Luxemburgi otthonából adott telefonos interjút a Politico című brüsszeli lapnak az Európai Bizottság volt elnöke. Jean-Claude Juncker tavaly december 1-jén adta át hivatalát Ursula von der Leyennek.
Juncker a magyar jogállamisági vitákra úgy reagált, hogy nem semmitmondó szólamokra van szükség, hanem egyszerű, világos beszédre, ezt hiányolta a jelenlegi Európai Bizottság vezetésétől és az egyes államok, vagy államcsoportok részéről is. „Nem tudtuk elsimítani a kelet-nyugat konfliktus, mert a magyarok cselekedetei az észszerűség határain kívül vannak” – fogalmazott Juncker az Orbán-kormány lépéseire utalva.
Arról is beszélt, hogy – bár erre most éppen semmi szükség nincs – kiéleződőben van az észak-dél ellentét is, ez a koronavírus-válsággal kapcsolatos vitákban is tetten érhető, utalva arra, hogy a gazdagabb északi országok vonakodnak nagyobb segítséget adni a bajban lévő déli államoknak.
Juncker szerint az EU szolidaritásának a kifejező eszköze a közös költségvetés, azt pedig most még inkább növelni szükséges. „A költségvetés növelése iránti igény most még magasabb lesz. Nem tudom megmondani, mennyivel, de magasabb lesz” – mondta Juncker.
Szerinte nem elvetendő ötlet a koronakötvények kibocsátása sem, hasonló konstrukciót egyébként ő és az akkori olasz pénzügyminiszter már 2010-ben javasolt. Jean-Claude Juncker szerint azonban ennek bevezetése hosszabb időt vesz igénybe, most pedig azonnali döntésekre van szükség. Ebből a szempontból üdvözölte az EU-s pénzügyminiszterek múlt héten elfogadott, 540 milliárd eurós segélycsomagját. Hozzátette, hogy most nincs idő várni a következő hét éves költségvetés megalkotásával.
Juncker egyébként úgy véli, hogy magához képes az EU gyorsan reagált és ezért dicséret illeti a Bizottság elnökét. „Olcsó dolog most von der Leyent kritizálni, jó munkát végez” – jelentette ki a volt elnök.
