Az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta tavaszi gazdasági csomagját, ennek részeként az országspecifikus ajánlásokat. Utóbbi valamennyi tagállamot illetően két részből áll, egyrészt az adott ország gazdasági és társadalmi folyamatait jellemzik, másrészt egyes területekre vonatkozóan javasolnak intézkedéseket. Tudni kell, hogy az ajánlások nem kötelezőek, ugyanakkor a közeljövőben minden tagállamnak, azaz Magyarországnak is jóvá kell hagynia a tartalmát – ez minden évben megtörténik.
A jelentésben megállapítják, hogy a korrupció, a nyilvános információkhoz való hozzáférés akadályozása és a média szabadsága már a válság előtt is aggodalmakat okozott. A veszélyhelyzetben ezek a területek még nagyobb fenyegetésnek vannak kitéve, ezért gyengülnek az ellenőrzés mechanizmusok. Egyértelműen leszögezik, hogy hiányzik a magas szintű, szisztematikus fellépés a korrupciós ügyekkel kapcsolatos vádemelésekhez. Az egyébként nyilvános információkhoz való hozzáférés korlátozása pedig akadályozza a polgárokat és a nem kormányzati szervezeteket alkotmányos jogaik gyakorlásában.
Az Európai Bizottság megállapítja, hogy „a verseny hiánya a közbeszerzés területén továbbra is komoly aggodalomra ad okot”, mert a szélesebb körű versenyhelyzet az egyik megoldás a válság leküzdésére, a kisvállalkozók megsegítésére és a gazdaság újraindítására. Visszatérő probléma, hogy a közbeszerzések közel felében egyetlen ajánlat alapján dönt a kiíró, ez pedig aláássa a rendszer hatékonyságát. Azt is rögzítik, hogy az utóbbi években az unió által társfinanszírozott programok közbeszerzéseivel kapcsolatos bizottsági ellenőrzések rendszeres hiányosságokat tártak fel, emiatt tavaly körülbelül egymilliárd euró pénzügyi korrekciót szabtak ki Magyarországra.
Idén hét százalékos magyar visszaeséssel számol az Európai Bizottság - de ez lehet rosszabb is | Magyar Hang
Az Európai Bizottság optimista forgatókönyve is sokkal mélyebb recessziót vár, mint a magyar kormány.
Az anyag elemzi a gazdaság várható teljesítményét is, amellyel kapcsolatban azt írják, hogy ebben az évben várhatóan hét százalékkal csökken a magyar hazai összetermék, majd jövőre hat százalékkal emelkedik. A tavaly évben a reál GDP 4,9 százalékkal nőtt. A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos intézkedéseket viszonylag hamar végrehajtották a magyar hatóságok, ennek köszönhetően a megerősített vírusfertőzések száma alacsony maradt.
A járvány gazdasági hatásait elemezve arra hívják fel a figyelmet, hogy a globális recesszió különösen sújtja az exportot, Magyarország esetében az autóipar számíthat nagy visszesésre. A gazdasági, társadalmi károk enyhítésére bevezetett intézkedéseket is végigvették, és összességében azt állapítoták meg, hogy ezek hatékonysága korlátott a többi tagállamhoz képest.
Az Európai Bizottságnál úgy vélik, a költségvetési fejezetek közötti átcsoportosításokkal és az újonnan kivetett adókkal nem lehet kellő mértékben ellensúlyozni károkat. A sürgősségi intézkedések között megemlítik, hogy a veszélyhelyzet időtartamával kapcsolatban a kormány rendelkezik mérlegelési jogkörrel annak fenntartására vagy megszüntetésére. A kabinet így megszerzett jogosítványai szélesebb körűek mint más tagállamokban. Ráadásul ezek az intézkedések kérdéseket vetnek fel a szükségesség és az arányosság szempontjából, akadályozzák az üzleti tevékenységeket és a szabályozási környezet stabilitását. Megemlítik a katonai parancsonokok bevetését a stratégiai társaságoknál és egy tőzsdén jegyzett cég állami felügyelet alá helyezését.
Az Európai Bizottság dolgozza ki az újjáépítési tervet | Magyar Hang
Meglehetősen egyszerű megoldást választottak a tagállamok: miután a járvány utáni újjáépítésre vonatkozóan nagyon messze álltak egymástól az álláspontok, megbízták az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki konkrét javaslatokat. Kérdés, hogy ez a felhatalmazás mire lesz elegendő, mindenesetre az idő változatlanul nagyon sürget.
A konkrét ajánlások között az Európai Bizottság a foglalkoztatás védelme érdekében rövid munkaidős foglalkoztatási megállapodásokat és hatékony aktív munkaerő-piaci politikákat javasol, valamint a munkanélküli-ellátások időtartamának meghosszabbítását.
– Biztosítani kell a likviditási támogatást a kis- és középvállalkozások számára – írják. Azt is javasolják, hogy a kormány a befektetéseket összpontosítsa a zöld és a digitális átmenetre, különös tekintettel a tiszta és hatékony energiatermelésre és -felhasználásra, a fenntartható közlekedésre, a víz- és hulladékgazdálkodásra, a kutatásra és az innovációra, valamint az iskolák digitális infrastruktúrájára.
Végül ajánlásukban arra hívják fel az Orbán-kabinet figyelmét: gondoskodjon arról, hogy a sürgősségi intézkedések szigorúan arányosak, időben korlátozottak legyenek, összhangban az európai és a nemzetközi normákkal, és ne akadályozzák az üzleti tevékenységeket és a szabályozási környezet stabilitását. Ezen túl gondoskodjon a szociális partnerek és az érdekelt felek hatékony bevonásáról a politikai döntéshozatali folyamatba. Megismétlik, hogy javítani kell a versenyt a közbeszerzés területén és meg kell erősíteni az adórendszert az agresszív adótervezés kockázata ellen.
