A magyar miniszterelnök ismét megvétózta az EU vezetőinek közös nyilatkozatát Ukrajnáról a csütörtöki EU-csúcson – ami aligha ért bárkit meglepetésként, hiszen Bóka János miniszter előre elmondta, hogy Orbán Viktor vétózni fog. Az EU többi vezetője mostanra lényegében arra rendezkedett be, hogy a tanácsi következtetések inkább legyenek keményebbek, amiket csak 26 tagország ír alá, minthogy puha szöveget fogadjanak el. Beszámolók szerint a svéd miniszterelnök még a szavazás előtt kiosztotta Magyarországot a Pride betiltásáért. „Magyarország most kevés jó lépést tesz, inkább egyre messzebb sodródik a szabad Európától” – mondta Ulf Kristersson.
Ukrajnával kapcsolatban megismétlődött a két héttel ezelőtti forgatókönyv, vagyis az, hogy 26 vezető támogatásával adtak ki közös nyilatkozatot. A 14 pontos nyilatkozat a többi között tartalmazza, hogy az Európai Tanács megerősíti „folyamatos és megingathatatlan támogatását” Ukrajna függetlensége, szuverenitása és területi integritása mellett, a nemzetközileg elismert határain belül. Az Európai Unió fenntartja a „békét az erőn keresztül” megközelítését, és ezzel összhangban az Európai Unió továbbra is elkötelezett amellett, hogy a hasonló gondolkodású partnereivel és szövetségeseivel további átfogó támogatást nyújtson Ukrajnának. Az Európai Tanács üdvözölte Ukrajna és az Egyesült Államok közös nyilatkozatát a 2025. március 11-i szaúd-arábiai találkozót követően, amelynek része volt a tűzszüneti megállapodás, a humanitárius erőfeszítések, valamint az, hogy Kijev ismét hozzájuthat az amerikai hírszerzési adatokhoz. – Az Európai Unió továbbra is készen áll arra, hogy fokozza az Oroszországra nehezedő nyomást, többek között további szankciókkal és a meglévő intézkedések végrehajtásának megerősítésével – jelezték a 26-ok kiemelve, hogy átfogó békemegállapodásra van szükség, amely tiszteletben tartja Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és területi integritását, és amelyet szilárd és hiteles biztonsági garanciáknak kell kísérniük Ukrajna számára a jövőbeni orosz agresszió elrettentése érdekében.
Az EU eddig 135,4 milliárd euró értékben nyújtott segítséget Ukrajnának, ebből 49,2 milliárd eurót katonai támogatás formájában bocsátott rendelkezésre. Ami pedig a pénzügyi támogatást illeti, az EU 2025-ben 30,6 milliárd eurót biztosít Ukrajna számára: ez az összeg magában foglalja az Ukrajna-eszközből, valamint a G7-ek által a rendkívüli bevételek révén nyújtott hitelekből származó finanszírozást is. „A legjobb biztonsági garancia, amit nyújthatunk, Ukrajna önvédelmének megerősítése, valamint a védelem hiteles és szilárd Európájának megteremtése” – fogalmazott néhány napja Antonio Costa.
A magyar kormány már előre jelezte, hogy a záródokumentum jelenlegi tervezetét nem tudja támogatni, mert az alááshatja az Egyesült Államok béketörekvéseit. Erre a többi tagállam nem úgy reagált, hogy felvizezik a szöveget, hanem lemondtak arról, hogy Magyarország is csatlakozzon. Az Orbán-kormánynak különösen rosszul esik, hogy szerepel a dokumentumtervezetben ez a mondat: „Az Európai Unió fokozottan támogatja Ukrajna reformtörekvéseit az EU-tagság felé vezető úton, és hangsúlyozza a tárgyalási folyamat előrehaladásának fontosságát”. Jelenleg a csatlakozási tárgyalási fejezetek megnyitásának Magyarország az egyetlen akadálya, mivel a kormány blokkolja az első két úgynevezett klaszterről szóló tárgyalások megindítását. A csúcstalálkozó előtt egy újabb kormány jelezte, hogy 2030-ig Ukrajnának EU-taggá kell válnia. Petteri Orpo finn miniszterelnök kijelentette, hogy Ukrajnának „a lehető leghamarabb, de legkésőbb 2030-ig az EU részévé kell válnia”. Hozzátette, hogy a tagságnak „természetesen érdemeken kell alapulnia, de ez nagyon fontos üzenet az ukránoknak”.
A márciusi rendes EU-csúcs ezeken túl gazdasági kérdésekkel foglalkozik elsősorban, középpontban a versenyképesség áll. „Az Önökkel folytatott konzultációim, valamint a február 3-án tartott nem hivatalos, kihelyezett ülésünk során folytatott megbeszéléseink alapján három olyan, elsődleges fontosságú területet határoztam meg a versenyképességről folytatandó vitánk vonatkozásában, amelyeken most már határozott előrelépést kell elérnünk. E területek: az egyszerűsítés, az energiaügy, valamint a megtakarítási és beruházási unió” – állt Antonio Costa, az Európai Tanács elnökének meghívólevelében . A találkozó keretein belül lesz egy euróövezeti csúcs is, amelyre a nem eurózóna-országok vezetői is meghívást kaptak és tárgyalnak majd Christine Lagarde-dal, az Európai Központi Bank elnökével is. Ugyancsak napirenden szerepel az EU közös védelmi politikája, a közös katonai beruházások megvalósítása, akár 800 milliárd euró értékben. Az erre vonatkozó stratégiát az Európai Bizottság által szerdán bemutatott „fehér könyv” tartalmazza, míg a mozgósítható pénz forrásairól – szintén a Bizottság javaslata alapján – több jogszabály-módosítás rendelkezik. Ez tartalmaz 150 milliárd euró kedvezményes hitelt is, emiatt Magyarország nem támogatja a kezdeményezést. Viszont ebben a kérdésben nincs vétójoga Orbán Viktornak, a tagállamok minősített többséggel fognak dönteni. A kiemelt védelmi beruházások körét már korábban meghatározták, a NATO-val teljes összhangban. Ezek a következők: lég- és rakétavédelem, tüzérségi rendszerek, rakéták és lőszerek, drónok és drónelhárító rendszerek, stratégiai támogató eszközök, katonai mobilitás, mesterséges intelligencia, kiber- és elektronikai hadviselés. A csúcstalálkozót két naposra tervezik, de elképzelhető, hogy már csütörtökön éjjel véget ér.
