Vjosa Osmani koszovói elnök határozatlan időre elhalasztotta a december 18-ra tervezett önkormányzati választást Koszovó északi részén a térségben fennálló feszült helyzet miatt – közölte a Koha Ditore című pristinai napilap vasárnap. A koszovói elnök azt követően döntött a voksolás elhalasztásáról, hogy a fennálló feszültségek miatt a nemzetközi közösség több képviselője is ezt kérte tőle.
Koszovó északi részén azért tartottak volna előre hozott önkormányzati választást, mert az ott élő szerb kisebbség tagjai november első hetében úgy döntöttek, kivonulnak a koszovói állam intézményeiből, tiltakozásul amiatt, hogy a pristinai hatóságok elrendelték: a Szerbia által kiadott rendszámtáblákat koszovóiakra kell cserélni. Csaknem 600 szerb lépett ki a koszovói rendőrség kötelékéből, miután a pristinai belügyminiszter felfüggesztette az egyik helyi szerb rendőrségi vezetőt, aki bejelentette, a rendőrség szerb tagjai nem hajtják végre azt az utasítást, amely szerint előbb figyelmeztetniük, majd büntetniük is kell az autósokat, akik nem cserélik le gépkocsijuk rendszámtábláját. A szerb nemzetiségű rendőrök mellett bírák, ügyészek és hivatalnokok is felfüggesztették a munkát.
A szerbek közölték, hogy mindaddig nem térnek vissza az intézményekbe, amíg Koszovó nem teljesíti a 2013-ban brüsszeli közvetítéssel aláírt megállapodásban foglaltakat, valamint amíg nem alakítja meg a koszovói szerb önkormányzatok közösségét. Erre viszont Pristina azért nem hajlandó, mert ezzel nagyobb autonómiát biztosítana az egyébként is csak a belgrádi kormányt elismerő szerbeknek.
– A pristinai vezetés viszont úgy döntött, nem vár arra, hogy visszatérjenek hivatalukba a kisebbségi szerbek, az előre hozott polgármester-választás kiírása mellett az üresen maradt rendőri, bírói, ügyészi és hivatalnoki tisztségeket is albánokkal fogják feltölteni - közölte Albin Kurti miniszterelnök. „Nem engedhetjük meg, hogy vákuum keletkezzen a munkavégzésben” – hangsúlyozta az MTI által is idézett koszovói kormányfő.
Ahogy arról lapunk is beszámolt: a legutóbbi feszültségek azt követően alakultak ki, hogy a választás előkészítéseként Pristina a választási bizottság tagjai mellett fegyveres rendőröket is küldött a településekre. Míg a szerbek szerint ez a nemzetközi megállapodások megsértését jelenti, az albánok szerint csak a rend fenntartása érdekében kellett rendőröket küldeni a többségében szerbek lakta településekre. Szombaton koszovói szerbek százai emeltek barikádokat egy észak-koszovói úton, és ezzel akadályozták a forgalmat két fontos határátkelőnél Szerbiával. Az utóbbi napok feszültségei közepette egy koszovói albán rendőr sérült meg, a helyi szerbeket pedig az háborította fel, hogy a lövöldözéssel gyanúsított szerb nemzetiségű volt rendőrt letartóztattak.
A helyi szerbek képviselői, valamint Belgrád szerint veszélybe került a koszovói szerbek biztonsága, ezért Szerbia kérni fogja a NATO békefenntartóit, hogy engedjék meg neki, hogy szerb katonákat és rendőröket telepítsen Koszovóba, bár úgy véli, hogy nincs esélye a kérés jóváhagyására – jelentette be Aleksandar Vucic államfő szombaton este. Mint mondta: a kérést levélben fogja benyújtani a NATO parancsnoksága alatt Koszovóban működő nemzetközi békefenntartó haderő, a KFOR parancsnokának.
Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem ismer el, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. Koszovó északi részén, tömbben mintegy ötvenezer szerb él Kosovska Mitrovica központtal, míg további körülbelül ötvenezren laknak az ország más részein, szórványban.
