Lényeges döntés nélkül ért véget az uniós állam- és kormányfők két napos brüsszeli csúcstalálkozója, igaz, a napirend alapján nem is lehetett számítani másra. Ennek ellenére vannak vitás pontok, elsősorban a klímapolitika terén, itt azonban inkább decemberre halasztották a megegyezést – ez most valószínűleg lehetetlen lett volna.
Az Európai Bizottság előterjesztését tárgyalták a vezetők, amelyben egy új javaslatot fogalmaztak meg: a 2050-es klímasemlegesség elérése érdekében 2030-ig a károsanyag-kibocsátást 55 százalékkal kellene csökkenteni. Az eddigi tervek – amelyről nagy nehezen korábban egyetértés alakult ki – még csak 40 százalékról szóltak. És ez még mindig kevésbé ambíciózus, mint az Európai Parlament által megfogalmazott 60 százalékos csökkentés az évtized végére.
A csúcstalálkozó zárónyilatkozatában a következő mondatok szerepelnek: „Az aktualizált célértéket az EU-nak kollektíven és a lehető legköltséghatékonyabb módon kell teljesítenie. Ebben az erőfeszítésben – a nemzeti körülményeket, valamint a méltányosság és a szolidaritás szempontjait figyelembe véve – minden tagállam részt fog venni. Minden releváns uniós jogszabálynak és szakpolitikának hozzá kell járulnia a 2030-ra vonatkozó új célérték és klímasemlegességi célkitűzés teljesítéséhez, egyúttal tiszteletben tartva az egyenlő versenyfeltételeket és megelőzve a kibocsátás-áthelyezést.”
A megválaszolásra váró kérdés most az, hogy a 2030-as cél egy uniós átlagértéknek tekinthető, vagy pedig minden tagállamnak teljesítenie kell – utalt erre Andrej Babis cseh miniszterelnök, mondván, ők biztosan nem fogják ezt teljesíteni, de biztos lesznek mások, akik túl is szárnyalják. Valóban, tizenegy tagállam már jelezte, hogy ők támogatják a javaslatot. Ha ebben nem is, de abban megegyeztek a tagállamok, hogy majd decemberben kimondják a végső szót.
A naponta változó és egyre inkább romló koronavírus-helyzetről is vitáztak. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke azt mondta a csúcs után, hogy a koordináció terén nagyon sokat kell javulnia az EU-nak, de erre kötelezettséget is vállaltak a tagállamok. Konkrétan ezek a területek szerepelnek a zárónyilatkozatban: a koordinációs munkát folytatni kell „különös tekintettel a karanténszabályokra, a határokon átnyúló kontaktkövetésre, a tesztelési stratégiákra, a tesztelési módszerek közös értékelésére, a tesztek kölcsönös elismerésére és az Európai Unióba irányuló, nem alapvetően szükséges utazások ideiglenes korlátozására”.
A járvány lehetetlenné tette a közelmúltban az EU-Afrika csúcstalálkozó megtartását, ezért arra készül az EU, hogy a decemberi csúcson vendégül látnak afrikai vezetőket, most pedig hosszasan tárgyaltak az EU és Afrika közötti kapcsolatokról. Megegyeztek abban, hogy a járvány miatt és attól függetlenül is Afrikában beruházásösztönző programokat kell indítani, amelyek összefüggenek a főbb uniós politikákkal, például a gazdaság zöldítésével is. Ugyancsak elkötelezték magukat az egészségügyi rendszerek finanszírozása mellett, és megneveztek még néhány területet, ahol elengedhetetlen az együttműködés. Ide tartozik a legális migráció kereteinek biztosítása, ezzel egyidejűleg az illegális migráció elleni küzdelem, az unióból kiutasított migránsok visszafogadása, illetve az embercsempész-hálózatok elleni közös küzdelem.
Lapunkban már beszámoltunk a brexit-tárgyalások állásáról, ez a téma is elő fog még kerülni, ha máskor nem, a következő csúcstalálkozón. A legújabb nyilatkozatok alapján a britek elhatározták, hogy akár lesz kilépési megegyezés, akár nem, január 1-jével már nem csak politikailag, de gazdaságilag is leválnak az EU-ról.
Jogállamiságról, költségvetési pénzekről, újjáépítési alapról most nem volt szó, de decemberben már biztosan lesz. Az idő fogytán, erre utalt több vezető is (például Macron francia elnök vagy Sanchez spanyol miniszterelnök), és szavaikból úgy tűnik, hogy sokkal fontosabb a pénzek időbeni eljuttatása a rászorulóknak, mint az, hogy eleget tegyenek az Európai Parlament jogállamisági elvárásainak. Ebből biztosan komoly viták lesznek még, ugyanis nemcsak a parlamentben, de a tagállami vezetők között is találhatók szép számmal olyanok, akik ragaszkodnak a jogállamiság betartása és az uniós források közötti kapcsolatok szigorú szabályozásához.
