Lengyelország tiltakozása miatt nem tudott az Európai Tanács megegyezni az Európai Zöld Megállapodás végrehajtásáról az uniós állam- és kormányfők csúcstalálkozójának első napján - írja az Index Eurológus blogja. Minden tagállam egyetértett abban, hogy szeretnék, ha Európa karbonsemlegessé válna 2050-ig, de jövő júniusra halasztották az érdemi döntést arról, ezt hogy fogják kivitelezni.
Az online lap szerint Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt mondta a péntek kora hajnalig húzódó csúcstalálkozón, hogy Lengyelországnak több időre van szüksége ahhoz, hogy átnézze a részleteket, de ez nem fog a célkitűzéseken változtatni. A Bizottság elnöke emellett megerősítette, hogy továbbra is dolgozni fognak a szerdán meghirdetett zöld forgatókönyv részletein.
Ursula Von der Leyen, valamint Charles Michel, az Európai Tanács elnöke és Angela Merkel német kancellár is többször kiemelték a beszédeikben, hogy mekkora előrelépés a 2050-es klímasemlegességi célkitűzés elfogadása. Ám ez érdemi megállapodás híján kommunikációs panelként hatott, hiszen a hivatalos zárónyilatkozatban is a szerdai bejelentésben már elhangzott elemek szerepeltekű.
Az Eurológus azt írja, Mateusz Morawieczki lengyel miniszterelnök viszont kifejezetten elégedett volt az eredménnyel, ami véleménye szerint „hatalmas mozgásteret” ad majd országának, ami „a saját ritmusában haladhat”, és arra is lehetőséget biztosít majd, hogy az Igazságos Átalakítási Alapból minél több forráshoz juthassanak. Andrej Babiš cseh miniszterelnök is elérte a célját, ugyanis a zárónyilatkozatba bekerült, hogy egyes tagállamok nukleáris energiát is használnak az energiatermelési forrásaik mixében.
Az uniós állam- és kormányfőknek az Európai Zöld Megállapodás mellett a következő hétéves keretköltségvetés kérdésében is előre kellett volna lépniük, de konkrétumokkal ebben a kérdésben sem tudtak szolgálni.
Arról viszont sikerült megegyezniük az állam- és kormányfőknek, hogy 2020 elején elkezdődjön az Európa jövőjéről szóló kétéves konferencia, melynek az lenne a célja, hogy felmérje, szükség van-e egy alkotmányos reformra az EU-ban.
Emellett megismételték a Törökország ciprusi kizárólagos gazdasági övezetben végzett olajfúrásait elítélő korábbi nyilatkozataikat, és támogatásukról biztosították Görögországot és Ciprust. A kérdés azután került ismét napirendre, hogy Törökország a múlt héten egyezményt kötött Líbiával a tengeri határokról, amely ellen a görög és a ciprusi kormányok is tiltakoztak.
A zárónyilatkozat kiemeli az EU és Afrika közti partnerség szerepét, illetve arra kéri fel az uniós intézményeket, hogy fogadjanak el egy megoldási javaslatot a Világgazdasági Szervezet (WTO) vitarendezési mechanizmusával kapcsolatban.
