Új alapokra helyezné az Európai Bizottság a menekültügyi politikát, az erre vonatkozó javaslatot szerdán jelentették be Brüsszelben.
A dokumentum kizárólag azokkal az esetekkel foglalkozik, amikor egy harmadik országból érkező ember menedékjog iránti kérelmet nyújt be az uniós hatóságoknak, vagyis a „migránsok” gyűjtőfogalmon belül egy kisebb kategória tartozik ide. Ezt azért fontos megjegyezni, mert ezeknek a száma sokkal kisebb: évente 140 ezren lépik át illegálisan az EU határait, akik közül csak egyharmaduk válik jogosulttá a nemzetközi védelemre. Ugyanez az arány 2015-ben, a szíriai menekülthullám idején egészen más volt, akkor kétmillió ember kilencven százaléka valóban menekült volt, a többieket tekinthetjük gazdasági bevándorlóknak.
Az új uniós mechanizmus lényege, hogy már az EU területére lépve gyorsított eljárásban döntik el, hogy van-e esélye annak, hogy az érintett menekültstátuszt kapjon. Úgy tervezik, hogy öt nap alatt elvégzik ezt az első fázisos eljárást, ami tartalmaz ujjlenyomatvételt, egészségügyi és biztonsági vizsgálatot, az Eurodac rendszerben történő rögzítést. Ennek alapján már kirajzolódik a kép, és meg is születik a döntés: ha a kérelmező vélhetően jogosult lesz, akkor folyik tovább az eljárás, amennyiben nem, akkor döntés születik a visszaküldésről.
Ylva Johansson, belügyi biztos hangsúlyozta, nincs kétség afelől, hogy például a tengeren hánykolódókat továbbra is ki kell menteni, azonban utána ők is az előbbi eljárás alá fognak esni. Azt is kijelentette a svéd biztos, hogy a Leszbosz szigetén nemrégiben leégett, erősen túlzsúfolt Moria menekülttáborhoz hasonló létesítményeknek nincs helye az EU-ban. A migránsok feltorlódását pedig csak az eljárások felgyorsításával és a hatékonyabb tagállami közreműködéssel lehet megvalósítani.
Margaritisz Szkínász, az európai életmód előmozdításáért felelős biztos az egyes államok szolidaritásáról beszélt. Többször leszögezték, hogy nincs semmiféle kötelező kvóta, ugyanakkor kötelező valamilyen segítséget nyújtani: ez lehet menekültek áthelyezése, vagy úgynevezett támogatott visszatérés, illetve a kettő kombinációja. Az áthelyezés esetén a tagállam kötelezettséget vállal arra, hogy a menekültet letelepíti, ehhez az unió támogatást nyújt. A támogatott visszatérés pedig a menedékjogra nem jogosultak visszaszállítására vonatkozik, amely jelenleg rendkívül nehézkesen folyik és sok pénzbe is kerül. Az EU eddig 24 országgal kötött visszafogadási egyezményt, amelyek közül néhány nem működik rendesen, ugyanakkor ezeknek a kapcsolatoknak a javítását ígérte az EU. Tehát az a tagállam, amelyik a támogatott visszatérést választja, annak meg kell szervezni az utat az érintettek számára és viselnie kell a költségeit is. Ezzel tulajdonképpen az EU kiszervezi az egyik drága és sok adminisztrációt igénylő tevékenységét. Arra is lehet számítani – ismerve a számokat –, hogy sokkal több visszatérés lesz, mint menekült-letelepítés. Ugyanakkor fontos szabály, hogy a migránsok visszaszállítására nyolc hónap áll rendelkezésre. A szolidaritásnak van még egy formája, amikor krízishelyzetben szakemberekkel, technikai eszközökkel, vagy pénzzel támogatják a tagállamok azt az országot, amelyek erre a segítségre igényt tart.
A javaslatról a következő napokban megkezdődik a vita, mindenesetre az Európai Bizottság már eljuttatta a tagállamoknak és az Európai Parlamentnek is a 10 jogszabály-tervezetből álló csomagot.
