Elakadtak Romániában vasárnap a koalíciós tárgyalások a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL), az USR-PLUS szövetség és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) között, miután a két román párt nem tudott megegyezni a miniszterelnöki és házelnöki tisztségek elosztásáról – írja az MTI.
A PNL – a kormányfői posztról a választások után lemondott – Ludovic Orban pártelnök számára szeretné megszerezni a képviselőház elnöki tisztségét, ugyanakkor a koalíció legnagyobb pártjaként a miniszterelnöki tisztséget sem engedné át, amelyre Florin Citu pénzügyminisztert javasolta. Az USR-PLUS koalíciós „partnerként és nem kiegészítőként” igényt tart a két tisztség valamelyikére: Dacian Ciolost javasolja miniszterelnöknek, vagy Dan Barnát házelnöknek.
A Maszol.ro kolozsvári magyar hírportál úgy tudja: az RMDSZ saját miniszterelnök-jelöltet javasolhat. A magyar szövetség tárgyalóküldöttségében részt vevő Hegedüs Csilla ügyvezető alelnök, az RMDSZ szóvivője a lapnak elmondta: mind a PNL, mind az USR-PLUS hétfőn saját miniszterelnök-jelöltet javasol az államfővel tartandó kormányalakítási konzultáción. Az RMDSZ a miniszterelnök-jelölttel kapcsolatos döntését a hétfő reggelre összehívott Szövetségi Állandó Tanácson fogja meghozni – közölte az RMDSZ szóvivője.
Az ellenzéki szociáldemokraták győzelmét jelzi Romániában az exit poll
1989 óta nem szavaztak ilyen kevesen szomszédunknál. A külföldön leadott szavaztok viszont akár jelentősen módosíthatnak az urnazárás után kiadott becsléseken. Az RMDSZ 5,7 százalékot szerezhetett.
A szombaton kezdődött koalíciós tárgyalásokról az első nap végén közös nyilatkozatot adott ki Ludovic Orban, a PNL elnöke, Dan Barna, az USR-PLUS társelnöke, Dacian Ciolos, az USR–PLUS társelnöke és Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. Azt írták: sikerült megegyezniük a kormányprogram struktúrájában és abban, hogyan hozzák összhangba a három politikai alakulat programját, több fejezetben pedig előrelépés történt. Lefektették a parlamenti együttműködés alapjait is, és kinyilvánították azt a szándékukat, hogy kidolgozzák a stabil kormányzás feltételeit, ami megoldást nyújthat a válságból való kilábalásban, és elhozza azokat a reformokat, amelyekre szüksége van az országnak.
Vasárnap már nem adtak ki közös nyilatkozatot, az alig két óra után felfüggesztett tárgyalásokról a kiszivárgott információk alapján jelentette a román média, hogy a koalícióra készülő pártok nem fognak közös miniszterelnök-jelölttel az államfő elé járulni a hétfő délutánra meghirdetett kormányalakítási konzultáción.
Vasárnap mindössze abban sikerült az RMDSZ javaslatára megegyezniük, hogy koalíciós megállapodásuk pártvándorlást tiltó kitételt is tartalmazni fog. A bukaresti parlamentben a román pártoknál megszokott jelenség, hogy a saját pártvezetésükkel konfliktusba kerülő képviselők és szenátorok átülnek egy másik párt soraiba, vagy új frakciót hoznak létre, így a parlament politikai összetétele a négyéves megbízatás végén már nem nagyon hasonlít a választások nyomán kialakult összetételére.
A kormányalakításnál jelentős szerepe van az államfőnek. Az alkotmány szerint csak akkor kell a választások győztesének jelöltjét megbízni kormányalakítással, ha az illető pártnak egyedül is többsége van a parlamentben. A jelen helyzetben Klaus Johannis államfőnek szabad keze van abban, kit jelöl miniszterelnöknek, és két sikertelen próbálkozás után feloszlathatja a parlamentet.
A december 6-i parlamenti választásokat a Szociáldemokrata Párt (PSD) nyerte, de koalíciós partnerek híján valószínűleg nem tud kormánytöbbséget kialakítani. Johannis már egyértelművé tette: a PNL, az USR–PLUS és RMDSZ által megalakítandó koalícióra bízná a kormányzást.
