1957 óta benne van az uniós alapszerződésekben, hogy a mindenkit egyenlő bérezés illet meg. Így természetesen a férfiakat és a nőket is. Ehhez képest jelenleg uniós szinten 16 százalékkal keresnek kevesebbet a nők. Másként mondva: minden nő november 4-e után ingyen dolgozik. Magyarországon egy kicsivel jobb a helyzet, nálunk a nemek közötti bérszakadék 14 százalék. Uniós összehasonlításban Észtországban a legnagyobb a különbség (25,5 százalék), őket követik a csehek (21,8) és a dánok (21,5). A legkisebb különbség Romániában (5,2 százalék), Olaszországban (5,3) és Luxemburgban (5,5) van.
Pár napja vitát tartottak erről az Európai Parlament plenáris ülésén. Helena Dalli, az esélyegyenlőségért felelős máltai biztos kijelentette, hogy az új Európai Bizottság (EB) számára prioritás ez a téma, és konkrét javaslatokat fognak tenni a helyzet javítása érdekében. Például nagyobb hangsúlyt szeretnének fektetni a bérátláthatóságra, vagyis több információt kell szolgáltatni a foglalkoztatottaknak arról, hogyan áll össze a fizetésük.
A bizottság feltérképezte azokat a körülményeket, amelyek miatt a nők kevesebbet keresnek. Ide tartozik, hogy a menedzseri és felügyeleti pozíciókat túlnyomórészt férfiak töltik be. Az egyes ágazatokban a férfiakat a nőknél gyakrabban léptetik elő, következésképpen jobban is keresnek. Ez a tendencia a legfelsőbb szinten teljesedik ki, ahol a cégvezetők 6,3 százaléka nő. A nők a férfiaknál sokkal többször látnak el fontos, nem fizetett feladatokat, mint például a házimunka és a gyermekek vagy rokonok gondozása. A férfiak hetente átlagosan 9 órát töltenek fizetés nélküli gondozási és háztartási feladatokkal, míg a dolgozó nők 22 órát, azaz naponta majdnem 4 órát.
A munkaerőpiacon ezt az a tény is tükrözi, hogy a nők több mint harmada váltja fizetett munkaidejét részidős munkára, míg a férfiaknak csupán 10 százaléka él ezzel a lehetőséggel. Az okok között szerepel, hogy a nők gyakrabban hagyják el időszakosan a munkaerőpiacot, mint a férfiak. A karrier ilyen módú megszakítása nem csupán az órabérre van hatással, de a jövőbeni jövedelmet és nyugdíjat is befolyásolja. Szegregáció is megfigyelhető az oktatásban és a munkaerőpiacon. Ez azt jelenti, hogy egyes ágazatokban és szakmákban a nők, míg másokban a férfiak túlreprezentáltak. Egyes országokban a túlnyomórészt nők által végzett munkát, például a tanárit vagy az eladóit, kevésbé fizetik meg, mint a főként férfiak uralta szakmákat, és ez még akkor is igaz, ha mindkettőhöz azonos szintű tapasztalat és képzettség szükséges. És bár a bérdiszkrimináció illegális, létezik és továbbra is hozzájárul a nemek közötti bérszakadék elmélyüléséhez.
A parlamenti vitában a néppárti Frances Fitzgerald azt mondta, hogy ha nincs jövedelmi egyenlőség, nincs szociális sem. Felhívta a figyelmet arra, hogy a bérszakadék miatt a nők nyugdíja már 40 százalékkal kevesebb, mint a férfiaké. Sokan beszéltek arról, hogy a sztereotípiákat fel kell számolni, mások egyenesen az emberi jogok sérelmének nevezték a nők alacsonyabb bérezését, amely Marc Angel luxemburgi képviselő szerint a női és gyermekszegénységhez is hozzájárul. Samira Rafaela holland liberális politikus szerint a pénzügyi függetlenség a szabadságot jelenti, de a nők így nem lehetnek szabadok. Elhangzott, hogy egy kimutatás szerint a globális GDP 1,2 milliárd dollárral nőne, ha egyenlő fizetést kapnának a nők és a férfiak. Viszont ha a problémát továbbra is ilyen ütemben sikerül megoldani, akkor a jelenlegi trend alapján 257 év alatt érik utol a női fizetések a férfiakét…
A vitában felszólalók túlnyomó többsége, több mint nyolcvan százalék nő volt. Kivétel ez alól a német Maximilian Krah, aki azt mondta, hogy ez a bérszakadékügy a modern legendák körébe tartozik, és mint ilyen, egyre idegesítőbb. Szerinte a lényeg az, hogy a politikai baloldal nem tudja gazdaságilag javadalmazni a gyermeknevelést. Üdítő példaként említette a szélsőséges Alternatíva Németországért Párt politikusa a konzervatív Magyarországot és Lengyelországot, ahol figyelembe veszik a nők szerepét. „Ezt kell csinálni, nem fantomvitákat folytatni” – tanácsolta Krah.
Az Európai Bizottság március elején, nőnapra áll elő javaslataival.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/3. számában jelent meg január 17-én.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2020/3. számban? Itt megnézheti!
