Az Európai Bizottság előállt az EU Jövő Generációja névre keresztelt helyreállítási csomagjával, amelyet Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke mutatott be az Európai Parlamentben. A javaslat több elemből áll: tartalmaz 500 milliárd eurónyi vissza nem térítendő támogatást, 250 milliárd euró kölcsönt és ehhez hozzá lehet még számítani azt az 540 milliárd eurós forrást, amelyek vállalatok, kormányzatok számára nyújtanak hitellehetőséget, illetve munkahelyek megőrzésére is fordítható.
„A válság hatalmas, de a lehetőségek is azok, lefektethetjük az éghajlatsemleges, digitális, robosztus EU alapjait, amely szociális szempontból is jobb helyzetben van. Tartozunk ezzel a következő nemzedéknek, éljen Európa!” – jelentette ki Ursula von der Leyen beszéde végén. Az előbbi források a járvány hatásainak enyhítésére szolgálnak, ehhez jön majd még a következő hét éves költségvetés, amelynek összege 1100 milliárd euró lesz – a tervek szerint, hiszen mindezt még jóvá kell hagyniuk a tagállamoknak.
Magyarországnak a vissza nem térítendő támogatásból 8,1 milliárd euró (2835 milliárd forint) jutna, és további 6,9 milliárd euró (2415 milliárd forint) kedvezményes hitelt vehetne fel. A legnagyobb támogatás, 81,8 milliárd euró, Olaszországnak juthat. Mindezek forrása egyrészt a tagállami garanciákkal felvett uniós hitel, másrészt az EU saját bevételei, illetve utóbbiak kapcsán ezen bevételek növelése és újak beütemezése is napirenden van. Erre a konstrukcióra azért van szükség, mert az EU jóval kedvezőbb feltételek mellett tud hitelt felvenni, mint például egy eladósodott tagállam. A hitel futamideje 30 év lesz, törlesztését pedig 2028-ban kellene megkezdeni.
Ez a megoldás egy kompromisszum eredeménye. A múlt heti francia-német javaslat 500 milliárd eurós támogatásról szól, a déli tagállamok ennek háromszorosában reménykedtek, az Európai Parlament pedig 2000 milliárd eurót javasolt. Ugyanakkor négy tagállam – Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország – egyáltalán nem akar vissza nem fizetendő támogatást adni.
A parlamenti vitában a nagy parlamenti pártok támogatták és időszerűnek nevezték a javaslatot. A liberálisok részéről Dacian Ciolos frakcióvezető megemlítette, hogy ők csak akkor szavazzák meg, ha a pénzek felhasználása során megvalósul a jogállamiság és mindenki tiszteletben tartja a játékszabályokat.
Ugyanakkor Jan Eppink, az Identitás és Demokrácia csoport tagja azt mondta, hogy mindez közös eladósodáshoz vezet, az EU Ikaroszként száguld a Nap felé.
A néppárti Esteban Gonzalez Pons szerint ez egy európai Marshall-terv, de kell egy demokratikus Marshall-terv is, mert „ki kell állnunk az értékeink és a közös pénzünk mellett egyaránt”. Hozzátette: európaiak milliói nem tudnak tovább várni, a pénztelenség több áldozattal jár, mint a vírus. Egy másik EU-szkeptikus, az osztrák Roman Haider szerint ez a parlamenti ülés csak arra volt jó, hogy több ezer eurót költsünk el a Bizottság elnökének propagandaszövegére.
A vitában egy magyar hozzászóló volt, a jobbikos Gyöngyösi Márton. Azt mondta, hogy egy olyan javaslattal van dolgunk, amely megint zárt ajtók mögött készült, kifogásolta, hogy nem átláthatók ezek a folyamatok. Gyöngyösi amiatt is aggódik, hogy a hitelfelvételek miatt az EU súlyosan eladósodhat, de bízik abban, hogy a források nem a multikhoz, hanem a kisebb cégekhez jutnak.
Az ülést követően Ujhelyi István MSZP-s EP-képviselő a következő nyilatkozatot juttatta el szerkesztőségünkhöz: „Kétségtelenül történelmi és ambiciózus az Európai Bizottság újjáépítési terve, mind összegében, mind céljaiban. Az Orbán-kormány hazugságaival szemben az Európai Unió igenis cselekszik és az emberek biztonságát helyezi előtérbe az újjáépítés során. Fontos eredmény a jelentősen megemelt egészségügyi büdzsé, amelynek kezdeményezője én voltam, de ugyanígy kiemelkedő eredmény, hogy érdemi forrásokat bocsájtanak közvetlenül rendelkezésre többek között a tagállami önkormányzatok számára. Elvárom az Orbán-kormánytól, hogy segítse ennek az európai csomagnak a sikerét és ne gátolja az uniós válságkezelést. Történelmi felelőssége a magyar miniszterelnöknek, hogy visszaforduljon az Európát elhagyni szándékozó útjáról, nekünk, magyaroknak ugyanis szükségünk van az európai közösségünkre."
Az optimista forgatókönyv szerint az uniós állam- és kormányfők június 18-19-én személyesen is találkoznak Brüsszelben, ahol már erről a csomagról lesz szó. Az viszont erősen kérdéses, hogy pár hét múlva meg tudnak-e egyezni róla.
