Rossz állapotban van a jogállamiság Magyarországon és Lengyelországban – ezt mondta ki az Európai Parlament nagy többsége. A képviselők közül 446-en támogatták, 178-an ellenezték és 41-en tartózkodásukat fejezték ki, amikor a két országgal szemben folyó, 7-es cikkely szerint eljárást értékelték.
A szövegben többek között az olvasható, hogy a Magyarországgal és Lengyelországgal folytatott uniós egyeztetések az unió alapértékeknek tiszteletben tartása terén még nem vezettek eredményre. Az EP-képviselők bírálták az uniós tagállamokat, s felrótták, hogy a parlamentet hivatalosan nem volták be a nemzeti hatóságok meghallgatásába. A képviselők rámutatnak, hogy a 7. cikk alapján az Európai Tanácsban rendezett meghallgatások nem rendszeresek és strukturáltak.
Az Európai Parlament ezért felkéri az Európai Tanácsot, hogy az uniós jogszabályok tiszteletben tartásának garantálása érdekében adjon többek között határidőket is magába foglaló, konkrét ajánlásokat az érintett országoknak.
„Orbán úr, ön egy szégyen!" - a magyar jogállamiságról vitáztak | Magyar Hang
A 7-es cikkelyes eljárásról vitáztak az Európai Parlamentben. A néppárti vezérszónok sem védte meg a magyar kormányt.
Az állásfoglalás egyúttal sürgeti a Európai Bizottságot, hogy az teljes mértékben használja ki a rendelkezésre álló eszközöket annak érdekében, hogy ne sérüljenek súlyosan az EU alapértékei. Ilyen eszköz lehet például a kötelezettségszegési eljárás vagy az Európai Bírósághoz benyújtott, ideiglenes intézkedések iránti kérelem.
Azt is kimondják, „sürgősen szükség van a demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal foglalkozó uniós mechanizmusra". Évi rendszerességgel ismételt eljárásról lenne szó, amely az összes tagállamban ugyanazon kritériumok alapján értékelné az alapértékeknek való megfelelést.
