A várakozásoknak megfelelően tulajdonképpen csendesen, komoly viták nélkül telt volna az év utolsó uniós csúcstalálkozója Brüsszelben. Azért a feltételes mód, mert a magyar miniszterelnök és az ukrán elnök közötti pengeváltás folytatódott a tárgyalótermen kívül is. Orbán a lengyel újságírókkal is összetűzésbe került.
Zelenszkij ukrán elnök a sajtótájékoztatóján komolytalannak és PR-akciónak nevezte Orbán békekezdeményezését, sőt, azt is mondta, hogy a magyar miniszterelnök túl közel áll Putyinhoz. Összességében az derült ki, hogy a tagállami vezetők sem vették komolyan az Orbán által hangoztatott béketervet, fegyverszüneti kezdeményezést, mert úgy vélik, hogy az csak az oroszok területszerzését erősítené, ráadásul Putyinnak eszében sincs megállni. Az ukrán elnök szerint Putyin egyszerűen „szeret ölni”.
Az állam- és kormányfők a várakozásoknak megfelelően Ukrajna támogatásának folytatásáról egyeztek meg. Zárókövetkeztetésükben kijelentették: Az Európai Tanács „megerősíti továbbá az Európai Unió megingathatatlan elkötelezettségét amellett, hogy folyamatos politikai, pénzügyi, gazdasági, humanitárius, katonai és diplomáciai támogatást nyújt Ukrajnának és népének, ameddig csak szükséges, és olyan intenzíven, ameddig csak szükséges. Oroszország nem győzhet”. A vezetők kitértek a béketörekvésekre is és utaltak az egyéni akciók káros voltára, amit nehéz másként értelmezni, mint azt orbáni akciók minősítését. Az érdekesség az, hogy ehhez a szöveghez Orbán Viktor is hozzájárult.
„Az Európai Tanács újólag megerősíti, hogy támogatja az átfogó, igazságos és tartós békét, amely az ENSZ Alapokmányának elvein és a nemzetközi jogon alapul, összhangban Ukrajna békeképletének kulcsfontosságú elveivel és célkitűzéseivel, és hangsúlyozza azt az elvet, hogy Ukrajnával kapcsolatban ne tegyenek Ukrajna nélkül semmilyen kezdeményezést” – áll a dokumentumban. A csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatón Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke azt mondta, hogy „csak Ukrajna mondhatja meg, hogy mit takarjon a béke”. Hozzátette, hogy az EU eddig mintegy 130 milliárd euróval támogatta Ukrajnát és 2025-ben további 30 milliárd eurós segítséget fog nyújtani az európai közösség. Costa kijelentette, hogy Oroszország agresszív háborúja a nemzetközi közösséget támadja, a szuverenitást, a nemzeti önrendelkezés jogát és a területi függetlenséghez való jogot, amelyeket az ENSZ alapokmánya garantál.
A tagállamok kimondták azt is, hogy az Oroszország, valamint a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és Irán közötti fegyverszállítások és a katonai együttműködés elmélyülése, valamint „a KNDK katonai erőinek Oroszországba telepítése és az Ukrajna elleni csatatéren való felhasználása a háború nemzetközi eszkalációját jelenti”. Ursula von der Leyen szólt néhány szót a magyar elnökségről is, azt mondta, hogy sok eredményt lát az elmúlt hat hónapos időszakból. Példaként említette az Oroszországgal szembeni 15. szankciós csomag elfogadását, az „ambiciózus budapesti nyilatkozatot”, amely rámutatott a versenyképesség fontosságára. Von der Leyen szerint történelmi lépés a schengeni bővítés, amelyet szintén a magyar elnökség alatt sikerült elérni, s ezt nagyon fontos lépésnek nevezte Románia, Bulgária és az európai egység számára. Orbán Viktor is részt vett a sajtótájékoztatón, s megköszönte az együttműködést Ursula von der Leyennek, akivel - fogalmazott Orbán - „félre tudtuk tenni a politikai vitákat”.
Orbán szerint soha nem látott biztonsági kihívások, háborúk, illegális migráció nehezíti az EU helyzetét, miközben veszít a globális versenyképességből, a többi globális szereplőnek pedig ambiciózus tervei vannak. A magyar miniszterelnök elismerte, hogy a békemissziója során nem volt mozgástere, „mert az EU-n belül nincs konszenzus, ezért nem lehetett fellépni az EU nevében”. Orbán Viktort saját helyzetét értékelve azt mondta, hogy az orosz-ukrán háború ügyében nem nagy geopolitikai célokat fogalmazott meg, mert „ezt majd a nagyfiúk teszik”, hanem egy kisebbet. Ez pedig az, hogy a magyar miniszterelnök nem látja akadályát annak, hogy legalább az ortodox karácsony 2-3 napján ne halljanak meg a frontvonalon emberek és 700-700 hadifoglyot cseréljenek ki a harcoló felek. Orbán szerint azt eseményeket nem a tábornokoknak, hanem a diplomatáknak kellene irányítani, mert láthatóan a csatatéren nem oldódik meg a konfliktus.
Több újságíró is megpróbált választ kapni arra a kérdésre, hogy egy esetleges békefolyamat során Magyarország küldene-e békefenntartó katonákat Ukrajnába, de a magyar miniszterelnök erre egyáltalán nem válaszolt. Orbánt lengyel újságírók is megpróbálták szóra bírni arról, hogy Magyarország a nap folyamán menedékjogot adott a volt lengyel igazságügyminiszter-helyettesnek, akit több bűncselekmény miatt köröznek és elfogatóparancsot adtak ki ellene. A magyar miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy egy jogi eljárásról van szó, amely jelenleg is zajlik és neki semmi köze hozzá, ahogy mondta: „Én nem vagyok része ennek az eljárásnak”. Sőt, a miniszterelnök azt is hozzátette, hogy jelenleg nem jó a kapcsolat Magyarország és Lengyelország között, aminek az az oka, hogy a Politico című lapban a jelenlegi lengyel igazságügyi miniszter „brutálisan megtámadta a magyar kormányt”. Adam Bodnar azt mondta, hogy „Lengyelország példája azt mutatja, hogy ha nem történik vezetőváltás, akkor rendkívül nehéz lehet visszafordítani a jogállamisággal kapcsolatos irányt és visszanyerni a demokratikus értékeket”.
