Még ha a következő két hétben sikerülne is megállapodni minden részletben, akkor sem tudna időben, tehát január elsejétől hatályba lépni az EU új 7 éves költségvetés és helyreállítási alapja, mert legalább 2,5-3 hónapos parlamenti ratifikációs folyamat is szükséges a tagállamokban – írja a Portfólio a Reuters hírügynökség értesülésére hivatkozva.
A késlekedés oka, hogy jelenleg is zajlanak az egyeztetések a tagállamokat tömörítő Európai Tanács és az Európai Parlament között az 1100 milliárd eurós 2021-2027-es uniós költségvetésről és a mellé lépő 750 milliárd eurós helyreállítási alapról (NextGenerationEU), valamint az Európai Bizottság között. Az egyik fő vitapont az, hogy a helyreállítási alap kötvénykibocsátásaira fizetett kamatot bele kell-e venni az uniós büdzsébe, vagy azon felül tervezzenek-e vele.
Az EP költségvetési tárgyalódelegációja erős nyomással igyekszik elérni, hogy a nyáron a tagállami vezetők által elfogadott költségvetési kereteket növeljék meg érdemben, míg a tanács azt akarja, hogy ne kelljen még egy EU-s csúcson újra kinyitni az egész bonyolult kérdéssort. A múlt heti EU-csúcson a vezetők már megüzenték, hogy nem akarják újranyitni a kérdést, de a jelek szerint ez nem különösebben hatotta meg az EP delegációját.
Egy másik fontos ütközőpont az uniós kifizetések és a jogállamisági feltételek összekötése, amely kapcsán a magyar és a lengyel kormány már előre belengette a vétóját a tanácsban, ha a feltételek túl szigorúak lennének. Ez azért gond, mert mind a 7 éves költségvetésről, mind a helyreállítási alap végső kereteiről egyhangúan kell szavazni az Európai Tanácsban, míg a jogállamisági feltételekről elvileg elég egy minősített többség szerinti döntés is. De ha utóbbi túl szigorú lesz, akkor a két tagállam a vétójával megakasztja a két másik döntést, így a helyreállítási alapról sem tudnak majd szavazni a tagállami parlamentek.
A témához kapcsolódik, hogy bár a magyar kormány elutasítja, hogy bármilyen formában jogállamisági feltételekhez kössék az uniós támogatások kifizetését Brüsszelben, a magyarok többsége ezzel ellentétesen foglalt állást. Az Európai Parlament október 20-án nyilvánosságra hozott összefoglalója szerint a magyaroknak csaknem háromnegyede egyetért abban, hogy az EU-pénzek kifizetéséhez szigorú jogállamisági feltételeket kössenek.
Az, hogy a január elsejei indulás már biztosan nem fog megtörténni, azért problémás, mert a koronavírus-járvány első hulláma már eleve nagy gazdasági károkat okozott Európa-szerte, így az új büdzséforrások kifizetését epekedve várja sok tagállam, de a második hullám egyre jobban eldurvulásával és a lezárások szaporodásával ezek a károk még tovább nőnek.
