A koronavírus-járvány egész Európában rámutatott arra, hogy mekkora problémák vannak a gyógyszerellátásban. Ennek persze több összetevője van, a járvány csak ráerősített minderre. És miközben az egész világ várja, hogy elkészüljön valahol a hatékony vakcina és hozzáférhető legyen, sok család már hosszú ideje szenved a gyógyszerhiány miatt.
Egy francia házaspár már felnőtt fia ritka genetikai betegségben szenved, képtelen ellátni magát, születi gondoskodására van bízva. Jessy rendszeresen epilepsziás rohamokkal küzd. – Kétszer is majdnem elveszítettük őt, mert az epilepszia elleni öt gyógyszere közül az egyik egy éven keresztül nem volt elérhető – mondta az édesanya, Dominique Tabi az Európai Parlament tájékoztatási központjának. – A mai napig a trauma hatása alatt vagyok, kész csoda, hogy Jessy túlélte. Órákig tartó, véget nem érő rohamai voltak – fűzte hozzá.
Az Európai Egyetemi Kórházak Szövetsége már 2020 áprilisában figyelmeztetett, hogy az érzéstelenítők, antibiotikumok, izomlazító szerek, valamint a koronavírus kezelésére használt, arra nem jóváhagyott gyógyszerek iránti növekvő igény a készletek kimerülését jelentheti Európában. Az egészségügyi válság miatt lecsökkent a gyártás, logisztikai problémák merültek fel, és exporttilalmak léptek életbe, ami tovább növeli a problémát. Az EU-ban 2000 és 2018 között húszszorosára nőtt a hiány, és a pandémiának is köszönhetően egyre növekszik a széles körben használt, alapvető termékek esetében. Az ellátási zavarok több mint fele ezek közül a gyógyszerek közül a rákellenes szerekhez, az oltóanyagokhoz és az idegrendszerre ható gyógyszerekhez (pl. epilepszia elleni szerek) köthető.
A gyógyszerellátásban bekövetkező fennakadásoknak különböző okai lehetnek: a kémiai összetevők globális hiánya, árképzés, illetve a kereslet váratlan növekedése. Emellett fontos tényező az EU függése a harmadik országokban, elsősorban Kínában és Indiában működő gyártástól. A hatóanyagok és a késztermékek gyártásának áthelyezése jelentősen gyengítette a tagállamok pozícióját.
A helyzet áttekintése során számos uniós jelentés készült. Ezek arra jutottak, hogy az Európai Unióban forgalomba hozott kész gyógyszerek 40 százaléka harmadik országokból érkezik, a hatóanyagok 80 százaléka Kínában és Indiában készül, ráadásul Kína és India termeli a világon a paracetamol 60 százalékát, a penicillin 90 kilencven százalékát és az ibuprofen felét.
Az Európai Parlament még szeptemberben elfogadott egy állásfoglalást, amelyben egyfajta cselekvési tervet vázolt fel a tagállamok számára. Olyan javaslatok szerepelnek ebben, mint például pénzügyi ösztönzők bevezetése, hogy a gyógyszerkészítmények gyártói Európában telepedjenek le, és ellenőrizzék a külföldi közvetlen beruházásokat a gyártóüzemekbe. Ugyancsak javasolták a stratégiai fontosságú gyógyszerek uniós készenléti tartalékának létrehozása, amely sürgősségi európai gyógyszertárként működne, csökkentve a hiány kockázatát. Egy további eszköz lehet az EU közös gyógyszerbeszerzésének növelése és a gyógyszerek szállításának megkönnyítése az EU tagállamai között.
Egészen biztos, hogy a járvány miatt a jövőben még nagyobb figyelem fordul az egészségügy, beleértve a gyógyszerellátás fejlesztésére. Elkészült „az EU az egészségügyért" („EU4Health”) elnevezésű program, amelynek célja a tagállami egészségügyi rendszerek megerősítése, illetve hamarosan elfogadják az új uniós gyógyszerstratégiát is.
A legtöbb embert – érthetően – a Covid-vakcina érdekel. Az Európai Uniónak jelenleg három céggel van szerződése a lehetséges oltások leszállítására és további hárommal tárgyal. Utóbbiak egyike a Pfizer és a BioNTech közös fejlesztése, amely eddig a legígéretesebb. Összességében az EU-nak ezzel a négy céggel 1,3 milliárd adag oltóanyagra van, illetve lesz szerződése. A Magyar Hang érdeklődésére az Európai Gyógyszerügynökségnél elmondták, hogy az engedélyeztetési eljárás keretében jelenleg két vakcina úgynevezett gördülő felülvizsgálata zajlik (a már említett Pfizer-BioNTech, illetve az Astra-Zeneca fejlesztése), ami azt jelenti, hogy részadatok alapján zajlik az engedélyezési eljárás. Ezzel leginkább időt lehet megtakarítani, ugyanis egy sima gyógyszerengedélyezési eljárás során az ügynökségnek 210 napja van a vizsgálatra. A ovid-vakcina természetesen kivételt és elsőbbséget élvez. Megtudtuk azt is, hogy az EU csak európai és egyesült államok-beli gyártókkal nem.
