazdasági kapcsolatait, ha Kína segíteni kíván Oroszországnak.
Az amerikai elnök azt mondta, szeretné, ha Oroszországot kizárnák a G20-akból, de ha ez nem lehetséges, Ukrajnának kellene megfigyelőként részt vennie a szervezetben.
Hangsúlyozta, hogy a nyugati országoknak „teljesen egységesnek" kell maradniuk.
19:03 Az ukrán védelmi minisztérium szerint az ukrán csapatok visszaszorították az orosz erőket néhány Kijevhez közeli területről a Reuters tudósítása szerint. A minisztérium szóvivője azt mondta: 70, illetve 35 kilométerre sikerült visszaszorítaniuk az orosz haderőt. Azt is elmondta: Oroszország nem adta fel a reményt, hogy körbekeríthetik Kijevet. Szerinte a Kreml további katonai felszerelést küldött Belaruszbe, hogy megerősítse az ukrán fővárost támadó csapatait, erre az állításra azonban semmilyen bizonyítékot nem szolgáltatott. (The Guardian)
18:50 Joe Biden: A NATO sosem volt egységesebb. Az Egyesült Államok elnöke is sajtótájékoztatót tartott a NATO-csúcs után. Kifejtette: Putyin elszámolta magát, amikor Ukrajna megtámadása mellett döntött. Szerinte az orosz elnök arra játszott, hogy a NATO szakadni fog – A vele folytatott beszélgetéseimből viláos volt, hogy nem gondolta, hogy a NATO képes fenntartani ezt az egységet. Pontosan az ellentétét érte el, mint amire gondolt, amikor bevonult Ukrajnába. A NATO sosem volt egységesebb, mint ma. (BBC)
18:24 Boris Johnson ismét kizárta a repüléstilalmi zóna bevezetését Ukrajna felett. A brit miniszterelnök is a NATO-, és a G7-csúcs után tartott sajtójtájékoztatón Brüsszelben. Ismét hangsúlyozta, hogy segítik Ukrajna védekezését, az Egyesült Királyság több mint dupla annyi fegyvert szállít Ukrajnának, mint amit eredetileg felajánlott. 6000 rakétát és 25 millió font támogatást nyújtanak haderőre – Hosszú távon egy szabad és demokratikus Ukrajnát kell támogatnunk – fogalmazott. Továbbá beszélt arról is: az Egyesült Királyság több mint ezer magán-és jogi személyt szanckionált eddig, és ezek a legszigorúbb szanckiók, amelyeket az ország valaha bevezetett. Mint elmondta: ezzel akarják megüzenni Putyinnk, hogy Ukrajna nincs egyedül. – Ahogy Zelenszkij elnök mondta, Ukrajna népének győznie kell, Putyinnak pedig kudarcot kell vallania – és így is lesz – mondta Johnson.
A brit miniszterelnök visszautasította, hogy Dimitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön a legoroszellenesebb vezetőnek nevezte őt: – Egyáltalán nem vagyok oroszellenes – válaszolta újságírói kérdésre. Elmondása szerint szimpatizál az orosz emberekkel, de ez nem igaz a vezetőjükre, Vlagymir Putyinra – Mind egyetértünk abban, hogy amit Putyin tesz, katasztrofális, Ukrajna megszállása embertelen, barbár, és olyan viselkedésbe megy át, amilyet az európai kontinensen 80 éve nem láttunk – mondta.
Azt is elnondta: a NATO és a G7 egységesek abban az elhatározásban, hogy függetlenedjenek az orosz gáztól és olajtól.
Olaf Scholzhoz hasonlóan Johnson is óva intett a vegyi fegyverek használatától. Szerinte Putyin elnök érti, hogy katasztrofális lenne számára, ha Oroszország vegyi fegyvereket vetne be.
18:01 Olaf Scholz óva intette Oroszországot attól, hogy vegyi fegyvereket vessen be Ukrajnában. Németország kancellárja a NATO-csúcs után beszélt erről Brüsszelben. Szavai szerint ez „minden szabály, megállapodás és egyezmény megszegését jelentené” Elmondása szerint az Oroszország elleni szakncióknak máris nagy hatása van, és a G7-országok készekk további szankciók bevezetésére, ha ez szükséges lesz. Azonban elmondása szerint tudatos döntés volt, hogy a szankciók közül kimaradtak az energiaimportot érintő szankciók. Vlagyimir Putyin tegnpi bejelentésével kapcsolatban, mely szerint Oroszország a jövőben orosz rubelben kéri a gáz árának megfizetését, Scholz azt jegyzte meg: minden részletet, beleértve azt is, hogy milyen valutában történnek a kifizetések, már szerződések szabályoznak. Azt is elmondta: Németország még az idén megkezdené a cseppfolyós gáz (LNG) importálásához szükséges terminálok megépítését. (BBC)
17:35 A nyugati hatalmak szükség esetén készek szigorítani az Oroszország elleni szankciókon – mondta Emmanuel Macron francia elnök a NATO-csúcsot követően. Mint elmondta: továbbra is fegyverszünetet próbálnak kikényszeríteni, a szankciókat pedig elrettentő hatásuk miatt kell fenntartani.
Szerinte létfontosságú, hogy elkerüljék a konfliktus eszkalálódását, ezért hozta a NATO azt a döntést, hogy támogatja Ukrajnát, de anélkül, hogy háborút viselne Oroszország ellen. Elmondása szerint a NATO is felülvizsgálja saját stratégiai helyzetét a háború következtében. Macron hosszasan érvelt a nagyobb európai védelmi kapacitás mellett, hozzátéve, hogy Európának felelősséget kell vállalnia.
Emmanuel Macron arra is figyelmeztetett: élelmiszerválság fenyeget, mivel Ukrajna és Orsozország is nagy élelmiszerexportőr, de az alapvető élelmiszerek termelését a háború jelentősen megzavarta. A francia elnök szerint néhány ország, beleértve néhány közel-keleti és észak-afrikai államot, különösen függenek az ukrán és orosz exporttól. A helyzet elmondása szerint még rosszabb lesz 12-18 hónap múlva, mert az ukrán gazdák nem képesek elvégezni a vetési munkákat. Felhívta a nyugati országokat és a nemzetközi szervezeteket, hogy tegyenek lépéseket a közelgő válság ellen.(BBC)
A The Guardiannek adott interjújában a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) igazgatója, Ngozi Okonjo-Iweala is arra fiyelmeztetett, hogy a szegény országokban a globális élelmiszerár-robbanás éhséglázadásokhoz vezethez. A brit lapnak azt mondta: létfontosságú lenne, hogy ne ismétlődjön meg az, ami a Covid-járvány során történt, amikor a gazdag országok képesek voltak arra, hogy lekössék maguk számára a vakcinák nagy részét. Okonjo-Iweala, aki korábban Nigéria pénzügyminisztere volt, hangsúlyozta az afrikai országok függőségét a Fekete-tengeri régióból érkező élelmiszerellátástól. Elmondása szerint 35 afrikai ország függ az innen importált élelmiszertől, és hozzátette: Oroszország és Ukrajna a világ gabonaellátásának 24 százalékáért felelős.
17:07 Ferenc pápa zavarba ejtőnek, sőt őrültségnek nevezte a katonai kiadások növelését. A római katolikus egyház feje éles kritikát fogalmazott meg azokkal az országokkal szemben, akik Oroszország ukrajnai inváziója után növelik védelmi kiadásaikat. A Reuters szerint a pápa „őrültségnek” nevezte ezt. Ferenc pápra a hírügynökség szerint Rómában beszélt erről csütörtökön. Azt mondta: az ukrajnai konfliktus „a hatalom régi logikájának eredménye, amely még mindig meghatározza az úgynevezett geopolitkát”. Pedig a pápa szerint ma már világos, hogy a jó politika nem származhat a hatalom kultúrájából, amely alatt az uralkodást és elnyomást értjük, hanem csakis a törődés kultúrájából, értve ezalatt az emberekkel, méltóságukkal és közös otthonunkkal való törődést. – Az igazi válasz nem a több fegyver, több szakció és több politikai-katonai szövetség lenne – mondta Ferenc pápa.
16:47 A lett miniszterelnök szerint az Európai Uniónak fontolóra kellene vennie az orosz energiaimportot érintő szankciókat, hogy véget vessen a háborúnak Ukrajnában. Arturs Karins szerint az energiaszektorra kivetett szankciók „megakasztanák a pénz áramlását Putyin háborús kasszájába”. A lett kormányfő a brüsszeli EU-csúcson beszélt erről. Szerinte az olaj és a szén irányába lenne leginkább logiku előrelépni. Hozzátette: „Ha nem állítják meg Putyint, nem fog megállni” (BBC) A The Guardian ugyankkor azt írja: Mark Rutte holland miniszterelnök ehűtötte a reményeket azzal kapcsolatban, hogy a csütörtöki EU-csúcson az Európai Unió új szankciókat fogadna el Oroszország ellen.
16:28 UNCEF: Az ukrán gyerekek több mint felének el kellett hagynia az otthonát. Az UNICEF becslése szerint 7,5 millió ukrán gyermek közül 4,3 millió kényszerült arra, hogy elhagyja az otthonát. Az ENSZ-szervezet száma iszerint 1,8 millió gyermek a szomszédos országokba menekült, 2,5 millió pedig az országon belül kényszerült máshová települni. – Ez egy szomorú mérföldkő, amelynek hosszú távú hatásai lehetnek a következő generációkra – mondta az UNICEF ügyvezetője, Chatherine Russel. Az UNICEF felhívta a figyelmet: a trauma mellett, amelyet az okoz, hogy egy háború tanúi lettek és menekülniük kellett az otthonukból, az ukrán gyermekek az egészségügyre, oktatásra és más alapvető szolgáltatásokra mért támadások miatt is szenvednek. 1,4 millió ukrán nem jut egészséges ivóvízhez, 4,6 millió ember ellátása korlátozott az országban. A gyermekbénulás és kanyaró elleni oltások számában is visszaesés tapasztalható. (BBC)
16:14 Kanada megtiltotta a katonáinak, hogy csatlakozzanak az ukrajnai nemzetközi brigádhoz, amely külföldi katonákból áll. Az indoklás szerint egyre nagyobb aggodalomra ad okot, hogy az elfogott katonákat Oroszország propagandaeszközként haszálhatja fel. A rendelkezés a szabadságon lévő katonákra is érvényes (The Guardian)
15:50 Meghosszabbították egy évvel Jens Stoltenberg NATO-főtitkár mebízatását, erről is a csütörtöki NATO-csúcson egyeztek meg a NATO vezetői. A döntést azzal indokolták, hogy a nyugati katonai szövetség továbbra is képes legyen választ adni az ukrajnai orosz invázióra. Stoltenberg 2014 októbere óta a NATO főtitkára.
15:40 Videóüzenetben fordult a NATO-tagországok vezetőihez Volodimir Zelenszkij. Ukrajna elnöke azt kérte, hogy növeljék az Ukrajnának juttatott katonai támogatást. Azt állította, hogy Oroszország következő célpointjai kelet-európai NATO-tagországok, többek között Lengyelország lesznek. (The Guardian)
15:30 Joe Biden a NATO-tagországok vezetői előtt arról beszélt, hogy az Egyesült Államok egymilliárd dolláros védelmi segélyt ad Ukrajnának. Újra biztosította támogatásáról az ukrán embereket, leszögezve, hogy indokolatlannak tartja az ukrajnai orosz inváziót, amelyet Ukrajna nem provokált. Az elmúlt hetekben az Egyesült Államok bejelentette, hogy egmilliárd dolláros védelmi segítséget nyújt Ukrajnának légvédelmi rendszerek, védelmi fegyverek, drónok és lőszerek formájában. – Üdvözlöm, hogy sok más szövetséges is lépéseket tett Ukrajna védekezésének támogatására – utalt arra, hogy egyes NATO-országok önállóan is támogatták Ukrajna védekezését. Biden kitért arra, hogy négy új NATO-harccsoport jött létre Szlovákiában, Romániában, Bulgáriában és Magyarországon, ami erős üzenet azzal kapcsolatban, hogy a szövetség kollektíven megvédi a NATO területének minden egyes négyzetcentiméterét. (SkyNews)
A NATO-vezetők megállapodtak arról, hogy megerősítik védelmi erőiket keleten. Részletek itt >>>
14:50 A NATO ismét felszólította Kínát, hogy ne támogassa Oroszország háborús törekvéseit. Jens Stoltenberg beszélt arról, hogy Kínának latba kellene vetnie az Oroszországra gyakorolt kiemelkedő befolyását, szorgalmazva egy azonnali békekötést. A főtitkár szerint továbbá Kínának nem szabadna katonai vagy gazdasági segítséget nyújtania az orosz invázióhoz. Részletek itt>>>
14:35 Az ukrajnai menekülteket befogadó herceghalmi Abacus Hotelben jártunk. Van, aki a fiát hagyta hátra. További részletek cikkünkben>>>
14:21 Többezer lakót erőszakosan kitelepítettek az ostrom alá vett Mariupol városából Oroszországba – közölte az ukrán külügyminisztérium. Oleg Nikolenko szóvivő szerint ezzel az oroszok a terror következő szintjére léptek. Mint a Twitter-oldalán írta, hatezer ukrán lakos már orosz táborokban van, és attól tartanak, hogy túszként használhatják majd őket.
14:05 A gázszállítások rubelben történő kifizetésének feltételeit tisztázni fogják az orosz gáz vásárlóival – közölte Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön újságírókkal az MTI szerint. „Az elnök tegnap utasítást adott rá, hogy egy héten belül dolgozzák ki a mechanizmust és teremtsék meg a feltételeket ahhoz, hogy a (gázszállításért történő) fizetés rubelben történhessen meg. Annak mértékében tudják majd kialakítani álláspontjukat a vásárlók, ahogy felveszik velük a kapcsolatot, és elmagyarázzák nekik a rubelben történő fizetés feltételeit” – mondta Peszkov. Türelemre intett annak a kérdésnek a megválaszolásával, hogy vajon az európai vevők szerződésszegésnek tekintik-e a rubelben fizetésre történő áttérést. Részletek itt>>>
13:45 Az Ukrajna ellen indított orosz háború világszerte növeli a kibertámadások kockázatát, fennáll annak a veszélye, hogy tovább nő a dezinformáció, az álhírek és az adathalász e-mailek száma – hívta fel a figyelmet az ESET biztonságtechnikai szoftvermegoldás-szállító csütörtökön. Közleményében kiemelte: az elkövetők megpróbálják a címzetteket olyan hamis oldalakra irányítani, amelyek látszólag ukrán menekültek számára gyűjtenek adományt, hitelesnek álcázott hírekre és szervezetekre hivatkozva.
A vállalatoknak jobban fel kell készülniük a kiberbiztonsági incidensek kivédésére és kezelésére – figyelmeztettek. A cég szakértői szerint a vállalkozások biztonsága érdekében érdemes frissíteni vagy elkészíteni az üzletmenet folytonosságát biztosító tervet egy kibertámadás esetére. Meg kell győződni arról, hogy mindenki ismeri a szerepét és a vele szemben támasztott elvárásokat egy ilyen kiélezett helyzetben – jelezték. A továbbiakban egyebek mellett a vészhelyzeti forródrót listájának frissítését, a kiberbiztonsági csapat megerősítését, a gyanús és szokatlan hálózati történések figyelemmel követését és a dolgozói oktatások szervezését javasolták. (MTI)
13:38 Hozzájárult az Európai Parlament a menekültügyi források átirányításához az Ukrajnából távozók ellátására. Csupán két héttel az Európai Bizottság javaslatának benyújtása után sürgősségi eljárással fogadták el az európai menekülteket érintő intézkedéscsomagot. Eszerint több mint tízmilliárd eurót csoportosítanak át a menekültek ellátására, a tavalyi és idei kohéziós költségek teljes összegét pedig az Európai Unió állja. Felszabadítják a 2014 és 2020 közötti belügyi forrásokból fennmaradt 420 millió eurót is. Az Unió egy évvel, 2022 közepéig meghosszabbította azt a lehetőséget, hogy a kohéziós célra költött pénzek teljes összegét megtéríti (a kohéziós támogatásoknál szokásos 85 százalék helyett). A rövid vitában nem szólalt fel magyar képviselő.
13:20 A Kreml szerint Boris Johnson a legoroszellenesebb vezető, ennek pedig meglesz a következménye. Dmitrij Peszkov szóvivő szavait a RIA Novosztyi hírügynökség idézte. Peszkov úgy látja, Jonson a legaktívabb képviselő abban a versenyben, hogy ki számít a legoroszellenesebbnek. Ez pedig szerinte külpolitikai zsákutcához fog vezetni.
13:03 Volodimir Zelenszkij szerint a NATO-nak még bizonyítania kell, hogy valóban meg tudja védeni az embereket. Az ukrán elnök erről a NATO-csúcsra küldött, előre rögzített videóüzenetében beszélt. Egyúttal arra kérte a jelenlévőket, küldjenek még több fegyvert számukra az oroszokkal vívott küzdelemhez. Zelenszkij a Reuters szerint figyelmeztetett, hogy a következő célpontok akár kelet-európai tagállamok is lehetnek, például Lengyelország. Az elnök szerint Oroszország mindenképp tovább akar menni, a NATO kelet-európai tagjai ellen, balti államok ellen.
12:45 A légtérzár Ukrajna felett teljeskörű háború kitöréséhez vezetne Oroszország és a NATO között – jelentette ki a NATO főtitkára Brüsszelben, az észak-atlanti szövetség rendkívüli csúcstalálkozójára érkezve csütörtökön. Jens Stoltenberg hangsúlyozta, a repüléstilalmi zóna az orosz légvédelmi rendszer határozott támadását, az orosz harci gépek lelövését jelentené Oroszország, Belarusz és Ukrajna területén. Ez teljes értékű háború kitörését jelentené Oroszország és a NATO között, ami még több halált, szenvedést és pusztítást okozna – mondta. „Felelősségünk ugyanakkor, hogy a háború ne terjedjen az ukrán határon túlra” – fogalmazott a főtitkár, és hozzátette: a NATO nem küld csapatokat vagy repülőgépeket Ukrajnába, el akarja kerülni a konfliktus elmérgesedését. Kijelentette: Vlagyimir Putyin orosz elnök nagy hibát követett el azzal, hogy háborút indított egy önálló és független nemzet ellen.
A háború új biztonsági környezetet hozott létre, ez indokolja, hogy a szövetség tagországainak vezetői a csúcstalálkozó alkalmával a NATO keleti régiójának védelmének megerősítéséről dönthetnek. Ez azt jelenti, hogy a NATO új harccsoportokat telepít Bulgáriába, Magyarországra, Romániába és Szlovákiába. A NATO azért erősíti meg keleti szárnyát, hogy képes legyen bármilyen biztonsági fenyegetésre azonnal válaszolni, és hogy szavatolja minden tagországának védelmét és biztonságát bármilyen fenyegetéssel szemben - emelte ki. Kérdésre válaszolva közölte, vegyi fegyverek alkalmazása alapvetően változtatná meg a konfliktus természetét. A nemzetközi jog nyilvánvaló megsértését jelentené, széles körű és súlyos következményekkel járna. Vegyi fegyverek használata az ukrajnai háborúban szennyeződést okozhat a NATO területén is – figyelmeztetett. (MTI)
12:22 Kiril Petkov bolgár miniszterelnök bejelentette, hogy egyeztetésre behívják az oroszországi nagykövetüket. A hírről a Reuters számolt be.
12:15 Volodimir Zelenszkij szerint Ukrajna megérdemli, hogy az Európai Unió teljes jogú tagja legyen. Az ukrán elnök erről a svéd parlamentnek küldött videóüzenetében beszélt, hozzátéve, hogy nemcsupán Ukrajnáért harcolnak, de egész Európa biztonságáért. A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson a Twitter-posztjában arról írt, hogy megtiszteltetés Zelenszkij üzenetét fogadni, az Ukrajnának nyújtott támogatásuk pedig napról napra növekszik.
12:02 Izraelbe menekült Oroszországból két orosz szupersztár, Alla Pugacsova popénekesnő és Maxim Galkin, Oroszország egyik vezető komikus-tévés személyisége – jelentette a Háárec című újság honlapja csütörtökön. A 72 éves Alla Pugacsova, akit Oroszországban Primadonna néven is tisztelnek, már a szovjet korszakban is a szórakoztatóipar egyik legismertebb személyisége volt, és a posztszovjet időkben is töretlenül megőrizte népszerűségét.
Két forrás is megerősítette a Háárecnek izraeli tartózkodásukat, valamint azt, hogy közös kilencéves ikergyerekeik, a béranya segítségével született Lisa és Geri is velük költöztek Izraelbe. A lap értesülése szerint Galkin édesanyja zsidó, így a család minden tagja bármikor felveheti az izraeli állampolgárságot.
Nem kívántak nyilatkozni a lapnak arról, hogy meddig maradnak, de júniusra hat Galkin-előadást hirdettek meg szerte az országban. Izraelben 1,5-2 millióan beszélnek oroszul. „Ma reggel kapcsolatba léptem ukrajnai barátaimmal és rokonaimmal" – írta Maxim Galkin február 24-én, a Ukrajna elleni orosz agresszió megindulásának napján Instagram-oldalán. „Szavakkal nem tudom kifejezni érzéseimet. Miként lehetséges mindez! A háború nem igazolható!” – közölte. A házaspár általában nem nyilatkozik a médiának, és szinte teljesen tartózkodnak a politikai megnyilatkozásoktól. Két nappal háborúellenes bejegyzése után – amely a hatályos orosz törvények szerint bűncselekménynek minősülhet – Galkin bejelentette, hogy fiókot nyitott a Telegram applikáción követői számára arra az esetre, ha nehézségekbe ütközne a kapcsolattartás korábbi fő csatornáján, az Instagramon, amelyet azóta betiltottak Oroszországban. (MTI)
11:50 A brit kormány bejelentette, hogy hatvanöt új szankciót vet ki Oroszországra a háború miatt. Ezek érintenek stratégiai iparágakat, bankokat és az üzleti elitet is. A szankcionáltak közt van az orosz vasút, a drónokat gyártó Kronshtadt védelmi cég, továbbá a Wagner Group, amelynek tagjait állítólag megbízták a Zelenszkij elleni merénylet elkövetésével. A hat pénzintézet között ott találjuk az Alfabankot, amelynek alapítói közt szerepel a már korábban szankcionált Mihail Fridman, illetve Petr Aven és German Khan. A világ legnagyobb gyémántelőállítóját, az Alrosát.
11:37 Oroszország szerint a NATO tagjai hisztérikusan és nem megfelelő módon ítélik meg mindazt, ami jelenleg Ukrajnában történik. Erről Dmitrij Peszkov szóvivő beszélt a szokásos moszkvai sajtótájékoztatón. Szerinte az amerikai diplomaták Oroszországból való kitiltása kényszerintézkedés volt, miután az Egyesült Államok is kitiltott nemzetbiztonsági okokra hivatkozva tizenkét oroszt a New York-i ENSZ-képviseletből. Peszkov kifejtette azt is, hogy a szankcionált Roman Abramovics is szerepet játszott korábban a béketárgyalásokban. Peszkovnál rákérdeztek arra is, miért nem látni Szergej Sojgu védelmi minisztert egy ideje a nyilvánosság előtt. A válasz erre az volt, hogy mert elfoglalt Ukrajna ügyei miatt, és nem most van itt az ideje a médiaszerepléseknek.
11:24 A Putyin tervezte villámháború kudarcot vallott, miközben Ukrajna egész Európát védelmezi – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a La Repubblica című olasz napilapnak adott interjúban csütörtökön. Részletek itt>>>
11:10 Több képet is kiadott a Miniszterelnöki Sajtóiroda a NATO-csúcstalálkozóról, ezeket láthatják alább:
Brüsszel, 2022. március 24. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (a harmadik sorban jobbról) a NATO-tagországok állam-, illetve kormányfői rendkívüli brüsszeli csúcstalálkozójának családi fotóján 2022. március 24-én. Az első sorban Joe Biden amerikai elnök (j3) és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár (b4). MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Brüsszel, 2022. március 24. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j) a NATO-tagországok állam-, illetve kormányfőinek rendkívüli brüsszeli csúcstalálkozóján 2022. március 24-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
10:55 Tovább romlanak a diplomáciai kapcsolatok Oroszország és Lengyelország között azok után, hogy a lengyelek kiutasítottak negyvenöt orosz diplomatát az országból. Most pedig a Reuters a varsói orosz nagykövetre hivatkozva arról számolt be, hogy Lengyelország blokkolta a követség számláit, arra hivatkozva, hogy azon keresztül terrorista tevékenységet finanszíroznak.
10:40 Korábban még épp azért hibáztatta Orbán Viktor a NATO-t, mert nem vette fel Ukrajnát a tagjai sorába. Erről írt cikkében a 444, felidézve azt, amikor 2008-ban Oroszország háborút indított Grúzia ellen. Nem sokkal a harcok kezdete után pedig Orbán Viktor máris éles hangon bírálta Oroszországot, 2008. augusztus 14-én a TV2-ben arról beszélve: NATO-tagsággal lehet elkerülni egy hasonló háború kirobbanását Ukrajnában
„Az agresszornak mindig remek propagandája van, és meg tudja adni az okát annak, hogy miért kellett agresszorként viselkednie. 56-ban is végül ha az oroszokat hallgattuk, kiderült, hogy mi tehetünk arról, hogy arról, hogy ők kénytelenek szétlőni Budapestet és itt állomásozni Magyarországon. Ha most hallgatjuk őket, kiderül, hogy nekik azért kell Grúziában állomásoztatni katonai csapatokat meg szétlőni grúz városokat, mert a grúzok erre kényszerítik őket. Hát az agresszor mindig ilyen, ez az imperializmus” – fejtegette a későbbi miniszterelnök, aki szerint az akkori NATO-csúcson a legrosszabb döntés született, mert fel kellett volna venni Ukrajnát és Grúziát a tagok közé. Orbán elmondta, ezt a lépést előbb-utóbb meg kell hozni, és minél hamarabb teszik meg, annál inkább el lehet kerülni, hogy később hasonló történjen.
10:20 Az orosz hadsereg ellenőrzése alá vonta a Harkiv megyében található Izjum városát – jelentette be Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a csütörtök reggeli hadijelentést ismertetve. Konasenkov szerint szerda este és az éjszaka folyamán nagypontosságú, nagy hatótávolságú tengeri és légi csapásokat hajtottak végre az ukrán fegyveres erők katonai létesítményei ellen, megsemmisítve 13 légvédelmi rendszert a Kijevtől délre fekvő Danilivka faluban, valamint a Donyeck megyében lévő Bahmut faluban egy rakéta- és tüzérségi fegyverraktárt, Lisicsanszk városában pedig egy nacionalista zászlóalj ideiglenes állomáshelyét.
A tábornok szerint az orosz légierő az éjszaka 60 ukrán katonai létesítményt, köztük két parancsnoki állást, a légvédelem pedig két drónt semmisített meg Harkiv és Sztara Markivka falu közelében. Azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 257 drónt, 202 légvédelmi rakétarendszert, 1572 harckocsit és harcjárművet veszítettek. Konasenkov újabb dokumentumok bemutatását ígérte azokról a biolaboratóriumi kísérletekről, amelyeket Moszkva szerint a Pentagon finanszírozásából, katonai céllal folytattak Ukrajnában. A Rosszija 24 orosz hírtelevízió Kijev térségéből adott helyszíni jelentése valótlannak nevezte azokat az ukrán jelentéseket, amelyek szerint a környéken orosz alegységeket kerítettek volna be. (MTI)
10:05 Helyi médiajelentések, illetve a belügyminiszter tanácsadója szerint lángokban áll a zaporizzsjai Bergyanszk kikötője. A város Mariupoltól nagyjából 75 kilométerre található. Anton Gerascsenko beszámolója szerint pedig rakéta- és tüzérségi raktár is van ott. Az ukrán NEXTA TV eközben azt írta, orosz hajókat találtak el, ez az információ viszont egyelőre megerősítésre vár. A védelmi miniszter helyettese, Anna Maljar szerint egy hadihajót találtak el, amely húsz tankot, negyvenöt fegyverest és négyszáz ejtőernyőst szállított.
9:50 Boris Johnson szerint Vlagyimir Putyin már átlépett egy vörös vonalat, így a nyugati államoknak erőteljesebb választ kell adniuk erre, új fegyvereket küldve Ukrajnának és kiterjesztve a nemzetközi kifizetésekre vonatkozó korlátozásokat, továbbá megcélozva Oroszország aranytartalékait. Így a brit miniszterelnök be is jelentette, hogy megduplázzák az Ukrajnába küldött brit rakéták számát, továbbá újabb 25 millió fontot küldenek Ukrajna hadseregének. Johnson az LBC-nek azt mondta, minél erőteljesebb nyomást gyakorolnak Oroszországra, annál jobban lerövidíthetik a háborút.
9:30 Ha a nyugati országok rubelben fizetnek az olajért és gázért, azzal csak segítik az oroszokat az ukránok gyilkolásában – jelentette ki Twitter-bejegyzésében az ukrán külügyminiszter, Dmitro Kuleba. A politikus megalázónak nevezte Vlagyimir Putyin követelését, és hozzátette, olyan lenne ez, mintha az egyik kezükkel az ukránokat segítenék, a másikkal az oroszokat. Kuleba sürgette az érintett országokat, hogy hozzana bölcs és felelős döntést. Az Economistban megjelent szerdai interjújában egyébként kifejtette, a háború elején egy olyan Európai Uniót láttak, ami erőteljes játékosként lépett színpadra, az utóbbi tíz napban viszont szerinte Európa visszasüllyedt a korábbi normalitásába, és nem képes azonnali és erős döntéseket hozni.
9:16 Sértőnek találja a kijevi magyar nagykövetség az ukrán miniszterelnök-helyettes, Irina Verescsuk szavait. Emlékezetes, a politikus a héten arról beszélt, nem érti, a magyar vezetés miért úgy viszonyul az orosz invázióhoz, ahogy, és szerinte Magyarország nem eléggé segíti Ukrajnát. Megírtuk azt is, hogy Verescsuk posztja után ellepté az ukrán képviselő oldalát a magyar kommentelők, sokan kifejezetten dühösen adtak hangot a véleményüknek.
A kijevi magyar nagykövetség azt írta, döbbenten értesült Verescsuk szavairól. „A miniszterelnök-helyettes, az ukrán vezetés többi tagjához hasonlóan, kiváló munkát végez egy olyan tragikus helyzetben, amelyben Ukrajna hősies harcot folytat az agresszió ellen. Ilyen körülmények között érthető a felfokozott érzelmi hangulat. Ugyanakkor ez nem lehet alapja az értelmetlen vádaskodásnak és az alaptalan rágalmazásoknak” – üzente a diplomáciai képviselet.
A nagykövetség megjegyezte, Magyarország valójában befogadott már több mint hatszázezer ukrajnai menekültet, állami szervek és önkéntes adományozók több tízmillió eurós értékben nyújtottak humanitárius segélyt Ukrajnának, Magyarország támogat minden szankciót, amelyet a nemzetközi közösség bevezet, Magyarország támogatja Ukrajna uniós jelölti státuszát, továbbá energiaellátással is segíti az országot. Ne ott keressünk ellenséget, ahol nincs, kérte a magyar diplomácia.
8:48 Az ukrán nacionalista párt, a Szvoboda beregszászi vezetője azt állítja, nyilvános akcióik nem irányultak magyarok ellen. Részletek itt>>>
8:35 Tartalékosokat és sorkatonákat mozgósíthat Oroszország az eddigi veszteségek pótlására a friss brit hírszerzési jelentés szerint. De katonai magáncégekre, illetve zsoldosokra is számíthatnak az ukrajnai háború során. A brit titkosszolgálat szerint szinte biztosan ezres nagyságrendű veszteséget szenvedtek el eddig az orosz erők. Az egyelőre nem világos, a tartalékosok és az esetleges zsoldosok miként fognak integrálódni az orosz szárazföldi erők közé, és az érkezésük milyen hatással lesz a harcokra.
8:15 A Lengyelországba menekülők egyre gyakrabban vannak kitéve szexkereskedők, feltételezett kerítők zaklatásának. Erről a lengyel Lublin városban működő emberi jogi szervezet, a Homo Faber koordinátora számolt be. Karolina Wierzbińska szerint gyanús alakok jelennek meg egyre többször a lublini menekültszálló közelében, hogy ott elvileg közlekedési-, munka- vagy szálláslehetőséget ajánljanak nőknek, néha kifejezetten agresszív módon. Feltehetően azonban csak az autóikba próbálják csalni őket, hogy aztán prostituáltként adhassák tovább az utazástól kimerült, éhező és zaklatott állapotban lévő nőknek. Korábban már felmerült már emberi jogi szervezetek részéről is, hogy erősíteni kell a gyermekvédelmi rendszereket a menekülteket fogadó országokban, hiszen ezek a helyzetek a melegágyai a kizsákmányolásnak. Főleg olyan terepeken, mint a nagy pályaudvarok és menekültszállások, ahol az emberkereskedelemben résztvevőknek, illetve szexuális ragadozóknak több lehetőségük van magányosan érkező nőket vagy gyerekeket megkörnyékezni.
7:55 A BRFK és a társszervek szerdán 1034 menekültet fogadtak a fővárosban, köztük 442 gyermeket. Részletek itt>>>
7:40 Tüntetésre kérte a világ polgárait Volodimir Zelenszkij, arra szólítva fel az őket támogatókat, hogy nyilvánosan is álljanak ki Oroszország inváziójával szemben. Friss videóüzenetében arról beszélt, hogy egy hónappal ezelőtt tört ki a háború, és azt kéri, március 24-étől folyamatosan legyenek jelen a városaik középpontjában a mellettük kiállók, vonuljanak utcára a béke nevében, vigyenek magukkal ukrán szimbólumokat, támogassák a szabadságot.
7:27 Újabb százmillió dolláros humanitárius segélyt tervez Japán megítélni az ukránoknak, illetve a szomszédos országainak, az eddigi százmillió dolláron felül – közölte az NHK szolgáltató. Továbbá terveznek egészségügyi személyzetet is küldeni az ukrajnai menekültek segítésére Lengyelországba, valamint más szomszédos országokba. Feltehetőleg mindez érinti Magyarországot is. Fumio Kishida miniszterelnök azt mondta, hogy a csütörtöki G7-csúcstalálkozón ismerteti majd a terveket.
7:14 Körülbelül hét- és tizenötezer között lehet az eddigi orosz áldozatok száma a NATO becslése szerint. Mindezt az ukrán hatóságok közléseire, az oroszok – szándékos vagy szándékolatlan – bejelentéseire, továbbá nyílt forrású hírszerzésre alapozzák. Összehasonlításképp megjegyezték, Afganisztánban tíz év alatt vesztettek az oroszok tizenötezer katonát. Az ukrán katonai veszteségről sem lehet egyértelmű kijelentést tenni, a nyugati szövetségesek pedig nem próbálták megbecsülni, hány főt veszíthetett eddig a megtámadott fél.
7:00 Ahogy az orosz csapatok fokozzák a nyomást, úgy kezd kifogyni Csernyihiv az ivóvízből. A városban továbbra is nagyjából 150 ezer ember várja a háború végét, nekik napok óta elektromos áram nélkül, minimális gázmennyiséggel kell boldogulniuk. Oroszország már a fővárostól is elvágta őket azáltal, hogy lebombázott egy kulcsfontosságú hidat. A helyi hatóságok, illetve vezetők már hetek óta mondják, hogy az eddigieknél is jóval súlyosabb humanitárius katasztrófa van kilátásban, az oroszok ennek ellenére továbbra sem hajlanak a tűzszünetre. Ukrajna emberi jogokért felelős ombudsmana, Ljudmila Deniszova úgy fogalmazott, hogy a csernyihivi lakosságot túszként tartják fogva az orosz erők. Az ukrán kormány attól tart, hogy Oroszország a követelései teljesítését úgy próbálja elérni, hogy a következő napokban még inkább fokozza majd a nyomást a civilekre.
6:48 Szerdán Európába érkezett Joe Biden, aki négy napot tölt a kontinensen, és részt vesz a sürgősségi NATO- és G7-csúcson, továbbá az Európai Bizottság brüsszeli, csütörtöki ülésén is. Szerda este Volodimir Zelenszkij is kijelentette, hogy értelmes lépéseket vár ezektől az eseményektől, számba véve az eddig teljesítetlen követeléseiket: az Ukrajna feletti légtérzárat, illetve légifegyverek, tankok küldését. Az amerikai elnök érkezésétől a Guardian szerint azt várják, hogy fokozza a nyomást Oroszországra, miközben az újabb és újabb szankciók kivetésébe már kezd belefáradni mindenki, ráadásul az európai országok egyre megosztottabba abban, melyiket érdemes még kivetni, és melyiket nem.
6:38 Nagy-Britannia hatezer rakétát, köztük páncéltörőket szállít Ukrajnának, és 25 millió font (11,2 milliárd forint) pénzügyi segítséget is nyújt az ukrán fegyveres erőknek. Mindezt Boris Johnson brit miniszterelnök jelenti be a hét vezető ipari hatalom (G7) és a NATO csütörtöki csúcstalálkozóján Brüsszelben. Részletek itt>>>
6:24 Egy hónappal ezelőtt, február 24-én éjjel indult az orosz invázió, amit Vlagyimir Putyin akkor és azóta is csak speciális katonai hadműveletént, Ukrajna demilitarizálásaként és nácimentesítéseként emleget. Az első órákban így bizonytalan is volt, konkrétan hol és mit csinálnak az oroszok, illetve egyáltalán tovább merészkednek-e a szakadár területektől. Bár az amerikai hírszerzés jó ideje biztosra vette az orosz támadást, a legtöbben nem hitték volna, hogy valóban testközelbe került a háború. Végül február 24-én hamar egyértelművé vált, hogy Oroszország ténylegesen lerohanta Ukrajnát, Kijevet is támadni kezdték már aznap.
