Elfogták a drezdai műkincstárrablás utolsó gyanúsítottját

Elfogták a drezdai műkincstárrablás utolsó gyanúsítottját

A szász választófejedelmek és királyok múzeumként működő drezdai palotája, a Residenzschloss épülete (Fotó: Kolossos/Wikipedia)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Fél évig tartó bujkálás után rendőrkézre került a szász uralkodók drezdai palotájának világhírű kincstárából történelmi ékszerritkaságokat elrabló csoport utolsó feltételezett tagja – jelentette be a drezdai ügyészség kedden.

A tavaly november óta körözött Abdul Majed Remmo az utóbbi hónapokban kétszer is elmenekült a razziázó rendőrök elől. A szervezett bűnözés számos területén érdekelt berlini Remmo-klán tagját végül Berlinben fogták el, a szövetségi rendőrség egy különleges bevetési egységének közreműködésével. Ikertestvérét, Mohamed Remmót még tavaly decemberben, három feltételezett társukat novemberben fogták el.

A hatóságok gyanúja szerint az öt fiatalemberből álló csoport tört be 2019 novemberében a szász választófejedelmek és királyok múzeumként működő drezdai palotájának (Residenzschloss) kincstárába, a Grünes Gewölbe (Zöld boltozat) elnevezésű épületrészbe, amelyben páratlan történelmi emlékeket és felbecsülhetetlen értékű műtárgyakat állítottak ki.

A Remmo-klánhoz más nagyszabású betörések is kapcsolódnak, köztük a Big Maple Leaf nevű 100 kilogrammos, színarany kanadai érem ellopása a berlini Bode Múzeumból. A klán drezdai műveletében drágakövekkel díszített tárgyakat zsákmányoltak, köztük Amália Auguszta bajor királyi hercegnő több mint 600 briliánssal kirakott mellszalagját és briliánsokból álló nyakéke egyes részeit. Ez volt a második világháború utáni német történelem legnagyobb szabású műkincsrablása. A tizenegy műremekből álló zsákmánynak nyoma veszett.

A klánoknak nevezett, általában több ezer fős németországi szervezett bűnözői csoportok azután alakultak ki, hogy a nyolcvanas években jelentős számban menekültek emberek Libanonból az 1975 és 1990 között zajló polgárháború elől az akkori Nyugat-Németországba. A felnőttek évekig nem vállalhattak munkát, gyermekeikre nem vonatkozott az iskolakötelezettség. A bűnöző életmód főként ennek hatására terjedt el körükben. A klánok a szervezett bűnözés számos területén érdekeltek, ilyen például a kábítószer-terjesztés, a zsarolás, a védelmi pénz szedése és a prostitúció. Jelenlétük leginkább Berlin nyugati részére és Észak-Rajna-Vesztfália tartomány nagyvárosaira jellemző.