
Egy algériai influenszer letartóztatását jelentette be szerdán a francia belügyminiszter, Bruno Retailleau – számolt be róla a Le Monde. Az ügyészség néhány órával a nyilatkozat után ugyanakkor pontosított, hogy egyelőre nem vádolják őt semmivel, és rendőrségi őrizetben sincs még.
Rafik M.-mel szemben a megfogalmazott gyanú, hogy francia területen végrehajtott erőszakos cselekményekre szólított fel a TikTokon. Azt a politikus nem pontosította, hol tartóztatták őt le, de ez nem az első hasonló eset. A belügyminiszter az X-oldalán azt üzente, nem szabad hagyni, hogy bármi történjen. Január 16-án már bejelentette egy másik algériai influenszer, Mahdi B. letartóztatását – őt viszont nem sokra rá be is börtönözték. Az ügyészség mostani megszólalásában láthatóan oda kívánt szúrni a belügyminiszternek is, az AFP kérdésére úgy válaszolva: csak a nyomozó hatóság jogosult arra, hogy egy hivatalban lévő ügyben kommunikáljon, továbbá az, akit még nem ítéltek el egy ügyben, ártatlannak minősül. Az ügyészség azt közölte, egy videó kommentár nélküli megosztását vizsgálják, házkutatást is tartottak és informatikai eszközöket foglaltak le.
Az Algéria és Franciaország közti feszültség az elmúlt időszakban erősödött, így nem meglepő, hogy az újabb és újabb hasonló ügyek nagy indulatot korbácsolnak. Nemrég egy 59 éves influenszert, Doualemn-t tartóztatták le Montpellierben hasonló vádakkal, ki is toloncolták Algériába, ahonnan még aznap visszaküldték őt. A francia belügyminiszter szerint ezzel Algéria célja Franciaország megalázása volt.
A fegyveres erők minisztere, Sébastien Lecornu kedden már a két ország közti kapcsolat újraépítését szorgalmazta, egyben sajnálatát fejezte ki az algériai vezetés „túlkapásai” kapcsán. A feszültség indokai között említette a november közepén Algériában bebörtönzött francia-algériai író, Boulem Sansal helyzetét. Az algériai kormány szerint viszont Franciaországban dezinformációs kampány zajlik ellenük.
A vita jelenleg a gyűlöletbeszédnek nevezett kijelentések (jogi) megítélésén is zajlik, miközben a közösségi médiában az sem egyértelmű, kit miért lehet elővenni. (Például lehet-e valaki más tartalmának kritikátlan – kvázi egyetértő – megosztásáért.) Franciaország ráadásul az elmúlt évtizedben számos súlyos terrorcselekménnyel is szembesült, és több ilyen alkalommal felmerült a vád, hogy előzetesen nem tettek meg mindent a gyűlöletkeltésben részt vevő személyek megállításáért.