Görögországban és Olaszországban bírsággal sújthatók az idősebb korosztályba tartozók, ha nem veszik fel a koronavírus elleni védőoltást, Franciaország pedig drasztikusan korlátozhatja az oltatlanok szabadságát. Németország és Ausztria is általános kötelező oltást vezetne be még 2022 első negyedévében minden korosztálynak, az oltást megtagadókat magas bírságokkal sújtanák.
Már az első negyedévben kötelezővé tehetik Németországban a koronavírus elleni vakcina felvételét – erről beszélt a kormányzó Németország Szociáldemokrata Pártja (SPD) frakcióvezetője, Dirk Wiese a Reutersnek. Emiatt akár rendkívüli üléseket is tarthat a szövetségi parlament és a Szövetségi Tanács, de azok nélkül is döntés születhet az év első negyedévében. A politikus utalt arra is, hogy az általános oltási kötelezettségnek a következő ősz és tél szempontjából van hosszú távon jelentősége.
Korábban Olaf Scholz kancellár a márciust jelölte meg a kötelező oltásról szóló döntés céldátumaként, erről a szövetségi parlamentnek (Bundestag) kell döntést hoznia. A koalíciós partner Zöldek (Die Grünen) is sürgetik a döntést, míg a Német Szabaddemokrata Párt (FDP) egészségpolitikusa, Andrew Ullmann szombaton azt nyilatkozta: életkortól független oltási kötelezettség is szóba kerülhetne, például az 50 év felettieknek. Hasonló javalatot már a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) szakpolitikusa, Stephan Pilsinger is megfogalmazott.
Görögországban a 60 év felettiek kötelező oltásáról döntöttek még decemberben, de csak jövő hétfőtől bírságolják meg azokat, akik elmúltak hatvan évesek, de még oltatlanok. Ők havonta száz eurós (36 ezer forint) büntetést kaphatnak, ami Kyriakos Mitsotakis görög miniszterelnök szavai szerint nem büntetés, hanem az igazságosság megnyilvánulása. Érvelése szerint nem igazságos, hogy az oltottak egészségügyi szolgáltatásoktól esnek el az oltatlanok megbetegedései miatt.
Olaszország szintén általános oltási kötelezettségről határozott – igaz, ugyancsak meghatározott életkori csoportban. A dél-európai országban éppen hétfőn lépett hatályba az 50 év felettiek oltási kötelezettsége. A korosztálynak február elsejéig van ideje az első adag pótlására, akinek pedig már van egy oltása, fel kell vennie a másodikat, illetve az emlékeztetőt. Ellenkező esetben 100 eurós bírságot szabhatnak ki rájuk, amit az adóhivatal szed be. Február elsejétől az üzletekbe való belépéshez negatív tesz vagy oltási igazolás kell, kivételt az élelmiszerüzletek és az alapvető cikkeket árusító boltok jelentenek. Február közepétől a oltási kötelezettséget az összes munkahelyre kiterjesztik az 50 év felettiek számára az állami- illetve a magánszférában egyaránt, és nem csak elbocsátással, de bírsággal is sújtják az oltást elmulasztókat. A tömegközlekedési eszközökön is kötelezővé tették az oltottságot, legalább egy oltás szükséges, a negatív teszt már nem elegendő.
Ausztria februárában vezetheti be az általános oltási kötelezettséget, és március 15-től kérnék számon azt a 14 év feletti lakoságon, majd ezt három havonta megismételnék – a büntetés alkalmanként 3600 euró (1,28 milió forint) is lehetne, ha valaki nem oltatja be magát. A javaslat hamarosan az osztrák szövetségi parlament elé kerülhet. A technikai nehézségek mellett ugyanakkor alkotmányjogi akadálya is lehet a kötelező oltás bevezetésének. Karoline Edtstadler osztrák alkotmányügyi miniszter december végén azt mondta, hogy a vakcinák hatákonyságától függ az oltási kötelezettség. Ha az oltóanyagok kevésbé akadályozzák az omikron variáns terjedését, mint a deltáét, akkor át kell gondolni az oltási kötelezettségre tett javaslatot. A törvényt így szinte biztosan vizsgálni fogja az alkotmánybíróság is. A kormány mindenesetre elszánt, Karl Nehammer kancellár egy szombati interjúban is megerősítette: jönni fog az oltási kötelezettség. Mivel az intézkedést a legnagyobb ellenzéki párt, a szociáldemokrata SPÖ is támogatja, így azt előreláthatóan elfogadja majd a parlament.
Franciaországban múlt héten fogadta el a parlament alsóháza a védettségi igazolvány szigorítására vonatkozó javaslatot, eszerint február 15-től negatív teszt nem lenne elég, már csak oltási igazolvánnyal lehetne látogatni vendéglátóhelyeket és más közösségi helyszíneket, illetve csak oltottak és gyógyultak használhatnák a távolsági közlekedést. Ez a gyakorlatban egy álcázott oltási kötelezettséggel érhet fel. Szlovéniában az alkotmánybíróság éppen azért találta alkotmányellenesnek a gyógyultság vagy oltottság széles körben történő megkövetelését még decemberben, mert az a bírák szerint tulajdonképpen oltási kötelezettséget jelent, aminek viszont nincs törvényi alapja. Az Emmauel Macron francia elnök által a szigorított oltási igazolványok bevezetésére kitűzött február 15-i, szoros határidő nem biztos, hogy tartható, mert az alsóház sok időn át tárgyalta a javaslatot, többször megszakította a javaslat vitáját. Az országban egyébként magas, 90 százalék feletti a 12 év feletti népesség körében az oltottság.
Anglia egyelőre nem tervez általános oltási kötelezettséget, viszont az egészségügyben és az idősgondozásban dolgozók számára itt is kötelező az oltás. Lengyelország még az egészségügyben dolgozók, a rendvédelmi erők és a pedagógusok kötelező oltását is csak márciustól tervezi bevezetni. Az egészségügyben és oktatásban dolgozók, illetve más állami alkalmazottak oltási kötelezettségére sokkal több példa van Európában, mint az általános oltási kötelezettségre.
Az év második hétvégéjén ismét tömegtüntetések voltak a járványügyi intézkedések miatt. Franciaországban több városban összességében több mint százezren tüntettek a védettségi igazolvány és az egészségügyben, idősgondozásban, csendőrségnél és a tűzoltóságoknál már bevezetett kötelező oltás ellen. Bécsben negyvenezre tüntetést rendeztek az általános oltási kötelezettség elleni tiltakozásképpen. Hamburgban is volt tüntetés körülbelül 14 ezer fő részvételével.
(MTI, Magyar Hang)
