Már 2021-ben elkezdődhet az egészségügy megerősítése az egész EU területén – nagy többséggel fogadta el az Európai Parlament az erre vonatkozó állásfoglalását, az Európai Bizottság pedig jogszabályjavaslatokat készít elő. Természetesen elsősorban a járvány okozta azt, hogy az uniós döntéshozók úgy érezték, kevés az, amire a tagállamok egyedül és külön-külön képesek egy ilyen helyzetben. Az egészségügy ugyanis tagállami, tehát nem uniós hatáskör, ezen igyekszenek most réseket ütni, de csak akkorákat, hogy emiatt ne legyen szükséges módosítani az EU-s alapokmányokat – ez ugyanis nem biztos, hogy sikerülne.
Kezdetnek a következő hét éves költségvetéssel kapcsolatos viták során megegyeztek a tagállamok és az Európai Parlament abban, hogy háromszorosára növelik a közös egészségügyi célokra fordítható összegeket. Számszerűen ez azt jelenti, hogy az eredeti 1,7 milliárd euró helyett, 5,14 milliárd euró áll majd rendelkezésre erre a célra.
Az elsődleges cél az, hogy felkészítsék az EU-t és a tagállami egészségügyi rendszereket a határokon átterjedő egészségügyi veszélyekre. Ugyanakkor ez nemcsak járványhelyzetekben segítene, hanem más, régóta fennálló problémáknak, például a népesség elöregedésének és az egészségi egyenlőtlenségeknek a kezelésében is. Az Európai Parlamentben a téma egyik kezdeményezője a szocialista Ujhelyi István volt.
- Az Európai Parlament magyar tagjaként és sokgyermekes családapaként tarthatatlannak tartom, hogy az európai közösség egyes polgárainak egészségi állapota, életminősége és – nincs ebben semmi túlzó – továbbélési esélye azon múlik, hogy az Unió melyik tagországában élnek – mondta a Magyar Hangnak Ujhelyi. - Magyarországon például háromszor nagyobb eséllyel kap valaki kórházi fertőzést, mint Németországban. Számomra elsődleges cél biztosítani minden európai polgár számára az európai szintű egészségügyi ellátást. Az egészséghez való jog ugyanis alapvető emberi jog.
A kezdeményezéssel egyetértett a Fidesz is. Képviselőjük, Tóth Edina a parlamenti vitában azt mondta, hogy „a program sikere szempontjából elengedhetetlen, hogy minden tagállam azonos mértékben élvezze a program előnyeit, ezért kulcsfontossággal bír az arányos földrajzi elosztás”. A képviselő leszögezte, hogy a magyar emberek érdekeit szem előtt tartva támogatta a frakcióközi kezdeményezést. „Fontos azonban azt is megjegyezni, hogy az egészségügy tagállami hatáskör és ez a jövőben sem lehet másként” - tette hozzá.
A tagállami hatáskörök ugyanakkor gyengülhetnek, vagy esetenként a felelősség megosztásával kell szembenézni, amikor az uniós intézmények hatásköreinek bővítése kerül szóba. Az Európai Bizottság erre vonatkozó javaslata találkozik a Parlament többségének elképzelésével. Közös cél az, hogy az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ, illetve az Európai Gyógyszerügynökség – különösen járványidőszakban, amikor gyors döntésekre és lépésekre van szükség – kapjon szélesebb jogosítványokat. A járvány első hulláma alatt ugyanis sok támadás érte az EU-t, amiért nem volt gyorsabb, hatékonyabb – most ezt szeretnék kiküszöbölni.
Az európai egészségügyi unió célul tűzte ki például a gyógyszerellátás hatékonyabbá és kiegyensúlyozottabbá tételét, a járvány alatti felvásárlások rámutattak arra, hogy ebből a szempontból az EU kiszolgáltatott helyzetben van. Szintén cél a közös betegségmegelőzés. A javaslatban foglaltak alapján nagy hangsúlyt fektetnének erre, külön kitérve a dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás jelentette egészségügyi kockázatok kezelésére, az egészségügyi rendszerek megszilárdítására és az egészségügyi ellátás digitalizálására.
- Apró lépésekkel haladunk a teljes megvalósítás felé, a normarendszer alapjait képező stressz-tesztek elvégzését már több parlamenti és bizottsági dokumentum is tartalmazza, igaz, a magyar kormány egyelőre ennek elvégzésétől máris elzárkózik. Hosszú még az út, de bizonyos vagyok benne, hogy céljainkat el fogjuk érni – fűzte hozzá Ujhelyi István. A szocialista képviselő szerint mindenképpen növelni kell tagállami szinten az egészségügy finanszírozását, Magyarország is jóval az uniós átlag alatt költ erre az ágazatra. Hazai szinten cél az is, hogy minél előbb egységes – és ennek következtében rövidebb – várólista legyen, megfelelő komfortfokozat az intézményekben, megerősített technikai feltételek, például a digitalizáció terén – ahogy ezt az uniós célkitűzések is megfogalmazzák.
