521 igen, 152 nem és 21 tartózkodó szavazatot kapott az az előterjesztés, amelyről az Európai Parlament szavazott több fordulóban. A jelentés célja, hogy az uniós intézmények között – Európai Parlament, Európai Tanács, Európai Bizottság – egyfajta szerződés jöjjön létre egy egységes és újfajta jogállamisági mechanizmusról. Az úgynevezett Simecka-jelentés lényege, hogy azokat az eljárásokat ötvözze, amelyek még mindig nem nyerték el a végleges formájukat. Ide tartozik az uniós költségvetéssel összefüggő mechanizmus, amely a tárgyalások jelenlegi állása alapján csak akkor léptet életbe pénzügyi szankciókat, ha az EU költségvetési érdeke sérül. Ráadásul ez az eljárás is bonyolult és kiskapukat tartalmaz a vétkes kormányok számára. A másik ide tartozó procedúra az Európai Bizottság által múlt héten első alkalommal bemutatott éves jogállami jelentés, amely viszont csak egy ténymegállapító, előrejelző rendszer, amelyhez nem társulnak következmények.
A Simecka-jelentésben többek között az olvasható, hogy „a képviselők aggályosnak tartják az autokratikus és illiberális tendenciák erősödését és megszilárdulását, amit tovább súlyosbít a koronavírus-járvány, és számos tagországban a korrupció, a dezinformáció és az állam foglyul ejtése.” Egyúttal kitérnek arra is, hogy az EU-nak jelenleg nincs megfelelően működő jogállamisági ellenőrző rendszere, hiszen a 7-es cikkely kapcsán a magyar és a lengyel példán lehet látni, hogy az eljárás rendre elakad a Tanácsban.
A képviselők tényeken alapuló mechanizmust állítanának fel annak érdekében, hogy az uniós Alapszerződés 2. cikkében foglalt értékek felhígulásával szemben valóban meg lehessen védeni az EU jogrendjét, polgárainak alapvető jogait és nemzetközi hitelét. A mechanizmus minden tagállamra nézve egyenlő mérce szerint, tisztességes és pártatlan módon, mindamellett a szubszidiaritás és az arányosság elvét mindenkor tiszteletben tartva működne.
A szlovák liberális politikus, Michal Simecka azt mondta a szavazás után, hogy „a feltárt súlyos hiányosságok kezelésének elmulasztása így konkrét korrekciós intézkedéseket vonna maga után, amelyek – különösen a majdani költségvetési feltételrendszerhez kötve – hatékonyabbak lennének a jelenlegi inkoherens eljárásoknál”.
A 152 nem szavazat nagy részét az EU-szkeptikus,szélsőjobboldali politikusok adták le, de ugyancsak elutasította az állásfoglalást a Fidesz valamennyi képviselője, míg az RMDSZ két politikusa tartózkodott.
