Az EP négy frakciója jogállamisági biztosítékokat vár a tagállamoktól

Az EP négy frakciója jogállamisági biztosítékokat vár a tagállamoktól

Az Európai Parlament brüsszeli ülésterme 2020. április 17-én, amikor a koronavírus-járvány miatt a plenáris ülést videókonferencia keretében tartják meg (Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Az Európai Parlament négy frakciója, akik együttesen a parlamenti képviselők túlnyomó többségét adják, levelet írtak Angela Merkelnek, a soros elnökséget ellátó Németország kancellárjának és Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének, melyben a következő hétéves költségvetéshez kapcsolódó jogállamisági biztosítékok fontossága mellett érveltek.

Az Európai Néppárt, a Szociáldemokraták, a Megújuló Európa és a Zöldek frakcióvezetői által aláírt dokumentum néhány nappal azelőtt született, hogy megkezdődnének az intézményközi tárgyalások az új pénzügyi időszakról. Korábban az Európai Parlament már egy állásfoglalásban egyértelművé tette, hogy kevésnek tartják az állam- és kormányfők megállapodását ezen a téren. A legutóbbi, maratoni hosszúságú júliusi uniós csúcson ugyan megemlítették a jogállamsági mechanizmus szükségességét, a részletek kidolgozását azonban a későbbiekre halasztották.

Az EP-frakciók most azt írják, nyilvánvaló, hogy a demokráciát, az alapvető jogokat és a jogállamiságot védő jelenlegi mechanizmusok korlátozottak és nem elégségesek. Ezért azt javasolják, hogy az új, a költségvetésben is megjelenő mechanizmus tartalmazza az Európai Bizottság ezzel kapcsolatos éves jelentését, amelyet első alkalommal szeptemberben tesznek majd közzé. Azt is szorgalmazzák, hogy az esetleges pénzügyi szankciók alkalmazása során a tagállamokat tömörítő Tanácsban a fordított többség elvét alkalmazzák, vagyis ahhoz kelljen minősített szavazati többség, hogy meg lehessen akadályozni a támogatás felfüggesztését, csökkentését vagy megvonását.

Ezen kívül egyértelműen leszögezik a levélben, hogy mindez nem jelentheti a végső kedvezményezettek számára a források elveszítését, vagyis bizosítani kell, hogy a felhasználók hozzájuthassanak az uniós pénzhez. A Megújuló Európa frakcióvezetője szerint nem lehet megengedni, hogy azok a kormányok élvezzék legnagyobb mértékben az unió pénzügyi szolidaritását, amelyek szisztematikusan veszélyeztetik vagy megsértik az uniós alapelveket.

„Azok a kormányok, amelyek továbbra is megpróbálják eltiporni a demokratikus szabadságjogokat és az intézményeket, a továbbiakban nem kaphatják a legnagyobb támogatást az EU szolidaritáson alapuló forrásaiból, ezeknek a pénzeknek ehelyett közvetlenül kell az uniós polgárok javát szolgálniuk” – jelentette ki Dacian Ciolos frakcióvezető.

Az EP jelenlegi formájában nem fogadja el az új költségvetés tervezetét, többek között a jogállamisági rész miatt. Márpedig a parlament szavazata nélkül bukhat az egész csomag, amely tartalmazza az egymilliárd eurós költségvetés mellett a 750 milliárd eurós újjáépítési alapot is.