Nem lehet megoldani az Európai Unió valamennyi problémáját a koronavírus-járvány hatásainak ellensúlyozására tervezett helyreállítási alappal, nélküle viszont a közösség minden gondja tovább súlyosbodna – mondta a júliusban kezdődő soros EU-elnökségre készülő német kormány vezetője egy hétvégi lapinterjúban, amely hat európai újságban, köztük a német Süddeutsche Zeitungban jelent meg.
Az MTI által is idézett Angela Merkel a járvány kezdete óta először adott interjút. A kancellár ebben hangsúlyozta, hogy a koronavírus-járvány páratlan nagyságú kihívás és együtt jelentkezik „korunk két nagy diszruptív (a megszokott rendet felforgató) jelenségével, a klímaváltozással és a digitalizációval, amelyek amúgy is megváltoztatják életünket és gazdaságunkat”. Arra a kérdésre, hogy a válságok sűrűsödése fenyegeti-e az EU fennmaradását, azt mondta, hogy a legvégső kérdések gyakori boncolgatása helyett inkább dolgozni kell, az erős európai belső piac megőrzése és a közös fellépés a világban pedig valamennyi tagország elsőrendű érdeke.
A tagállamoknak nyújtandó támogatásokból és hitelekből álló helyreállítási alapról Merkel kiemelte, hogy a tervezett válságkezelő eszköz nem alkalmas az EU összes gondjának megoldására, de a hiánya minden problémát felerősítene. „Az EU gazdasági helyzete nagyon sok mindent meghatároz, például a nagy munkanélküliség politikailag robbanékony helyzetet idézhet elő az adott tagországban, ami növelné a demokrácia fenyegetettségét” – fejtette ki a német kancellár, hozzátéve: sikeres gazdaság kell ahhoz, hogy az EU megállja a helyét.
Merkel szerint mivel a tagországokat eltérően sújtja a járvány, az alap forrásait máshogy kell elosztani, mint a közös költségvetés forrásait. „Azt is figyelembe kell venni, hogy az eleve nagy államadóssággal rendelkező tagországoknak egy újabb hitel »kevésbé észszerű« segítség, mint a vissza nem térítendő támogatás” – tette hozzá a jövőre egyébként visszavonuló kancellár, aláhúzva: dolgozik mindazon tagországok meggyőzésén, amelyek eddig elutasították a vissza nem térítendő támogatás gondolatát és csak a hitelezést fogadták el.
Arra a kérdésre, hogy Németország miért vált ki a segítségre szoruló tagországokat csak hitelekkel támogatni hajlandó, úgynevezett fukarok frakciójából, elmondta, hogy a járvány sok helyütt, például Olaszországban és Spanyolországban hatalmas gazdasági és egészségügyi terheket, a sok haláleset miatti érzelmi megpróbáltatásokat okoz és ebben a helyzetben Németország nem teheti meg, hogy csak saját magára gondol, hanem készen kell állnia a „rendkívüli szolidaritásvállalásra”. „Természetesen a saját érdekünkben is cselekszünk. Német érdek, hogy legyen egy erős belső piac, az EU pedig összenőjön és ne széthulljon” – mondta Angela Merkel.
– Németországnak az is fontos, hogy a válságkezelő program maradjon az EU működését szabályozó szerződések keretén belül. Az EU szerkezetét rögzítő szerződések, a hatáskörök és ellenőrzési jogkörök rendszerének változtatása bizonyára napirendre kerül a következő években, de ezeket a kérdéseket igen óvatosan kell megközelíteni – véli a kancellár.
Az újabb ciklust már nem vállaló politikus a többi között arról is szólt, hogy az év végéig tartó soros elnökség alatt „magától értetődő módon” a jogállamiság ügyével is foglalkoznak majd. Ezzel kapcsolatban kiemelte, a hogy mindenkori ellenzéknek méltányos, fair lehetőségekkel kell rendelkeznie a kormányra kerüléshez. Mint mondta, ez ott kezdődik, hogy megfelelő felszólalási időt kell biztosítani az ellenzéknek a parlamentben, a közszolgálati médiában pedig legalább ugyanannyi időt, mint a kormánypártoknak.
Szólt arról is, hogy a járvány miatt ugyan el kellett halasztani a soros elnökség egyik legfőbb programját, a szeptemberre Lipcsébe tervezett EU-Kína csúcstalálkozót, de ki kell dolgozni egy közös európai politikai álláspontot az ázsiai országgal folytatott viszony alakításához. „Ennek az uniós Kína-politikának tükröznie kell a közösség érdekeit és értékeit” – mondta a kancellár, aláhúzva, hogy kifejezésre kell juttatni az emberi jogok és a jogállami elvek érvényesülésével és a Hongkong jövőjével kapcsolatos aggodalmakat. Hozzátette, hogy Kína a gazdasági együttműködésben vagy a klímaváltozás elleni küzdelemben az EU partnere, de gyökeresen eltérő politikai rendszere miatt „vetélytárs” is.
A német kancellár egyebek mellett szólt az Oroszországhoz fűződő viszonyról is, kiemelve: kormánya felismerte, hogy a „hibrid hadviselés” és a „destabilizálás” az orosz vezetés tevékenységének jellemző mintázata. Ugyanakkor egy sor ok, például Oroszország szíriai és líbiai befolyása miatt mindig törekedni kell a konstruktív párbeszédre.
A bajor kormány a tartomány valamennyi lakosának felkínálja a tesztelés lehetőségét
Bajorországban rövidesen bárki készíttethet ingyenesen koronavírus-tesztet, tünetektől és fertőzésgyanútól függetlenül – jelentette be a német tartomány kormányának egészségügyi minisztere vasárnap Münchenben. Az MTI által is idézett Melanie Huml közölte, hogy nagyszabású „tesztelési offenzívát” indítanak, amelynek révén a 13 milliós tartományban rövidesen bárki ellenőriztetheti orvosával, hogy bejutott-e a szervezetébe az új típusú koronavírus. A járvány elleni védekezés bajor koncepciójának egyik sarokpontja annak biztosítása, hogy mindenki hozzáférjen a teszt lehetőségéhez, aki tudni szeretné, hogy megfertőződött-e. Ugyanakkor továbbra is a tüneteket mutató vagy más módon fertőzésgyanús esetekre kell összpontosítani, és ki kell terjeszteni a leginkább veszélyeztetett csoportok szűrését. Így önkéntes alapon tesztelnek majd a többi között kórházakban és időseket ellátó intézményekben, egy sor húsipari vállalkozásnál pedig kötelezővé teszik valamennyi dolgozó rendszeres vizsgálatát.
Bajorország a 16 német tartomány közül az első, amelyben bevezetik a fertőzésgyanútól független költségmentes koronavírusteszt lehetőségét. A bajor kormány elsőként vezette be azt a szabályt is, hogy a járványkitöréssel sújtott területekről – járásokból, városokból – csak olyan embereket fogadhatnak a kereskedelmi szálláshelyeken, akik rendelkeznek közvetlenül az utazás előtt készült negatív vizsgálati lelettel – emelte ki Markus Söder miniszterelnök egy hét végi videoüzenetében. Mint mondta, az a veszély fenyeget, hogy a feltételezettnél korábban, még ősz előtt kiformálódik egy második járványhullám, amely „lopakodó” módon, helyi járványkitörésekből áll össze. „Továbbra is nagyon vigyázni kell, a jelenlegi kitörések arra figyelmeztetnek, hogy a távolságtartás, a higiénia és a maszkviselés változatlanul fontos óvintézkedés” – mondta a bajor miniszterelnök.
A Robert Koch országos közegészségügyi intézet (RKI) vasárnapi kimutatása szerint a közigazgatás 401 alapegysége – járások, városok – közül egy helyen, Gütersloh járásban haladja meg az új fertőzöttek száma a járványlassító korlátozások bevezetését követelő határértéket. Ott a hét elején vezettek be szigorításokat, miután tömeges fertőzés történt egy húsüzemben. Elkezdték a lakosság szűrését is annak megállapítására, hogy mennyire terjedt szét a vírus az üzem dolgozóiról a lakosságra. A járások, városok legnagyobb részében – 205 közigazgatási egységben – 100 ezer lakosra vetítve ötnél kevesebb új esetet regisztráltak az utóbbi hét napon. További 143 közigazgatási egységből egyetlen koronavírus-fertőzést sem jelentettek az RKI-nek az utóbbi hét napon.
