Szinte hihetetlen, de elérkeztünk ehhez is, 2020. február elseje van és az Egyesült Királyság mostantól nem tagja az EU-nak.
Ahogy pénteken már jelentettük Brüsszelből, a brexit értelmében a britek kilépnek az európai politikai intézményekből.
Az Európai Parlament 73 brit képviselője február elsejével többé már nem rendelkeznek európai mandátummal. Ez a változás az EP frakcióira is befolyással lehet, többek között a Fidesz és az Európai Néppárt kapcsolatát is alakíthatja a britek kilépése.
Továbbá a briteket ezentúl nem hívják az európai vezetők megbeszéléseire – ezt egyes lapok úgy kommentálták, legalább Boris Johnson megússza a brüsszeli jópofizást. Emellett természetesen sem az Európai Bizottságnak, sem az Európai Unió Bíróságának nem lesz brit tagja. Az EU tehát mától hivatalosan is 27 tagország egyesülése lesz a korábbi 28 helyett.
Ami a hétköznapi ügymenetet illeti, így fognak változni a dolgok:
• Kereskedelem. A britek önállóan is elkezdhetnek hivatalos tárgyalásokat folytatni kétoldalú megegyezésekről, amiket eddig az EU-n keresztül végeztek. Ahogy már korábban írtuk, ez egy kétélű fegyver lehet a brexit-pártiak kezében. Amennyiben a britek sikeres tárgyalásokat folytatnak, a megegyezések az átmeneti időszak végén, 2021 január elsejétől lépnek majd életbe.
Elkerülhetetlennek tűnik Nagy-Britannia gyarmattá válása? | Magyar Hang
Már a brexit előtt is sok szakértő úgy gondolta, a britek bonyolult pozícióba lavírozzák magukat. Bár a gazdaság még eldöcög valahogy, úgy tűnik, a szigetország nehézségei még csak most kezdődnek.
• Szimbolikus intézkedések. Annak ellenére, hogy a kilépést nem fogja hatalmas csinnadratta övezni, bizonyos szimbolikus intézkedések jelezik majd a történelmi dátumot. Folytatódik a bordó útlevelek kivezetése, párhuzamosan az uniós időszak előtti, kék úti okmány visszavezetésével. Különleges ötven pennyst is kiadnak, amellyel a brexitre emlékeznek, a hátuljára a „Béke, bőség, és barátság minden nemzettel” felirat lesz olvasható.
• Bűnüldözési együttműködés: Németország elvileg nem lesz köteles kiadni egy területére szökött brit bűnelkövetőt, ugyanis a német alkotmány szerint csak uniós tagállammal szemben járhatnak így el. Azt egyelőre még nem tudni, más országokkal ez pontosan hogyan lesz, Szlovénia például jelezte, náluk is igen bonyolult a kiadatás kérdése. A bizonytalanságot növeli, hogy az Európai Bizottságnál sem tudtak erre vonatkozólag pontos választ adni. A brit belügyminisztérium ugyanakkor arról tájékoztatott, az európai körözések, elfogató parancsok gyakorlata az átmeneti időszakban még biztosan pontosan úgy működik majd, mint eddig.
Ami az uniós, és így a magyarok számára is fontos lehet, mi az, ami viszont (egyelőre) nem változik?
Az elvileg tervezett 2020 december 31-ig tartó átmeneti időszak végéig, miként arról a BBC is beszámolt, a legtöbb olyan dologban nem várható változás, ami napi szinten érinti a hétköznapi embereket.
Az utazás, a jogosítványok érvényessége, az európai egészségbiztosítási kártya és a nyugdíjak is változatlan formában működnek tovább. Brit állampolgárok továbbra is dolgozhatnak, illetve élhetnek bármiféle plusz adminisztráció nélkül az EU területén, ahogy ez fordítva is igaz az uniós állampolgárokra Nagy-Britanniában.
Továbbá az EU és a brit szigetek közötti kereskedelem is zavartalanul folytatódik. Ez azt is jelenti, hogy az uniós szabályozások még mindig vonatkoznak az Egyesült Királyságra, akik továbbá is fizetik az általuk vállalt hozzájárulást az uniós költségvetésbe.
Ezeknek a kérdéseknek a megoldása még rengeteg munkát fog igénybe venni, amihez több szakértő is túl rövidnek tartja az eredetileg kijelölt 11 hónapos időszakot. Amennyiben Boris Johnson és kormánya nem tudná befejezni a tárgyalásokat december végéig – amit a problémák komplexitása, többek között az ír határkérdés több mint valószínűvé tesz -, az átmeneti időszak kiterjeszthető.
