– A nyaralás, a belpolitika várhat. Még a foci sem olyan fontos, mint hogy megegyezzünk – így fogalmazott az Index tudósítása szerint Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap, az uniós állam- és kormányfők költségvetési csúcstalálkozójának harmadik napján. Szavai szerint bármeddig hajlandó folytatni a tárgyalásokat annak érdekében, hogy sikerüljön megegyezni a 2021-27-es költségvetésről és a hozzá kapcsolódó gazdasági helyreállítási alapról. Ugyanis az uniós vezetők mind tisztában vannak azzal, mennyire „drámai gazdasági helyzet Európában, rosszabb, mint gondolnánk”.
Orbán Viktor összességében úgy látja, hogy jó esély van a megállapodásra, de ehhez négy vitás területet rendezni kell. Ezek között van a helyreállítási alap nagysága, a támogatások és hitelek aránya, illetve elosztása, a költségvetési visszafizetések és a jogállamiság kérdése.
Utóbbi kétségkívül fókuszba került, pláne azután, hogy a magyar kormány lényegében kihúzná ezt a kifejezést a büdzsé tervezetéből, vagyis megtorpedózná azt az elképzelést, hogy bármilyen kifizetést ahhoz lehessen kötni. A miniszterelnök most azt mondta, „100 százalékos egyetértés van a jogállamiságról”. Ezzel arra célzott, hogy amennyiben valaki nem hajlandó elfogadni a jogállamiságot, azt nem anyagilag kell büntetni, hanem annak azonnal el kell hagynia az Európai Uniót.
Itt külön kitért Hollandiára. Mark Rutte holland kormányfő ugyanis nemrég úgy nyilatkozott, a jogállamisági feltételeknek mindenképpen szerepelniük kell az uniós költségvetési megállapodásokban, azokat nem szabad elvetni. – A piros sarokban Hollandia áll, a kékben pedig Magyarország – Orbán Viktor most így írta le a helyzetet. Majd azt is hozzátette, „nem tudom, utál-e engem vagy Magyarországot a holland kormányfő, de nagyon erősen támad”. Ennek ellenére úgy látja, hogy a kollégájával meg lehetne egyezni, a valódi szembenállás a két ország parlamentje között van, ezért a két országgyűlés között kell párbeszédet tartani.
Az MTI beszámolója szerint egyenesen úgy fogalmazott, ha nem sikerül megállapodásra jutni a vitás kérdésekről a költségvetéssel és a mentőcsomaggal összefüggésben, az Hollandiának lesz köszönhető.
A miniszterelnök arról is beszámolt, hogy a jogállamisági feltételrendszerről képviselt álláspontját a kollégái elutasították, ahogy azt a kérését is, hogy a hetes cikk szerinti eljárást minél hamarabb lezárja az Európai Unió Tanácsa. De ő továbbra is küzdeni fog azért, hogy a politikai és a gazdasági kérdéseket szétválasszák.
Emellett idő kell ahhoz, hogy egy újabb jogállamisági mechanizmust állítsanak fel, a miniszterelnököt a kommunista rezsimre emlékezteti, hogy a javaslatban a „bűn elkövetése előtt”, a gyanú miatt büntetni lehet.
Szijjártó Péter külügyminiszter is megszólalt az ügyben, szerinte Magyarország minden olyan európai szerződést tiszteletben tartott, betartott és teljesített, amelynek nyomán az Európai Uniós források tisztességes és politikamentes elosztását jogosan várhatjuk el. – A nemzetközi liberális mainstream sokszor próbálja elhitetni velünk, hogy az európai uniós források valamifajta nagyvonalúságnak a kifejeződését jelentik a nyugati barátaink részéről, ez azonban nem így van – írta a Facebook oldalán, hozzátéve, az uniós források „nem humanitárius adományok, és nem a nyugat-európai országok jófejségének vagy nagyvonalúságának köszönhetően állnak elő, hanem az európai emberek, köztük a magyar emberek teljesítményének nyomán teremtődnek meg”.
A vasárnapi az uniós csúcstalálkozó már harmadik napja. Délelőtt Angela Merkel német kancellár még úgy nyilatkozott, nem jósolható meg, hogy a most zajló európai uniós csúcsértekezleten sikerül-e megállapodásra jutni az uniós költségvetésről és az ahhoz kapcsolódó, gazdasági mentőcsomagról, ugyanis a sok jóakarat ellenére az álláspontok még mindig távol állnak egymástól.
