Négy és fél év elteltével immáron bírósági ítélet is van arról, hogy Magyarország megszegte uniós kötelezettségeit, amikor nem vett át menekülteket a túlzsúfolt olasz és görög menekülttáborokból, a migrációs válság csúcspontján.
2015 szeptemberében döntettek úgy az EU-s belügyminiszterek, hogy átmeneti megoldásként minden tagállamnak be kell segítenie a görög és az olasz hatóságoknak a menedékkérelmek feldolgozásának felgyorsítása érdekében. A döntést Magyarország és Szlovákia támadta meg, azt kérték, hogy az Európai Bíróság mondja ki ennek a belügyminiszteri döntésnek az érvénytelenségét. Ezt a bíróság nem osztotta, 2017 szeptemberében kijelentették, hogy a határozat teljesen jogszerű körülmények között született, ezért végrehajtható és végrehajtandó.
Ezt követően indult ez az eljárás, amelynek célja az volt, hogy megállapítsa a három tagállam jogsértését. Az Európai Bíróság kimondta: “Ezek a tagállamok – mivel nem jelezték rendszeres időközönként, de legalább háromhavonta, hogy hány, nemzetközi védelmet kérelmezőt tudnak rövid időn belül áthelyezni a területükre, és mivel következésképpen nem tettek eleget további áthelyezési kötelezettségeiknek – megsértették az uniós jogból eredő kötelezettségeiket.
A Bíróság egyrészről megállapította, hogy az érintett három tagállam megsértette azt a határozatot, amelyet a Tanács 120 000 nemzetközi védelmet kérelmező Görögországból és Olaszországból más uniós tagállamokba való kötelező áthelyezése céljából fogadott el. Másrészről Lengyelország és a Cseh Köztársaság egy korábbi határozatból eredő kötelezettségét is megsértette, amely határozatot a Tanács 40 000 nemzetközi védelmet kérelmező Görögországból és Olaszországból más uniós tagállamokba való önkéntes áthelyezése céljából fogadott el. Magyarországra nézve nem voltak kötelező jellegűek az ez utóbbi határozatban előírt áthelyezési intézkedések.
Az ítéletben tételesen cáfolták a magyar kormány által is felhozott jogi kifogásokat is. Kimondták, hogy „ezek a tagállamok, azzal a céllal, hogy kivonják magukat az áthelyezési mechanizmus végrehajtása alól, nem hivatkozhatnak sem a közrend fenntartásával, illetve a belső biztonság megőrzésével kapcsolatos feladataikra, sem az e mechanizmus állítólagos működésképtelenségére.”
Magyarországnak ennek alapján most végre kellene hajtani az uniós döntést. Időközben azonban ez lehetetlenné vált, mert eredetileg is csak a menekültek egy szűkebb köre tartozott ebbe a csoportba, akiket azóta már vagy befogadott más tagállam, vagy vissza tudtak térni szülőföldjükre. A teljes keretet sem merítették ki, tehát a valóságban lényegesen kevesebb menekült jutott volna Magyarországnak.
A jogsértő tagállamok esetében az Európai Bizottságnak lehetősége van arra, hogy pénzbüntetés kiszabását kérje az Európai Bíróságtól. Ez azonban csak egy külön eljárásban lehetséges.
