Fél évig tartó bujkálás után rendőrkézre került a szász uralkodók drezdai palotájának világhírű kincstárából történelmi ékszerritkaságokat elrabló csoport utolsó feltételezett tagja – jelentette be a drezdai ügyészség kedden.
A tavaly november óta körözött Abdul Majed Remmo az utóbbi hónapokban kétszer is elmenekült a razziázó rendőrök elől. A szervezett bűnözés számos területén érdekelt berlini Remmo-klán tagját végül Berlinben fogták el, a szövetségi rendőrség egy különleges bevetési egységének közreműködésével. Ikertestvérét, Mohamed Remmót még tavaly decemberben, három feltételezett társukat novemberben fogták el.
Egymilliárdot reméltek a lopott műkincsek eladásából. De sikerült?
A magyar és a szlovén rendőrség együttműködése akadályozta meg, hogy magyar és külföldi állampolgárok három, feltehetően a Közel-Keletről származó, bőrre készített, egyházi motívumokat tartalmazó iratot értékesítsenek.
A hatóságok gyanúja szerint az öt fiatalemberből álló csoport tört be 2019 novemberében a szász választófejedelmek és királyok múzeumként működő drezdai palotájának (Residenzschloss) kincstárába, a Grünes Gewölbe (Zöld boltozat) elnevezésű épületrészbe, amelyben páratlan történelmi emlékeket és felbecsülhetetlen értékű műtárgyakat állítottak ki.
A Remmo-klánhoz más nagyszabású betörések is kapcsolódnak, köztük a Big Maple Leaf nevű 100 kilogrammos, színarany kanadai érem ellopása a berlini Bode Múzeumból. A klán drezdai műveletében drágakövekkel díszített tárgyakat zsákmányoltak, köztük Amália Auguszta bajor királyi hercegnő több mint 600 briliánssal kirakott mellszalagját és briliánsokból álló nyakéke egyes részeit. Ez volt a második világháború utáni német történelem legnagyobb szabású műkincsrablása. A tizenegy műremekből álló zsákmánynak nyoma veszett.
Nem tudta visszaszerezni az Esterházy-kincseket az Esterházy alapítvány
A hercegi családot képviselő alapítvány szerette volna visszaperelni a páratlan gyűjteményt, de a Fővárosi Ítélőtábla elutasította a keresetet.
A klánoknak nevezett, általában több ezer fős németországi szervezett bűnözői csoportok azután alakultak ki, hogy a nyolcvanas években jelentős számban menekültek emberek Libanonból az 1975 és 1990 között zajló polgárháború elől az akkori Nyugat-Németországba. A felnőttek évekig nem vállalhattak munkát, gyermekeikre nem vonatkozott az iskolakötelezettség. A bűnöző életmód főként ennek hatására terjedt el körükben. A klánok a szervezett bűnözés számos területén érdekeltek, ilyen például a kábítószer-terjesztés, a zsarolás, a védelmi pénz szedése és a prostitúció. Jelenlétük leginkább Berlin nyugati részére és Észak-Rajna-Vesztfália tartomány nagyvárosaira jellemző.
