Az Európai Parlament szerdán 621 szavazattal, 49 ellenében és 13 tartózkodás mellett jóváhagyta az Egyesült Királyság és az EU közötti kilépési megállapodást. Korábban már II. Erzsébet is szentesítette az erről szóló törvényt, ahogy az EP szakbizottsága is zöld utat adott a brit kilépésnek.
Az Európai Tanácsot képviselő Nikolina Brnjac horvát európaügyi miniszter, Ursula von der Leyen bizottsági elnök, és az unió brexitügyi főtárgyalója, Michel Barnier részvételével a szavazás előtt lezajlott vitán a képviselők sorra vették a kilépési folyamat történéseit és áttekintették a következő feladatokat.
A képviselőcsoportok nevében felszólaló legtöbb képviselő a történelmi jelentőségű szavazás kapcsán kiemelte: az Egyesült Királyság kilépése nem jelenti az EU és Nagy-Britannia közötti kapcsolat végét, az európaiak és a britek közti kapocs továbbra is erős marad.
A brexitnek vannak tanulságai, amelyeknek szerephez kell jutnia az unió jövőjének alakításában, vélekedtek a képviselők, akik köszönetüket fejezték ki Nagy-Britanniának és a brit képviselőknek az unióért végzett munkájukért. Többen figyelmeztettek, hogy az EU és London közötti jövőbeli kapcsolatot konkretizáló tárgyalások nem lesznek könnyűek, különösen, ha figyelembe vesszük a kilépési megállapodásban megszabott határidőket.
Elkerülhetetlennek tűnik Nagy-Britannia gyarmattá válása? | Magyar Hang
Már a brexit előtt is sok szakértő úgy gondolta, a britek bonyolult pozícióba lavírozzák magukat. Bár a gazdaság még eldöcög valahogy, úgy tűnik, a szigetország nehézségei még csak most kezdődnek.
A következő lépésben a tagállamokat tömörítő tanácsnak minősített többséggel kell elfogadnia a megállapodást ahhoz, hogy az 2020. január 31-én éjfélkor életbe lépjen. Ez után pedig megkezdődnek a tárgyalások az EU és Nagy-Britannia jövőbeni kapcsolatairól.
