Az Európai Parlament (EP) képviselői brüsszeli plenáris ülésükön nemzetközi vizsgálatot sürgettek Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus megmérgezésének ügyében, a felelősök ellen pedig szankciók bevezetését javasolták – közölte az uniós parlament csütörtökön. Szintén büntetőintézkedéseket kezdeményeztek a választási csalással vádolt fehérorosz elnök, Aljakszandr Lukasenka ellen.
A plenáris ülésen a Navalnij ellen elkövetett merényletkísérlettel összefüggésben 532 szavazattal, 84 ellenszavazat és 72 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban az Európai Parlament elítélte a vegyi fegyvernek számító, Novicsok típusú idegméreg használatát.
A képviselők kiemelték: a mérget kizárólag állami tulajdonú katonai laboratóriumban fejleszthették ki, ami arra utal, hogy a támadás mögött az orosz hatóságok állnak. Ha azonban mégis mást találna felelősnek a vizsgálat, az továbbra sem jelenti azt, hogy Oroszország nem sértette volna meg nemzetközi jogi kötelezettségvállalásait – húzták alá.
Hangsúlyozták, hogy a megkísérelt merénylet az oroszországi ellenzéki hangok szisztematikus elhallgattatását célzó lépések sorába illeszkedik, célja pedig a szeptemberi helyi és regionális időközi választások befolyásolása volt. „Ez az eset egy olyan, szélesebb orosz politika eleme, amely az elnyomó belső politikára és az agresszív nemzetközi fellépésre összpontosít” – fogalmaztak.
Az elfogadott állásfoglalásban a képviselők azonnali nemzetközi vizsgálatot sürgettek a vegyi fegyverekkel kapcsolatos nemzetközi kötelezettségvállalások megsértése miatt. Oroszországot a vizsgálattal való teljes körű együttműködésre és az elkövetők felelősségre vonására, az uniós tagállamokat pedig gyors cselekvésre, a korlátozó intézkedések mihamarabbi bevezetésére és a korábbi szankciók megerősítésére szólították fel. Az állásfoglalás olyan szankciós mechanizmus bevezetését is kérte, amelyen keresztül az orosz ellenzéki politikus korrupció elleni alapítványa által beazonosítottak európai tulajdonai lefoglalhatók lehetnének – közölte az uniós parlament.
Az EP nem ismeri el Lukasenkát elnöknek
Fehéroroszországgal kapcsolatban a képviselők 574 szavazattal, 37 ellenszavazat és 82 tartózkodás mellett állásfoglalást fogadtak el, amelyben elutasították az augusztus 9-én tartott fehéroroszországi elnökválasztás eredményét, mivel véleményük szerint a választások „az összes nemzetközileg elismert norma kirívó megsértésével” zajlottak.
Kijelentették: az EP a jelenlegi elnököt, Aljakszandr Lukasenkát mandátuma november 5-i lejárta után nem ismeri el az ország elnökének, továbbá elítélik a tömeges letartóztatásokat, valamint a békés tiltakozók és az újságírók folyamatos erőszakos elnyomását.
Az állásfoglalás szerint a képviselők uniós szankciókat várnak a választási eredmények meghamisításáért és a voksolást követő megmozdulások résztvevői elleni erőszakos fellépésekért felelősök, köztük Lukasenka elnök ellen. Az uniós tagállamoktól a korlátozó intézkedések késedelem nélküli végrehajtását kérték, illetve azt hangsúlyozták, hogy a lehető leghamarabb új, szabad és tisztességes választásokat kell tartani Fehéroroszországban nemzetközi felügyelet mellett. Hozzátették: az EP követeli az ellenzéki koordinációs tanács letartóztatott tagjainak és minden, politikai okokból fogva tartottnak az azonnali szabadon bocsátását.
Mint azt a Hvg a jegyzőkönyv alapján megállapította, az állásfoglalást a Fidesz EP-képviselői is megszavazták. A magyar kormánypárt politikusai mellett a szocialisták, a liberálisok és a függetlenek frakciójába tartozó magyar EP-képviselők is mind támogatták a határozatot.
Minszk kiakadt
A fehérorosz külügyminisztérium „agresszív jellegűnek” minősítette az EP határozatát. „A dokumentum egyértelműen agresszív jellegű, nem tartalmaz egyetlen konstruktív vagy végiggondolt elemet sem. Jóindulattal sem vehető komolyan. Érzelmi alapú javaslatok gyűjteménye, zavaros, sehová sem vezet” – fogalmazott a fehérorosz külügyminisztérium.
A tárca csalódottságát fejezte ki amiatt, hogy „az Európai Parlament, amely komoly, objektív és demokratikus szervezetnek állítja be magát, nem tudta megtalálni magában azt a politikai akaratot, hogy saját orránál továbblásson, az egyoldalúságon felülemelkedjen, és ne váljon hagyományos közhelyek túszává”.
A közlemény szerint az EP határozata a fehérorosz felet arról győzte meg, hogy a strasbourgi testület „nem érti a Fehéroroszországban zajló folyamatokat, teljesen elrugaszkodott a valóságtól, amiért még az EU-tagországok állampolgárai is gyakran bírálják”. A minszki külügyminisztérium szerint „nem ártana, ha az európai parlamenti képviselők rendelkeznének a nemzetközi jog minimális ismeretével, és tiszteletben tartanák más országok szuverenitását”.
(MTI)
