Élesen bírálta a tekintélyes osztrák liberális-konzervatív Die Presse publicistája a magyar miniszterelnököt az embercsempészek tömeges szabadon engedése miatt.
Az ügyben már egymásnak feszült a magyar és az osztrák diplomácia, Alexander Schallenberg külügyminiszter Nagy Andor, Magyarország bécsi nagykövetének berendeléséről döntött. Az osztrák fődiplomata ezt hétfőn jelentette be, hozzátéve: az ügy teljes körű tisztázását követeli a magyar féltől. A történtek ugyanis szavai szerint teljes ellentmondásban állnak attól a világosnak mondott vonallal, amelyet eddig Magyarország az embercsempészekkel szemben hirdetett.
A történtek előzménye az Orbán-kormány egyik áprilisi kormányrendelete. Ez lehetővé teszi, hogy az embercsempészek bizonyos feltételek fennállása esetén úgynevezett reintegrációs őrizetbe kerüljenek. Ám a lényeg az: távozhatnak a börtönből. Ebben a „kegyben” az részesülhet, aki megfelel néhány feltételnek: egyebek mellett embercsempészés vagy annak előkészülete miatt jogerős szabadságvesztésre ítélték, emellett elrendelték velük szemben az országból való kiutasítását is, de feltétel az is, hogy más bűncselekmény miatt ne legyen velük szemben eljárás Magyarországon. Az érintetteknek vállalniuk kell továbbá, hogy 72 belül elhagyják az országot. Az őrizetet pedig elvileg az anyaországukban tölthetik le, ám ehhez nekik kell jelentkezni ott.
Eltérő magyarázatok a kormánytól
A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának (BVOP) adatai szerint Magyarországon a fogvatartottak 12 százaléka embercsempészet miatt van a rácsok mögött. Erről a számadatról egyébként az RTL számolt be, amely egy olyan rejtett kamerával készített felvételt is bemutatott, amelyen az látszik, hogy a büntetés-végrehajtás munkatársai öt embercsempészt raktak ki a hétvégén a szombathelyi vasútállomáson, majd otthagyták őket.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban a börtönök zsúfoltságával és az elítéltek fogvatartásának magas költségeivel indokolta a jogszabályváltozást, mondván: azt az adófizetők állják. Ma viszont már új magyarázatot is elővett a kormány a magyar közvéleménynek: Brüsszel nem járul hozzá a határvédelem költségeihez, viszont megbünteti az országot a börtönzsúfoltság miatt. Ezt Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára közölte az MTI-vel. Elmondta azt is: egy elítélt embercsempész átlagosan csaknem 5 millió forintjába kerül a magyar adófizetőknek. Az intézkedés egyébként 808 fogvatartottat, többségében a Magyarországgal szomszédos államok polgárait érinti – mondta. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter pedig azt mondta: az intézkedés nem irányul egyetlen ország ellen sem.
A magyar kormány úgynevezett reintegrációs őrizetről szóló rendelete és főként annak következményei viszont felháborodást váltottak ki Ausztriában. A csempészek ugyanis arra, vagyis Nyugat felé hagyják el az országot. Ott egészen más árnyalata van a magyar kormány intézkedésének. Fokozták is Ausztria keleti határának védelmét.
A Die Presse például így írt: Gerhard Karner (ÖVP, Osztrák Néppárt) osztrák belügyminiszter egy hónapja még büszkén jelentette be, hogy 60 embercsempészt kaptak el a hatóságok osztrák közreműködéssel magyarországi területen. Sőt, Karner még az előző héten is dicsérte az osztrák és magyar rendőrség együttműködését. Ennek eredményességével magyarázta, hogy áprilisban – az előző év adatához képest – harmadával csökkent a menedékkérők száma. Idézték Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szavait is az embercsempészek szabadon bocsátását illetően a magas költségről. Ám azt is megírták: a magyar intézkedés megkérdőjelezi az illegális migráció megállítására tett eddigi közös osztrák–magyar rendőrségi művelet folytatását.
Orbán, „a gyanús pesti kolléga”
A tekintélyes osztrák konzervatív-liberális lap kedd reggeli véleménycikke is élesen kritizálta az intézkedés miatt Orbán Viktor és Karl Nehammer (ÖVP) osztrák kancellár kormányát. A magyar miniszterelnöknek fejére olvasták eddigi „bűneit”: megsérti az Európai Uniót és az emberi jogokat egyaránt, kihúzza magát a közös uniós döntésekből, nem együttműködő az illegális migráció megfékezése és az Oroszországra az ukrajnai bevonulás miatt kirótt közös szankciók ügyében sem. Miért éppen a kétségbeesett embereket sok pénzért az Európai Unióba csempésző bűnözők elleni küzdelemben lehetne rá számítani? – tette fel a kérdést Wolfgang Böhm. Úgy véli: a több száz embercsempész börtönökből való kiengedése – csak mert a fogvatartásuk túl drága – ugyanarról a felelőtlenségről tanúskodik, mint amit Orbán és kiszolgálói évek óta az EU intézményeiben mutatnak, és amiből csaknem minden partnerüknek elege van már.
Azt persze örömmel fogadta – folytatta –, amikor az osztrák rendőrök a Róka nevű közös műveletben a magyar állam területén járőröztek, merthogy ez egy fillérjébe nem került Magyarországnak. Akiket közösen elfogtak, a magyar kormány most szélnek ereszti, ismét űzhetik piszkos mesterségüket, a lényeg, hogy már nem Magyarországon vannak.
Böhm véleménycikkében az osztrák belügyminisztert és Nehammer kancellárt – aki Sebastian Kurz kormányában ugyancsak belügyérként szolgált – is élesen bírálta. A Die Presse publicistája szerint a magyar kormány nevetségessé tette az ügyben az osztrák kancellárt és a belügyminisztert. Fel kellett volna ismerniük, hogy Orbán Viktor megtévesztette őket. Azt hihették, hogy ez a gyanús pesti kolléga [a magyar kormányfő – a szerk.] segít nekik a migrációt illetően a cselekvőképességük bizonyításában az osztrák választók előtt. Azt feltételezték, hogy Orbán Viktornak ugyanaz az érdeke, mint nekik. Micsoda tévedés! Orbánt azonban – mint sok felelőtlen politikust – nem a megoldás, hanem csupán a probléma érdekli – zárta epés glosszáját a szerző.
