HIRDETÉS
HIRDETÉS

Brüsszel: Az új menekültügyi szabályozás is uniós jogot sért

Szerző: | 2020. október 30., 18:52 | Belföld, EU

Beléptető kapu a kerítésen Tompánál (Fotó: Rebecca Harms/Flickr)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Pénteken három ügyben is kötelezettségszegési eljárást illetve felszólítást kapott Magyarország az Európai Bizottságtól. Az egyik ügy a menekültügyi eljárással kapcsolatos, néhány hónap alatt ugyanis kiderült, hogy az új szabályozás sem felel meg Brüsszel szerint az EU-s jognak. Ezek szerint újabb menekültügyi szélmalomharc vár a kormányra, amely az egyik jogellenes megoldástól a másikig szökdécsel. A történetnek vannak előzményei.

Idén tavasszal két európai bírósági ítélet gyakorlatilag lebontotta az a belső logikát, amely mentén a menekültpolitikáját szervezte a kormány, pontosabban, a politikai szólamokat jogi köntösbe öltöztették. Először az úgynevezett biztonságos tranzitországról derült ki, hogy ilyet a jog csak Magyarországon ismer, nemzetközi viszonylatban azonban érvénytelen. A magyar menekültügyi eljárásban ezzel a kreálmánnyal próbálták elejét venni annak, hogy egyáltalán foglalkozzanak a menedékkérelemmel. Azaz megvizsgálják-e, hogy a kérelmező valóban egy földig bombázott szíriai városból jött, vagy pedig egy algériai kávéházból.

A biztonságos tranzitország fogalma ugyanis azt jelentette, hogy aki ilyen országból lépett Magyarország területére (ez az esetek döntő többségében Szerbiát jelentette), annak a kérelmét elbírálhatatlannak minősítették, tehát formai okból elutasították. Nem sokkal azt követően, hogy ezt az Európai Bíróság megállapította, egy másik ügyben azt mondták ki, hogy a tranzitzónákban történő 30 napnál további fogvatartás szintén sérti az uniós jogot. A fogvatartásra ugyan lehetőség lenne, de ahhoz már bírói döntésre van szükség. A tranzitzónák azok a helyek voltak, ahonnan csak nagyon lassan engedték az ott lévőknek, hogy egyáltalán kérelmet adjanak be, amelyet aztán a korábban részletezettek alapján el is utasítottak.


HIRDETÉS

„A magyar kormány nem ért egyet az Európai Unió Bíróságának ítéletével a tranzitzónákat illetően, de Magyarország köteles betartani az ítéletet, így nem tehet mást, mint hogy megszünteti a tranzitzónákat” – mondta ezt követően Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Noha arra még csak nem is utaltak az ítéletben, hogy bármit be kellene zárni, mindössze a nemzetközi szerződésekkel összhangban kellett volna működtetni.

A gordiuszi csomót úgy gondolta átvágni a kormány, hogy a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos egészségügyi veszélyre is hivatkozva, a menedékkérelmek beadásának színhelyét áttette valamelyik EU-n kívüli nagykövetségre. Magyarul: ha valaki eljön a magyar határig, onnan a hátizsákos gazdasági migránst és a tálibok elől menekülő családot egyaránt visszafordítják, hogy a belgrádi nagykövetségen jelentkezzenek. Ahol még mindig nem foglalkoznak menedékkérelemmel, felvesznek egy jegyzőkönyvet, majd egy előzetes vizsgálat alapján a magyar hatóság dönt, hogy beadhat-e az illető menedékkérelmet. Ha igen, akkor a nagykövetség kiállít neki egy utazási jogosítványt, amellyel beléphet Magyarországra, és a tényleges menekültügyi eljárás csak ekkor veszi kezdetét.

Erről a néhány hónapos jogszabályról mondja azt most az Európai Bizottság, hogy szembemegy az uniós törvényekkel. A hivatalos közlés szerint „a Bizottság úgy véli, hogy ez a szabály a menekültügyi eljáráshoz való hozzáférés jogellenes korlátozását jelenti, ami ellentétes a menekültügyi eljárásokról szóló irányelv rendelkezéseivel, mivel kizárja, hogy a Magyarország területén – ideértve az országhatárt is – tartózkodó személyek ott nemzetközi védelemért folyamodjanak.“

Világos, hogy a kormány törekvése fizikailag távol tartani Magyarország területéről a menedékkérőket. És ennek során rendre megfelejtkezik arról a tényről, hogy az országhatáron biztosítani kell a kérelem beadásának lehetőségét. Erre volt egy – ha nem is túl emberséges – megoldás a tranzitzóna. Amikor a magyar politika ezeket a megoldásokat választja, azokat a nemzetközi egyezményeket és szerződéseket hagyja figyelmen kívül, amelyekhez maga is csatlakozott. Az Európai Bíróság majd néhány év múlva erről is kideríti, hogy ellentétes az uniós joggal, ha ez akkor még számít valamit.

Címkék: Európai Bizottság, Gulyás Gergely, kötelezettségszegési eljárás, menekültügyi rendszer


HIRDETÉS

HIRDETÉS

FIZESSEN ELŐ A MAGYAR HANG HETILAPRA!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Hirdetés

HIRDETÉS

Hirdetés

Már 70 éve mesél a Móra Kiadó
HIRDETÉS

CSATLAKOZZON HOZZÁNK PATREONON

Pin It on Pinterest