Az Európai Parlament megkérdezte azt, amit a magyar kormány a járvánnyal kapcsolatos konzultációból kifelejtett, vagyis: mit szólnának ahhoz az emberek, ha az uniós kifizetéseket a jogállamiság és a demokratikus értékek tiszteletben tartásához kötnék. Mindez egy olyan közvéleménykutatásban szerepelt, amelyet EU-szerte elvégeztek, így valamennyi uniós államra nézve reprezentatív eredményeket kaptak.
Az európai polgárok 77 százaléka gondolja úgy, hogy teljesen egyetért vagy hajlik az egyetérteni azzal, hogy a kifizetéseket a jogállami feltételekhez kapcsolják. Magyarországon ettől elmaradva, de még mindig 72 százalék gondolkodik ugyanígy. 18 százalék azon magyar válaszadók aránya (az uniós érték 11 százalék), akik nem támogatják ezt az elképzelést. Az elutasítók száma egyébként Európában Magyarországon a legnagyobb.
Érdekesség a felmérés kapcsán, hogy az uniós átlagnál nagyobb mértékben sújtja anyagilag a magyarokat a válság. 48 százalékuk már most negatív hatásról számol be, további 26 százalék pedig számít erre a jövőben. Az uniós polgároknak 39 százalékának csökkentette már most a bevételeit a járvány. Ami az egyes személyek pénzügyi helyzetét illeti: a magyaroknak csak a 18 százalékát nem befolyásolja hátrányosan a járvány, míg az EU-s polgárok 27 százaléka mondja ugyanezt.
Az előbbiekkel talán összefüggésben nőtt azok aránya, akik nagyobb hatáskört adnának az Európai Uniónak a hasonló válságok kezelésére. Míg egy júniusi felmérésben ez 57 százalék volt, most már 61 százalék. Viszont az uniós polgároknak jelenleg 66 százaléka adna több lehetőséget és feladatot az EU-nak.
Az európaiak 54 százaléka gondolja úgy, hogy az Uniónak nagyobb források fölött kellene rendelkeznie ahhoz, hogy legyőzhesse a koronavírus-járványt. 20 tagállamban a válaszadók többsége, 14 tagállamban pedig az abszolút többsége ért ezzel egyet.
Ellentmondásosnak tűnik, hogy bár a magyarok nagyobb uniós hatáskörre szavaznának, a válaszadóknak csak 44 százaléka növelné az ehhez szükséges uniós büdzsét, míg 41 százalékuk szerint már most is elegendő forrás áll az Unió rendelkezésére.
A válaszadók több mint fele (54 százaléka) szerint a megnövelt uniós büdzsét elsősorban népegészségügyi célokra kellene fordítani, a magyar válaszadók 57 százaléka gondolja ugyanezt.
