A nyugati szankciók soha nem azonnali hatásúak, de augusztus-szeptemberben Oroszország elérheti azt a pontot, amikor a lakosság már komolyabban érzékelheti a nyugati szankciók hátrányait, ami a 90-es évek elejéhez hasonló sokkot okozhat Bendarzsevszkij Anton szerint. A Danube Institute kutatási igazgatója szerint a Kremlben is tudják, hogy sokkal nehezebb lesz a helyzet, ha nyár végéig nem tudnak eredményt felmutatni az ukrán fronton. Ez a szakértő szerint növeli annak a veszélyét, hogy Oroszország tömegpusztító fegyvert vet be, de arra is van esély szerinte, hogy akár éveken át elhúzódjon a háború: pusztán pénzügyi értelemben Oroszország évekig túlélhet ebben a helyzetben.
Nyugati politikai vezetők az elmúlt hetekben többször is utaltak arra, hogy akár évekig is elhúzódhat az ukrajnai háború. Erre készül áprilisi hírek szerint a Pentagon, és Joe Biden amerikai elnök is tett ilyen tartalmú nyilatkozatot, ahogy néhány napja Annalena Baerbock német külügyminiszter is.
A háború rövidtávú befejezésére biztosan nincs kilátás Bendarzsevszkij Anton, a posztszovjet térség szakértője és a Danube Inistitute kutatási igazgatója szerint. – Egyik félnek sem érdeke, hogy a jelenlegi állapotában befagyassza a konfliktust. A ukrán oldalon egyelőre nem volt olyan kudarc, amely a társadalomnak azt üzenné, hogy Ukrajnának fel kellene adnia a területe egy részét. Sőt, Észak-Ukrajnában sikerült visszavonulást elérni, és Mariupol is tartja magát két hónap után is, pedig erre senki sem gondolt. Ukrajna minden előrejelzés ellenére képes védekezni, és az ukrán társadalom optimista, bízik a hadseregben. Ha egy ilyen helyzetben az ukrán vezetés belemegy egy olyan békébe, ami területi veszteséggel jár, az ukrán társadalom többsége ezt nem fogja elfogadni, hiszen nincs olyan kudarc, ami indokolná, hogy feladják – mondta a Magyar Hangnak a szakértő.
Az orosz oldalon ebből a szempontból hasonló a helyzet szerinte, csak fordítva: nem volt olyan eredmény, amit az orosz vezetés sikerként tudna „eladni” a társadalomnak, és ezzel indokolni tudná a háborús anyagi és emberveszteségeket, vagyis az egyik oldalon a vereség hiányzik, a másik oldalon a győzelem.
– Ha a mostanihoz hasonló ütemben folytatódik a háború, és az orosz erők nem tudják áttörni a kelet-ukrajnai frontot, akkor a helyzet akár hónapokig vagy évekig is elhúzódhat. Oroszország számára nincs más lehetőség, mint kisebb intenzitással, de folytatni a konfliktust – véli Bendarzsevszkij.
Az Európa számára is fájdalmas szankciók orosz gazdaságra gyakorolt hatása viszont változtathat a helyzeten. Az elemző arra hívta fel a figyelmet: az intézkedések sosem azonnali hatásúak, szerinte augusztus-szeptemberben érheti el Oroszország azt a pontot, amikor a lakosság már komolyabban tapasztalhatja a szankciók hátrányait, ami a 90-es évek elejéhez hasonló sokkot okozhat.
A pénzügyi ellehetetlenülés szerinte nem merül fel, mert Oroszországnak vannak tartalékai, és bár arra nem készült, hogy befagyasztják dollártartalékai nagy részét – 620 millió dollárból több mint 400 millió dollárt – Bendarzsevszkij úgy véli, az ország ezzel együtt is képes lehet akár éveken át is túlélni a háborús helyzetben, nagyobb pénzügyi megrázkódtatás nélkül. – Más kérdés, hogy ez komoly gazdasági recessziót fog okozni. Az infláció mellett őszre az áruhiány és a szankciók munkaerőpiaci következményei is súlyosabban érintheti a lakosságot, mint most, mert addigra elfogynak a nyugati árukból korábban rendelkezésre álló készletek, miközben a kivonuló nyugati cégek közvetve és közvetlenül milliós nagyságendben foglalkoztattak orosz munkavállalókat.
A szakértő nem feltétlenül ért egyet azzal a gyakran hallott állítással, hogy az orosz társadalom a nyugati társadalmaknál lényegesen jobban viseli a nélkülözést. – Gyakran a szovjet idők nélkülözéseivel hasonlítják össze a mai időket, és azzal érvelnek, hogy az orosz társadalom hozzá van edződve a gazdasági nehézségekhez. De már 30 éve a nyugati világ és a nemzetközi gazdasági rendszer részeként működik Oroszország. A Szovjetunió lakosságát elzárták ugyan a nyugati technológiáktól és termékektől, de úgy, hogy korábban nem is ismerték ezeket, most pedig igen, és nem csak a középosztály, hanem a szegényebb rétegek is. Ez más helyzet – véli az elemző, aki arra számít, hogy augusztus-szeptemberre a háború támogatottsága drasztikusan csökkenhet, és a gazdasági problémák kerülnek előtérbe.
– Szerintem jól tudják a Kremlben, hogy ha most nem tudnak sikert felmutatni, később sokkal nehezebb lesz a helyzetük. Nem véletlen, hogy mindent megpróbál megtenni az orosz vezetés – mondja Bendarzsevszkij, aki pont ezért tart attól, hogy ha csökkennek a lehetőségek, Oroszország egyre keményebb fegyverekhez fog nyúlni.
– Nem véletlenül próbálja az ukrán vezetés kiprovokálni, hogy a nyugat adjon határozott választ arra, mi történik, ha Oroszország vegyi fegyvereket vagy taktikai nukleáris fegyvert vet be Ukrajna területén. Boris Johnson nemrég ilyen választ adott, amikor azt mondta: ebben az esetben azonnali válaszcsapásra számíthat Oroszország Nagy-Britannia részéről. Ukrajna abban bízik, hogy az ilyen reakciók visszatarthatják Oroszországot, hiszen azt üzenik, hogy egy ilyen lépés nem kockázatmentes – mondja az elemző.
Szerinte Vlagyimir Putyinnak egyelőre sem komolyabb társadalmi, sem belső politikai ellenállásra nem kell számítania, a közhangulat változása azonban idővel vezetés ellen fordíthat egyes gazdasági szereplőket. – Oroszországban olyan erős kontroll alatt van a sajtó, a nyilvánosság és a gyülekezés is, hogy ilyenfajta alulról jövő nyomásra nem lehet számítani, nem beszélve arról, hogy a lakosság többsége jelenleg Putyint támogatta. A politikai elit pedig alapvetően Putyin birodalmi gondolkodását osztja. A háború elején bíztam az orosz gazdasági szereplőkben, hiszen ők mindenüket elveszíthetik. Mégis kevés gazdasági szereplő foglal állást nyíltan a béke mellett. Ennek az lehet az oka, hogy a nyugati szankciók ellehetetlenítik az elitek működését is. Külföldi vagyonukat lefoglalták, nyugati kapcsolataikat elveszítették. Azt látják, hogy a lakosság nagy része támogatja a háborút, miközben az ő számukra a következő 10-15 évben láthatóan nem lesz más lehetőség, mint Oroszország. Nincs B-tervük, nincs gazdasági hátterük, ezért az egyetlen reális opció, hogy csendben vannak, vagy támogatólag lépnek fel. Ugyanakkor ők azok, akik közeli kapcsolatot ápoltak az orosz vezetéssel, és a gazdasági működésük révén finanszírozták az orosz államot – kit szankcionáltak volna a nyugati országok, ha nem őket? – magyarázza Bendarzsevszkij. Azt ugyanakkor nem tartja kizártnak, hogy ha hosszú távon nehezebb lesz a gazdasági helyzet, és ezek a szereplők úgy látják majd, hogy a közvélemény változását a saját javukra tudják fordítani, akkor elkezdenek majd fellépni az orosz vezetés ellen.
