Az Északi áramlat gázvezetéket ért támadás fő kockázatának az Oroszországgal fennálló háborús konfliktus eszkalálódását és további támadások veszélyét látják az elemzők. Több nyugati politikus utalt arra, hogy szabotázsakciót sejtenek a meghibásodás mögött. A vezetéken szeptember eleje óta nem érkezik gáz Németországba, így pillanatnyilag nem érinti a gázellátást, de a csővezeték akár használhatatlanná is válhat hosszú távon a sérülések miatt.
Egyelőre még folyik annak vizsgálata, miért szivárog három helyen az Északi Áramlat-1 és -2 vezeték. Svéd és dán mérőállomások a szivárgás előtt rengéseket észleltek a vízfelszín alatt, amelyeket robbanás okozhatott. Jelenleg nem szállítanak gázt vezetéken, ezért Németország gázellátását nem érinti a szivárgás, a Bundesnetzagentur (szövetségi hálózati ügynökség) nem számít arra, hogy az esemény hatással lehet az ellátásbiztonságra, szeptember eleje óta ugyanis nem érkezik gáz az Északi Áramlat-1 vezetéken. A németországi gáztározók megtöltése tovább folyik, azok jelenleg 91 százalékos töltöttségi szinten vannak.
Bár jelenleg nincs kihatása a gázellátásra, a német közmédia online hírportálja, a Tagesschau szerint a szükséges javítások miatt - vagy ha a vezetéket esetleg elönti a víz - csökken a valószínűsége annak, hogy újrainduljanak a gázszállítások a közeli jövőben. A Tagesspiegel napilap pedig szerdán délután már azt írta: valószínűleg végleg használhatatlanná válik a vezeték, mert ha nem történik meg javítás rövid időn belül, túl sok sós víz kerül a csövekbe, amelyek elrozsdásodnak – írta a lap német kormányzati körökre hivatkozva.
A szivárgás által okozott környezeti károktól ugyanakkor nem tartanak az illetékesek, viszont az energiaellátást érő további támadásoktól igen. Dánia veszélyesnek ítélte a helyzetet a hajózás szempontjából, és az illetékes hatóság lezárta a szivárgások környékét, öt tengeri mérfölden belül megtiltva a hajóközlekedést, mert a vízfelszínen a dán haderő szerint turbulencia alakult ki, és a vízfelszín közelében megnőtt a robbanásveszély. A Balti-tenger élővilágára a német környezetvédelmi minisztérium szerint nem jelentenek lényeges veszélyt a történtek.
Több nyugati politikus utalt már arra, hogy szabotázsról lehet szó. Mette Frederiksen, Dánia miniszterelnöke szerint alig elképzelhető, hogy véletlenről lenne szó, Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő szerint pedig egyértelmű, hogy szabotázsakcióról van szó. A német szövetségi parlament (Bundestag) védelmi bizottságának elnöke, Marie-Agnes Strack-Zimmermann meg is nevezte Oroszországot, mint lehetséges elkövetőt. Szerinte minél tovább tart és minél brutálisabb az ukrajnai háború, annál nagyobb a Balti-tenger medrében lefektetett vezetékek elleni szabotázshoz hasonló „gátlástalan támadások” veszélye. – Nem lehet kizárni, hogy éppen Moszkva megrendelésére hajtják végre ezeket az akciókat, méghozzá azzal a céllal, hogy súlyos feszültségeket keltsenek a nyugati piacokon – fejtette ki a kormányzó liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) politikusa a Madsack médiacsoporthoz tartozó regionális lapok közös szerkesztőségének (RediaktionsNetzwerk Deutschland – RND).
Az RND hírportálján szerdán közölt összeállítás szerint hasonlóan értékeli a helyzetet a Bundestag legnagyobb ellenzéki pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) egyik vezető szakpolitikusa, Roderich Kiesewetter, aki szerint „biztonságpolitikai szempontból” az energetikai infrastruktúra elleni szabotázsakciók célja az elrettentés és a fenyegetés, „a félelem terjesztése”.
Moszkva megmutatta már, hogy az orosz földgázt közvetlenül – Ukrajna és Lengyelország megkerülésével – Németországba szállító Északi Áramlat vezetékrendszereket "eszközként", az energiát pedig „fegyverként” használja, így a minapi támadás „illeszkedik” az eddigi orosz mintázatba, amelynek jellemzői az „állami terrorizmus” és a hibrid műveletek – fejtette ki Roderich Kiesewetter. Hozzátette: mindezek alapján „valószínű”, hogy a megrendelő Moszkva, a cél pedig az orosz támadás ellen védekező Ukrajna mellett kiálló európai országok lakosságának elbizonytalanítása, és az is, hogy világossá tegyék ezen országok vezetőinek, hogy az úgynevezett kritikus infrastruktúra elleni támadás valós veszély. Hangsúlyozta: az eset „újabb figyelmeztető jel”, azt mutatja, hogy „egy hibrid háborúval állunk szemben, amely társadalmi berendezkedésünk, a szabályokon alapuló rend” ellen irányul.
A Der Spiegel című német hírmagazin értesülése szerint az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) éppen néhány hete figyelmeztette a német szövetségi kormányt a balti-tengeri földgázvezetékek elleni támadások veszélyére. Ukrajna egyértelműen Oroszországot teszi felelőssé a támadásért. Mihajlo Podoljak elnöki tanácsadó a Twitteren úgy fogalmazott: ez nem más, mint „egy Oroszország által kitervelt újabb terrorcselekmény és az Európai Unió elleni agresszió megnyilvánulása”. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint kapcsolatban vannak a szövetségesekkel és Svédországgal, és szorosan figyelemmel kísérik az eseményeket. Azt is hozzátette: Oroszország fegyverként használja az energiát az ukrajnai konfliktusban, és ez mindenkire kihatással van. Dimitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő az Interfax hírügynökség szerint úgy nyilatkozott: semmit nem lehet kizárni, azt sem, hogy szabotázsakció történt.
