
Az, hogy a Trump-adminisztráció az Ukrajnának szánt katonai segítségnyújtás szüneteltetéséről dönthetett, illeszkedik az elmúlt napok eseménysorába. A feltételes mód azonban egyelőre indokolt, mert hivatalos bejelentés nem történt. A szivárogtatás így is egyértelmű üzenetnek tűnik Ukrajna számára. Bendarzsevszkij Anton biztonságpolitikai elemző és Kaló Máté USA-szakértő szerint egyaránt az Egyesült Államok nyomásgyakorlásának vagyunk tanúi.
Noha hivatalos bejelentés ez idáig nem történt, az Egyesült Államok Ukrajnának nyújtott katonai támogatásának szüneteltetéséről szóló értesülést egybehangzóan közölte keddre virradóan az amerikai sajtó. Ezt a döntést a Fehér Ház név nélkül nyilatkozó tisztviselője szerint az indokolta, hogy Donald Trump már előzőleg világossá tette: a békére szeretne fókuszálni, és szükséges, hogy a partnereik is elkötelezettek legyenek. Ezért szüneteltetik és felülvizsgálják a segélyeket.
Az időzítés aligha véletlen, hiszen mindössze négy nap telt el a diplomáciában szokatlan jeleneteket hozott pénteki amerikai–ukrán csúcs óta. Emlékezetes, a Fehér Házban a kamerák kereszttüzében alakult ki feszült vita a vendéglátó Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között, amelyet a tervek szerint az ukrajnai ritkaföldfémekről és biztonsági együttműködésről szóló megállapodás aláírása követett volna. Erre azonban nem került sor, az ukrán delegáció ugyanis távozni kényszerült.
Bendarzsevszkij Anton biztonságpolitikai szakértő szerint figyelemre méltó, hogy az információ a Reuters hírügynökség és a The Wall Street Journal által idézett névtelen fehér házi forrásokon keresztül érkezett. Vagyis egy nem végleges és visszavonhatatlan intézkedésről lehet szó, amely a nyomásgyakorlást szolgálja. Véleménye szerint a rosszul végződött pénteki diplomáciai találkozó után az amerikai és az ukrán fél is abban a tudatban távozott, hogy neki van igaza: nevezetesen, az ukrán elnök tiszteletlen volt és kioktatta J. D. Vance alelnököt, míg Zelenszkij azt érezhette, hogy muszáj reagálnia a tárgyaláson elhangzottakra. Csak éppen Ukrajna szorul az Egyesült Államok támogatására, ezért megteheti, hogy borítja az asztalt és szabhat feltételeket. – A nagyhatalmi politika szereplői jelenleg az erőt tekintik a hatalomérvényesítés legfontosabb eszközének, így Trump nem teheti meg, hogy üresen beszél, és nincs következmény. Az amerikai fél bocsánatkérést, valamiféle kiállást várt Ukrajnától. Azt szeretnék, hogy Ukrajna beálljon Donald Trump békét akaró politikája mögé. Amikor pénteken a Fox News műsorában vendégeskedett Zelenszkij, kétszer kérdezték meg tőle, hogy bocsánatot kér-e. Az ukrán elnök viszont kikerülte a kérdést, és a következő napokban sem került erre sor. Igaz, kedd délután Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már arról írt az X-en, hogy kész a ritkaföldfém- és biztonsági megállapodást aláírni az Egyesült Államokkal, és Donald Trump elnök „erős vezetése alatt” dolgozni.
Kaló Máté Egyesült Államok-szakértő a katonai segélyek szüneteltetéséről úgy vélekedett: a pénteki találkozón látottak alapján nem meglepetés, hogy az Egyesült Államok és Ukrajna is beleáll a saját álláspontjába. Figyelemre méltónak tartja viszont, hogy a történtek után az európai magországok a korábbiaknál ambiciózusabb támogatást mutattak fel a hétvégén Londonban Ukrajna mellett. Ez pedig arra ösztönözhette a Trump-adminisztrációt, hogy erélyesebb üzenetet küldjön Ukrajnának. – Az Egyesült Államok nem szeretné, ha megkérdőjeleznék vezető szerepüket a békekötési folyamatban – mutatott rá a szakértő.
Bendarzsevszkij Anton számára ugyanakkor kérdéses, hogy Trump mennyire tartja konfrontatív lépésnek a londoni fejleményeket. A brit miniszterelnök és a francia elnök is hangsúlyozták, hogy olyan együttműködésben gondolkodnak, amely kiegészíti az Egyesült Államok támogatását, és Ukrajnának rendeznie kell a kapcsolatait az USA-val. Ezek egyértelmű üzenetek voltak az amerikai elnök részére. Másrészt az európai partnerek sem rövid, sem hosszú távon nem lennének képesek pótolni az amerikai fegyverszállítást Ukrajnába.
Hivatalos bejelentés hiányában nem világos, hogy mennyi időre szól a katonai segítségnyújtás szüneteltetése, és pontosan mire terjed ki. Kaló Máté erről úgy fogalmazott, mindenre vonatkozik, vagyis a szállítás alatt álló eszközökre is. – Ez elképesztően fájdalmas nyomásgyakorlás Ukrajna részére, hogy azonnal üljön tárgyalóasztalhoz, és írja alá az előzetesen kidolgozott megállapodást, és az Egyesült Államok feltételei szerint haladjon az Oroszországgal való megegyezés felé – mutatott rá.
Kérdésünkre Bendarzsevszkij Anton rámutatott: azt egyelőre nem tudni, hogy vajon miként érinti a szüneteltetés a harctéri felderítést, amelyben Ukrajna támaszkodik az amerikai információkra. Mindenesetre ukrajnai források alapján továbbra is van információáramlás az Egyesült Államok irányából. Felhívta a figyelmet, lehetséges, hogy a kiszivárogtatott hírt majd megerősítés követi. Donald Trump ugyanis a második elnöki ciklusában ma este fog először beszélni a kongresszus előtt, és már előrevetítette: lesznek a nemzetközi helyzetet érintő bejelentései.
Az elmúlt napok fejleményeinek az ukrán katonák moráljára gyakorolt hatásáról a biztonságpolitikai szakértő azt mondta: bizonyosan nem tesz jót a bizonytalanság. Néhány nap alatt változtak meg a viszonyok, és a felek abban a tudatban lehetnek, hogy nem marad így a helyzet. A szüneteltetésről szóló hír akut problémát az ukrán hadseregnél nem okoz, nyárig kitartanak a már leszállított készletek. Volodimir Zelenszkij helyzetéről azt mondta: eddigi legélesebb kritikusai, mint Olekszij Aresztovics volt elnöki tanácsadó megerősödtek, még hevesebben követelik Zelenszkij lemondását. Ugyanakkor a hagyományos politikai ellenzék konszolidálódott, és beállt Zelenszkij mögé a Fehér Házban történteket illetően.