„Égbekiáltónak” nevezte a magyarországi korrupciót a német szociáldemokrata politikus, az Európai Parlament alelnöke, Katarina Barley. Szerinte az újabb hétéves uniós költségvetés elfogadása előtt most van az utolsó lehetőség, hogy megállítsák az olyan korrupt kormányokat, mint amilyen a magyar.
Orbán Viktor tíz éve dolgozik azon, hogy lépésről lépésre lebontsa a jogállamiságot, megnyirbálta a média szabadságát és az igazságszoláltatás függetlenségét is – vélekedett a Spiegel hetilapnak adott interjújában Katarina Barley német szociáldemokrata politikus, Európai Parlamenti képviselő, az Európai Parlament alelnöke. Barley-val a napokban azért foglalkozott sokat a magyar sajtó, mert egy másik, a német országos közszolgálati rádiónak adott interjúban arról beszélt, ki kell éheztetni pénzügyileg az olyan tagállamokat, mint Lengyelország és Magyarország. Később viszont a rádió azt állította, az alelnök valójában Orbán Viktorral kapcsolatban használta a pénzügyi kiéheztetés kifejezést, amit a magyar kormányfő úgy minősített: a Rákosi-időkben lehetett ilyet látni, „amikor önkritikát gyakorolva nyilvánosan megtépték az ingjüket: nem a politikus volt a hibás, hanem mi”.
Barley kifejtette, az új jogállamisági mechanizmust, amit az EU Tanácsának német elnöksége dolgozott ki, nem tartja hatékonynak. Felhívta a figyelmet: a javaslat szerint csak akkor vonhatna el EU-s támogatást a jogállamisági elveket megsértő országoktól az Európai Bizottság, ha azok az uniós költségvetést károsítják. Ha egy ország például az igazságszolgáltatást építi le, annak a javaslat szerint nem lenne ilyen következménye.
Másrészt az eredeti javaslat szerint minősített többséggel lehetett csak megakadályozni ezeket a szankciókat, míg az új javaslat szerint a szankciók elrendeléséhez kell a minősített többség. Ugyan a javaslat alkalmas lehet szerinte arra, hogy például fellépjenek a bolgár és magyar korrupció ellen, amit „égbekiáltónak” nevezett, ám egyéb hiányosságok elleni fellépésre azonban alkalmatlannak tartja.
Barley kifejtette: Magyarország esetében a korrupció olyan eseteire gondol, amikor az EU-s támogatások megkérdőjelezhető pályázati kiírások után a kormány bizalmasaihoz vándorolnak. Példaként a miniszterelnök veje által megnyert közvilágítási tendert említette. Szerinte az ilyen esetekkel az érintett ország lakosságát károsítják meg a legjobban, mert a pénz nem azokhoz jut, akiknek szánták. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) fellép ugyan az ehhez hasonló anomáliák ellen, de végsősoron az adott ország hatóságai illetékesek, és éppen Magyarország esetében az a jellemző, hogy zátonyra futnak a nyomozások. Barley szerint nem véletlen, hogy Magyarország vonakodik csatlakozni az Európai Ügyészséghez, amely az ilyen eseteket is vizsgálhatná.
Arra a kérdése, hogy a jogállamisági mechanizmus elfogadása érdekében szerinte valóban blokkolhatja-e az Európai Parlament az uniós költségvetést, és ezzel a 750 milliárdos helyreállítási alap forrásainak kifizetését, Barley úgy vélekedett: mind a négy nagy frakció, a konzervatívok is világossá tették, hogy egy hatékonyságától megfosztott jogállamisági mechanizmust nem fogadnak el. Hogy sikerük lesz-e, a képviselő szerint attól is függ, hogy milyen benyomás alakul ki a közvéleményben: ha a Parlament azt a benyomást kelti, hogy egy már lezárt kompromisszumot torpedóz meg éppen, ez nehéz lesz. Az EP-alelnök szerint ez viszont nincs így. Az, hogy az EU-s források kifizetését az alapértékek tiszteletben tartásához kössék, nagyon régi célkitűzés, a Tanács pedig szerinte időhúzásra játszik, és arra, hogy a Parlament feladja.
Orbán Viktor is hétmilliárd eurót veszítene, ha blokkolná a tárgyalásokat – utalt Barley arra a támogatásra, amelyben a 750 milliárdos helyreállítási alapból részesülhet Magyarország, és amelyből ez a hétmilliárd vissza nem térítendő támogatás lenne. Jelenleg az EP-alelnök szavai szerint mind az Európai Parlament, mind Orbán Viktor azzal fenyeget, hogy blokkolja a költségvetés elfogadását. Ez a játék arról szól, hogy ki adja fel hamarabb, szerinte viszont azok az országok is értik ennek a helyzetnek a tétjét, amelyeknek nagy szüksége van a 750 milliárdos korona-segélyre, mint Spanyolország.
– Ha most elfogadják a hétéves költségvetést úgy, hogy nem tudunk lépni, az EU óriási károkat fog szenvedni. A hagyományosan EU-barát országok polgárai is elveszíthetik a hitüket az európai projektben. Már nem hajlandóak elnézni, hogy az adóforintjaik Orbán korrupt zsebébe vándorolnak. Nem akarnak olyan kormányokat finainszírozni, akik lábbal tiporják a közös alapértékeket – fogalmazott.
