Egy kanadai üzletember úgy döntött, több, mint 4000 kilométeres gyalogtúrára indul, hogy felhívja a figyelmet a légköri szén-dioxid kivonásának fontosságára. Január 3-án indult Londonból, hogy június 4-én megérkezzen Isztambulba. A napokban Magyarország útjait rója. A Magyar Hangnak arról beszélt, hogy szerinte miként lehetne megszabadulni a légköri szén-dioxidtól.
Craig Cohon a múltban rengeteget utazott egyik kontinensről a másikra – szinte heti rendszerességgel – olyan nagyvállalatok képviseletében, mint a Coca-Cola vagy a Cirque du Soleil. Mint megjegyezte: ahogy generációjának oly sok képviselője, sokáig ő sem volt tisztában a klímavészhelyzettel. Amikor megtudta, hogy az emberek által kibocsátott szén-dioxid gyakorlatilag megreked a légkörben, akkor kezdte el foglalkoztatni a légköri szén-dioxid eltávolítása. „Azt tapasztaltam, hogy – bár komoly szándék és rengeteg befektetés kell hozzá – hatalmas mennyiségű szén-dioxidot lehet eltávolítani az atmoszférából. A technika rendelkezésre áll, és folyamatosan fejlődik. De gyorsabban és jobban kell csinálnunk, ráadásul tisztességesen és hatalmas léptékekben. Ha ez sikerül, lehetőségünk lesz ténylegesen megváltoztatni a klímatörténelem menetét” – mondta. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) legutóbbi jelentése szerint nem lehet a globális felmelegedést 1,5 Celsius-fokon belül tartani, ha nem vonunk ki jelentős mennyiségű szén-dioxidot a légkörből. Márpedig a természet önmagában aligha képes erre.
A 2021-es glasgow-i klímacsúcs után Craig Cohon lett az első magánember, aki elkészíttette élete „szén-dioxid auditját”. Teljes részletességgel kiszámolták, hogy évtizedekig tartó üzleti élete során – pörgős hétköznapokkal és ünnepi utazásokkal, rengeteg repülőúttal és a még több elfogyasztott hamburgerrel – hány tonna szén-dioxid kibocsátásáért volt személyesen felelős. Ezután visszafizette mindazt az adósságot, amellyel önmaga szerint a Földnek tartozott. Több mint egymillió dollárt (akkori értékén nagyjából 400 millió forintot) adományozott nyugdíjalapja terhére légköri szén-dioxid kivonással foglalkozó projekteknek.
Fotó: Craig Cohon
Az üzletember törlesztése azonban nem ért véget az adományozással, 2022-ben elindította Walk it back című kampányát, mely megkérdőjelezi a légköri szén-dioxid kivonásának jelenlegi megközelítését, és az eddigieknél sokkal komolyabb párbeszédre, koordinációra, szabályozásra szólít fel. Befektetéseket szorgalmaz az ágazatban, hogy biztonságosan és gyorsan lehessen a légköri szén-dioxid eltávolításának módszereit kidolgozni.
A céljai népszerűsítése érdekében indult útnak gyalog Londonból, hogy június 4-én, a 60. születésnapja előtti napon érkezzen meg Isztambulba. Magyarországra április 4-én Komáromnál lépet be, és április 15-én hagyja el az országot Szerbia felé. A férfi egy vándorkiállítást is magával hozott, amelyet újrahasznosított teherkonténerekben rendeztek be, és a légköri szén-dioxid kivonásának megoldásait mutatja be.
Mint lapunknak elmondta, az nem elég, ha megpróbáljuk visszafogni a szén-dioxid-kibocsátást. A kivonással elérhetjük, hogy a társadalomnak és a gazdaságnak több ideje legyen alkalmazkodni az új kibocsátási célokhoz. „Valóban le kell állítanunk minden szennyező tevékenységét, de ez nem változtat azon a tényen, hogy nagyszabású kutatásra van szükség, hogy rendelkezésre álljon technológia, ami képes eltávolítani a légkörből a szenet” – jegyezte meg.
Ő elsősorban azokat technológiákat tartja problémásnak, melyek a cél érdekében más jellegű szennyezéssel, nagy erőforrásigénnyel vagy a termőföldek túlzott használatával járnak. Ilyen például a szén-dioxid kibocsátás csökkentését vagy egyenesen a szén kivonását célzó, úgynevezett carbon farming, ami Craig Cohon szerint az élelmiszertermelés elől vonja el az erőforrásokat.
Az üzletember egyrészt a természetközeli eljárásokban látja a lehetőséget, például az erdősítésben, a tetők és épületek zöldítésében, de ilyen megoldás lehet a szénmegkötő hínárfarmok létesítése is. Emellett léteznek más ígéretes technológiák is. Ilyen például a szénevő betonnak nevezett építőanyag, ami a gyártás során több szén-dioxidot von ki a légkörből, mint amennyit kibocsát. Vagy azok az ásványok, melyek természetes módon segítik a talajt a szén elnyelésében. Nagyon ígéretes a bioszén is, mely azon túl, hogy a termőtalajok minőségének javítására is használható, a szén elzárására is kiválóan alkalmas.
Fotó: Craig Cohon
A fenti említett technológiák használatára már számos példát lehet találni a világban. Stockholm távfűtési rendszere például bioszénre épül, amely aztán több száz évre elzárja légkörből kivont szenet. New Jersey állam nemrég fogadott el egy jogszabályt, amely az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és szén-dioxid-fogyasztású beton használatát ösztönzi. Bázelben már minden új épületnek zöldtetővel kell rendelkeznie. Amszterdam pedig hatalmas hínárfarmokat hoz létre Hollandia partjainál.
Craig Cohon lapunknak azt is elmondta, hogy azok a politikusok és döntéshozók, akikkel az útja során találkozott és egyeztetett, általában érdeklődtek a szénkivonás iránt, ám sokan közülük nem tudták, hogy pontosan mit is takar ez a kifejezés. Úgy tapasztalta, hogy a polgármesterek szeretnék tudni, más városok milyen technológiákat alkalmaznak, de még Párizs – a jövő évi olimpiai játékoknak otthont adó város – alpolgármesterének sem volt fogalma, hogyan lehet kivonni a szén-dioxidot a levegőből. És ez idáig egyetlen ország sem vállalta, hogy az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás részeként külön szén-dioxid-eltávolítást hajt végre. Pedig sietnünk kellene, mert az idő ellenünk dolgozik.
