Új Trump-éra: az elvbaráti kapcsolat aligha ad zöld kártyát Orbán Viktornak
Donald Trump amerikai elnök az elődje, Joe Biden által neki hátrahagyott levelet mutatja a beiktatása után a washingtoni Fehér Ház Ovális irodájában 2025. január 20-án (Fotó: MTI/EPA pool/Jim Lo Scalzo)

Donald Trump, a hétfőn beiktatott amerikai elnök beszédében az Egyesült Államok hanyatlásának végéről, az eljövendő fényes időszakról beszélt, de ezzel magasra is tette a lécet. A fellépése ahhoz képest túlzott magabiztosságot is mutatott, amilyen törékeny többsége van a szenátusban és a képviselőházban – mondta érdeklődésünkre Kaló Máté külpolitikai szakértő, a Magyar Hang Amerika választ podcastjának állandó vendége, akit Trump beiktatása utáni első intézkedéseiről kérdeztünk.

Az elemző a beiktatási beszédet és az első intézkedéseket lendületes, ambiciózus nyitánynak tartja, ezek között ígéretek és szimbolikus, a republikánus választóknak tett gesztusok egyaránt szerepelnek. Amit a választói igények kielégítésére a végrehajtói hatalom fejeként megtehetett, azt megtette: egyebek mellett elindította az Egyesült Államok kilépését – immár másodszor – a Párizsi Klímaegyezményből, szövetségi szinten korlátozta a transzjogokat, döntött az Egészségügyi Világszervezetből (WHO) történő kilépéséről; kegyelemben részesítette a 2021. január 6-i zavargásokban részt vevő mintegy 1600 embert; és megszűntette a születéssel alanyi alapon járó állampolgársági jogot.

Utóbbi, az állampolgárságot érintő rendelet esetében biztosnak látszik, hogy bíróság elé kerül, miután alkotmányellenes lehet, mert nem lehet elnöki rendelettel módosítani az alkotmányos jogot – hívta fel a figyelmet a külpolitikai szakértő. Szerinte Trump lépése provokatív, amelynek értelme, hogy próbálja elvenni az illegális bevándorlók kedvét. Az a gyakorlat alakult ki ugyanis, hogy az illegális bevándorlók az Egyesült Államokban szülik meg gyermeküket, amely így megkapja az állampolgárságot, és aztán a szülők családegyesítés jogcímen az országban maradhatnak. Ennek az elnök véget vetne, mert sok amerikait ez irritál. Az állampolgárság adásának szűkítéséről szóló intézkedés a szakértő szerint viszont nem végrehajtói hatáskör. Az elnök az illegális bevándorlásnak más eszközökkel is erejét venné: nemzeti – az ő szóhasználatával inváziós – vészhelyzetet hirdetett, ennek részeként a jövőben nem fognak elfogott illegális bevándorlókat szabadon engedni, visszatoloncolások lesznek Mexikóba.

Nem maradt ki Donald Trump beszédéből a panamai csatorna, amelynek visszavételét még decemberben felvetette. Azzal vádolta ugyanis Panamát, hogy túl drága díjat követel a csatorna használatáért, egyúttal kínai befolyásra figyelmeztetett. A csatorna építését ugyan jelentős részben az Egyesült Államok finanszírozta, de már Panama ellenőrzi. A közép-amerikai állam viszont vitatja Trump vádjait. A vita felkorbácsolta a közhangulatot az országban, mint Kaló Máté elmondta: égettek már amerikai zászlót a panamai utcákon, amihez hozzájárult, hogy Trump szükség esetén nem zárta ki a gazdasági, de katonai nyomásgyakorlást sem a csatorna átadása érdekében. Ahhoz azonban még kevés idő telt el, hogy megállapítható legyen, a Trumptól megszokott retorikai húzásokon és üres fenyegetőzésen túl van-e elköteleződés, hogy ezeknek érvényt szerezzen. Ám a témának a felvetése is befolyással van már a nemzetközi politikai diskurzusra – mondta a szakértő.

Kilépés egyezményekből, kegyelem – megszülettek Trump első elnöki rendeletei
Magyar Hang

Kilépés egyezményekből, kegyelem – megszülettek Trump első elnöki rendeletei

Ahogy ígérte, beiktatása után rendeletek sorát adta ki a visszatérő amerikai elnök.

A Párizsi klímaegyezmény felmondása annak fényében nem meglepő, hogy az USA az első elnöki ciklusában, 2017-ben is kilépett az egyezményből. Akkor azzal indokolta a döntését, hogy az hátrányos az Egyesült Államok számára. Az újabb kilépés oka – mutatott rá a külpolitikai elemző –, hogy Donald Trumpnak meggyőződése: az ország nem használja ki a természeti erőforrásait, emellett pazarlónak tartja bizonyos megújuló energiaforrásokban történő befektetéseket. Az elnök hisz a fosszilis energiahordozókon alakult energiapiaci felsőbbrendűségben, ezt pedig érvényre is kívánja juttatni.

Komoly vitákat generálhatnak azok a rendeletek, amelyekkel kegyelmet kaptak a 2021-ben a Capitolium ostromában részt vett személyek, köztük olyanok is, akik a bűnösségükről beismerően nyilatkoztak az ellenük folyt büntetőeljárás során. – Donald Trumpnak ez az egyik, ha nem a legszimbolikusabb politikai törekvése volt. A politikai credójának részét képezte, hogy a 2020-as választáson azért nem nyert, mert csalással elvették a választási győzelmét, amelyre viszont semmiféle bizonyítékot nem mutatott fel. Az ezzel feltüzelt emberek a zavargások során rendőrökre támadtak, betörtek az irodákba, erőszakkal léptek fel. Most kegyelmet kaptak azok, akiket még nem ítéltek el, de azok is kijöhetnek a börtönből, akiket elítéltek és bűnösségüket elismerték. Utóbbiak esetében az ítélet helyben marad, de nem kell letölteni a büntetésüket. Trump ezzel az intézkedéssel a támogatói hűségét jutalmazta, aminek az az üzenete, hogy az igaz ügy mellett kiállni felette áll a törvényeknek. Ami különlegessé teszi, hogy egy rendpárti elnök függesztette fel a büntetéseket – hívta fel a figyelmet az elemző.

Kaló Máté Magyarország és az Egyesült Államok várható kapcsolata apropóján azt mondta: az elmúlt időszakban a külpolitika globális belpolitikává vált. A Biden-adminisztráció és az Orbán-kormány kapcsolatát alulmúlni szinte lehetetlen. Az Orbán-kormány kapcsolata azért romlott meg az amerikai kormányzattal, mert a kormány az Egyesült Államok szövetségeseként az amerikai érdekkel szembe ment. Persze lehet, hogy a magyar kormány az identitáspolitikai küzdelmeket erre utólag rányomta, valójában a Kínával és Oroszországgal folytatott kapcsolat ellentétes az USA stratégiai, külpolitikai érdekeivel. Ha ez nem változik, az a Trump-adminisztrációval sem összeegyeztethető – jelezte. Az elnök és az új külügyminiszter is világossá tette, hogy az Egyesült Államok a jövőben is a saját érdekeit fogja érvényesíteni a külkapcsolataiban. – Ha az új adminisztráció is a saját érdekeit kezeli kiemeltként, akkor nem hiszem, hogy az elvbaráti, politikai rokonság zöld kártyát adna Orbán Viktor miniszterelnöknek az Oroszországhoz és Kínához fűződő viszonyulásban – mondta a szakértő. Szerinte Rogán Antal szankciós listáról való eltávolítása a két ország viszonyát kevésbé fogja meghatározni, ez inkább a magyar félnek fontos, és nem az amerikai kormányzatnak.

A témáról beszélget majd Kaló Máté Lakner Zoltánnal az Amerika választ podcast következő adásában, péntek este a Magyar Hang-Youtube-csatornáján!