Magyarországnak és Lengyelországnak nemcsak komoly pénzösszegeket sikerült szereznie, hanem megvédte nemzeti büszkeségét az európai uniós csúcson – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a 2021-2027 közötti költségvetésről és a koronavírus-válság miatti gazdasági helyreállítási csomagról szóló négynapos tárgyalások után kedden Brüsszelben. Miközben a miniszterelnök szavai szerint kiharcolták, amit akartak, és hatalmas győzelmet arattak, az ellenzéki politikusok kudarcról és a támogatási összegek csökkenéséről beszélnek, a Magyar Hangnak nyilatkozó közgazdász szerint pedig valószínűtlen, hogy Magyarország valóban több támogatáshoz jusson, mint korábban.
Mint ismert, rendkívül hosszúra nyúlt tárgyalássorozatot követően az Európai Unió állam- és kormányfői döntést hoztak a 2021 és 2027 közötti uniós költségvetéséről – ennek főösszege 1074,3 milliárd euró – és a Next GenerationEU nevű, a járvány gazdasági kárait enyhíteni hivatott újjáépítési alapról, amelynek összege 750 milliárd euró. Utóbbi úgy oszlik meg, hogy ebből 390 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás, 360 milliárd euró pedig kedvezményes hitel formájában érhető el a tagállamok számára. A megegyezés után minden vezető látványosan elégedett volt a teljesítményével, a saját szempontjából mindenki győzelemként értékelte az alkut. Így tett Orbán Viktor is, aki a maratoni tárgyalás után már csak egy dologra vágyik: két napig aludni szeretne.
– Ismét bebizonyosodott, hogy a becsületes, kitartó munka meghozza gyümölcsét! Példátlanul hosszú uniós csúcs, hatalmas magyar győzelem, az eredeti javaslatnál 3 milliárd euróval több uniós forrás érkezik Magyarországra a következő 7 évben. Merjünk nagyok lenni! – így örült a sikernek Varga Judit igazságügyminiszter a Facebook-oldalán. Posztjában azonban sem az eredeti összeg nagyságát, sem a végül kiharcolt támogatást nem tette közzé.
Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselője másként értékelte a megállapodást. – Kiderült, hogy Orbán Viktor csak akkor erős, ha az általa összeállított játékszabályok szerint diktálhat – fogalmazott a videójában. – Ha nemzetközi színtéren kell megvédenie az álláspontját, csúfos kudarcot vall. Több olyan ország van, amelynek képviselői több pénzzel mehetnek haza, Magyarország nincs közöttük. A gyenge érdekérvényesítő képességgel rendelkező miniszterelnök egyetlen fityinggel sem tudott nagyobb támogatást kiharcolni. A teljes költségvetés arányát tekintve Magyarország még sosem kapott ilyen kevés pénzt. Ez hatalmas kudarc – vélekedett Dobrev Klára.
Balczó Zoltán a Jobbik országgyűlési képviselője közleményében hangsúlyozta a hétéves költségvetésben „számunkra a leghátrányosabb változás a kohéziós alapok jelentős csökkenése, valamint a helyreállítási csomagban a vidékfejlesztési összeg megfelezése”.
– Valószínűtlennek tartom, hogy a Magyarország által kapott összeg növekedne – fogalmazott a Magyar Hangnak Darvas Zsolt közgazdász, a brüsszeli Bruegel Intézet munkatársa. – A járvány utáni gazdasági helyreállítást célzó újjáépítési alap vissza nem térítendő támogatási összege az eredeti 500 milliárd euróról 390 milliárdra csökkent. Ha ilyen nagymértékben csökken a teljes támogatási összeg, akkor nem tűnik valószínűnek, hogy Magyarország többet kapna.
– Az is igaz ugyanakkor, hogy az eredeti javaslatban szereplő tizenkét instrumentumból főként olyanokat csökkentettek, amelyek Magyarországot kevésbé érintik érzékenyen, az elosztási mechanizmus további változtatásai pedig kimondottan kedveznek neki – hangsúlyozta a közgazdász. – Arányaiban tehát többet kap az ország a 390 milliárdból, mint kapott volna az 500 milliárdból, de ilyen mértékű csökkenés mellett nem feltételezem, hogy nominálisan növekedett volna az összeg.
– Minden ország vezetője úgy próbálja meg beállítani, hogy az ő álláspontja diadalmaskodott, azokat az elemeket emelik ki, amelyek alapján valóban győzelemnek tűnik a megállapodás – mondta Darvas Zsolt. – Részben igazuk is van, hiszen mindenkinek sikerült valamiféle kis kompromisszumot kicsikarnia.
