Két napos informális tanácskozást tartottak Berlinben az uniós külügyminiszterek. Ez már szokásos formája a szezonkezdetnek, augusztus végén az unió soros elnökségét adó államban, jelen esetben Németországban találkoznak a tárcavezetők és áttekintik a legfontosabb kérdéseket.
Bár az EU-s külpolitika értelemszerűen rendkívül szerteágazó, most mégis két téma határozta meg az eszmecserét: Fehéroroszország és Törökország.
A belarusz helyzettel kapcsolatban már korábban lehetett tudni, hogy egyetértés van a tagállamok között abban, hogy szankciókat kell kivetni. A berlini esemény ennek megerősítésére volt alkalmas, az informális találkozókon formális döntést nem lehet hozni. Így aztán abban maradtak a tagállamok, hogy amint lehet, kihirdetik a szankciós listát. Olyan személyekkel szemben rendelnek majd el beutazási tilalmat és/vagy számlák zárolását, akik felelőssé tehetők az elnökválasztási eredmény elcsalásáért és a békés tüntetők elleni erőszakért. Heiko Maas német külügyminiszter azt mondta: „Ha Lukasenka fokozza a békés, civil társadalomra nehezedő nyomást, akkor az EU-nak növelnie kell a rá irányuló nyomást. Az emberi jogok és a szabadság alapvető kérdés, amelyekért mindig kiállunk. Ezért alkalmazunk célzott szankciókat.”
Azt viszont nem tudjuk, hogy hányan lesznek a listán és hogy Lukasenka elnök is rákerül-e. Kiszivárgott hírek szerint 15-20 személy érintett, de a litván kormánynak van egy konkrét listája, rajta 116 személlyel, közöttük természetesen az elnökkel. Fehéroroszországhoz kapcsolódó fejlemény, hogy az Európai Unió a válságból kivezető megoldások kidolgozására alkalmasnak találja az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezletet (EBESZ), amelynek Fehéroroszország is tagja.
A másik fontos téma a Földközi-tenger keleti medencéjéhez kapcsolódik: a törökök szénhidrogén-kutató fúrásokat hajtanak végre, amelyek Ciprus és Görögország szerint is sértik a határaikat, merthogy a fúrógépek a hozzájuk tartozó területek kontinentális talapzatait érik el. Ezzel a megközelítéssel az EU is egyetért, már érvényben is van egy szankciós lista, de könnyen lehet, hogy ezt most kibővítik.
Josep Borrel külügyi főképviselő azt mondta, hogy elsősorban tárgyalásos úton szeretnék a vitát rendezni. – Szeretnénk megtalálni az egészségesebb kapcsolatokhoz vezető utat, ez az Európai Unió és Törökország közös érdeke. Ennek érdekében tárgyalásokat kell folytatni, amelyek során együttes erőfeszítésekre van szükség – mondta Borrell. Azt is hozzátette, hogy a téma súlya miatt a szeptember 24-25-i állam- és kormányfői csúcstalálkozón is napirendre veszik a kérdést. Ugyanakkor amennyiben nem sikerül egy hónapon belül lényeges javulást elérni, akkor a már meglévő szankciós lista kibővítésére számíthatnak a törökök.
Utóbbi megoldást azonban aggályosnak tartja a magyar külügyminiszter. Szijjártó Péter szerint nem szerencsés konfliktusba keveredni Törökországgal, mert ránk eresztik a migránsokat. – Figyelembe kell venni azt, hogy a Törökországgal való együttműködés fenntartása az Európai Unió számára kritikus fontosságú, hiszen négymillió illegális migráns megjelenése Európában, praktikusan Magyarország déli határánál, mindenképpen egy olyan jelenség, amit el kellene kerülni – fogalmazott. Szijjártó Péter hozzátette azt is, hogy a sokszázer migráns pandémiás időszakban komoly egészségügyi kockázatot jelent, de mindenkit megnyugtatott: „Megvédjük Magyarország és az EU határait!”
